Poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban, a vizsgálat jogi háttere

Bizonyító erejű-e a poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban?

Mi sem rémisztőbb annál, mint amikor egy büntető eljárás alá vont személy félinformációk birtokában próbál megoldást keresni. Védőügyvédként az egyik legfőbb feladatunk az első találkozás során, hogy az addig tudomására jutott téves tájékoztatásból adódó félreértéseket tisztázzuk.

K. Gábor gyanúsított első gondolatai között is a poligráfos vizsgálat merült fel, mint az ő ártatlanságát megalapozó legfőbb bizonyíték.

Ártatlansága bizonyítására kérte, hogy indítványozzunk egy poligráfos vizsgálatot. Úgy vélte, ez 100 százalákos bizonyossággal meg fogja állapítani az ő igazát. Így az eljárás már azelőtt befejeződhet, mielőtt igazából elkezdődött volna.

Sajnos ez a magyar büntetőeljárásban nem ilyen egyszerű. De mégis ebben az esetben mit tud tenni egy lelkiismeretes védőügyvéd? Az alábbiakban ezt kívánom részletekbe menően bemutatni.

1. A poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban: jogi háttér

A magyar jogi szabályozás 1986 óta ismeri, illetve az új büntető eljárási törvény szövegezését tekintve már csak “ismerte” a poligráfos vizsgálat használatát.

2018. július 01. napjáig a 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (régi Be.) 4 dolgot rögzített a poligráfos vizsgálattal kapcsolatosan.

Nevezetesen:

• a poligráfos vizsgálat elvégzéséhez a terhelt beleegyezése szükséges,
• szaktanácsadó igénybevétele kötelező,
• tanú vallomására vonatkozóan is alkalmazható poligráfos vizsgálat a tanú beleegyezésével,
• fiatalkorú személy vallomása poligráfos vizsgálattal nem vizsgálható.

A nemzetközi jogi szabályozásban nem ritka, hogy a poligráfos vizsgálat szabályainak rögzítésére külön törvényt hoznak létre. Vagy legalábbis a már hatályát vesztett büntetőeljárási törvényhez képest sokkal részletesebben szabályozzák.

Műszeres vallomásellenőrzés vagy poligráfos vizsgálat

Mindehhez képest a hatályos Büntetőeljárási törvény még csak meg sem említi a törvény szövegében a poligráfos vizsgálatot, mint törvényes bizonyítási eszközt. Helyette „Műszeres vallomásellenőrzés” jelige alatt találhatjuk meg a törvény szövegében a hajdani poligráfos vizsgálat kifejezést.

A poligráfos vizsgálatra vonatkozó részletes szabályozást egy rendelet alapján ismerhetjük meg (23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól).

A rendelet értelmében a nyomozó hatóság a nyomozás elősegítése érdekében – a fiatalkorú gyanúsított kivételével – elrendelheti a gyanúsított poligráfos vizsgálatát.

A rendelet szabályozza továbbá a poligráfos vizsgálat indítványozására jogosultak körét. Eszerint a gyanúsított indítványozhatja a saját, valamint a bűncselekmény más gyanúsítottjának poligráfos vizsgálatát. A védő pedig az általa képviselt gyanúsított, valamint a bűncselekmény más gyanúsítottjának poligráfos vizsgálatát. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálathoz szükséges a gyanúsított írásbeli hozzájáruló nyilatkozata. Ezért a vizsgálatra a gyanúsítottat kötelezni nem lehet.

A nyilatkozat tartalmazza a nyomozó szerv megnevezését, az ügy tárgyát és számát, a gyanúsított személyes adatait. Ezen kívül a gyanúsított azon nyilatkozatát, hogy a poligráfos vizsgálatnak magát aláveti. A gyanúsítottat tájékoztatni kell arról, hogy nyilatkozatát az eljárás során hátrányos következmények nélkül visszavonhatja. A rendelet részletesen szabályozza a vizsgálat feltételeit és kitér a nem magyar anyanyelvű gyanúsított poligráfos vizsgálatának a szabályaira is. A rendelet a vizsgálat során a szaktanácsadó által készített jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit is pontosan lefektette.

2. Mi is az a poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban? Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

A pszichofiziológia szerepe

A pszichofiziológia tudománya azért kerül a látóterünkbe, mert a test és elme kapcsolatával foglalkozik mélyebben. Miért fontos ez? A poligráfos vizsgálatot akkor nevezhetjük megbízhatónak, ha tisztában vagyunk az emberi szervezet működésével. A tudat nagy mértékben befolyásolja a testi reakciókat. Ahogyan a félelem, szorongás, idegesség kivált bizonyos válaszokat a szervezetből, a poligráf képes detektálni mindezt. A pszichofiziológia ezt az egymásra hatást és  annak megfelelő kimutathatóságát vizsgálja.

Stresszreakció, mint a poligráfos vizsgálat központi eleme

A stresszreakció egy természetes, élettani folyamat, amely az evolúció során a túlélést szolgálta. Mindannyiunk számára jól ismert tünetekkel jelentkezik a feszültséget okozó esemény idején. Pupillánk kitágul, a pulzusszám megemelkedik, szívünk hevesebben ver, erősen verejtékezünk, csökken a nyáltermelés, a szánk kiszárad. A stresszt sok minden okozhatja, de leginkább traumák, elfojtott érzelmek, indulatok. Egy bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyben pedig (ha valóban ő az elkövető) ezek az érzelmek erőteljesen megjelennek. Amennyiben igen nagy súlyú, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményről van szó, a tünetek még erősebbek. Erre a válaszreakcióra hagyatkozik a poligráfos vizsgálat.

Poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban: a poligráfos gép működése

Hazánkban az Amerikai Poligráf Társaság protokollja van érvényben. Ennek alapján akkor végezhető el ez a fajta vizsgálat, ha rendelkezésre áll olyan készülék, „amely alkalmas a mellkasi és a hasi légzésben, a galvános bőrreakcióban és a vérnyomás-pulzushullámban történő változások egyidejű és folyamatos regisztrálására”.

De hogyan is néz ki a valóságban egy poligráf? Ez a műszer több formában is létezik. A büntetőeljárás nyomozási szakában alkalmazott gép 4-6 csatornás. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg 4-6 féle testi válaszreakciót képes monitorozni. A műszer ezeket az eredményeket egy papírlapra rajzolja, melyet meghatározott szempontok szerint értékelnek ki hivatalosan. Létezik a hagyományos eljárást modern technikával rögzítő műszer is, amely az eredményeket digitális eszközön teszi láthatóvá.

Melyek ezek a mérhető testi válaszreakciók? A műszer képes detektálni

• a vérnyomást és pulzusszámot, melyek méréséhez hagyományos vérnyomásmérő eszközt használnak;
• a légvétel változásait, melyet egy erre kialakított speciális eszközzel, a pneumográffal észlelnek;
• a bőr elektromos vezetőképességét, melyet az ujjakon keresztül tudnak rögzíteni szintén egy speciális műszerrel (galvanométer);
• a szem mozgását, miközben bizonyos mozgó tárgyakat követ;
• a szív működését kísérő elektromos jelenségeket EKG készülékkel;
• a perifériás keringés változását a végtagokban, az ujjakra helyezett mérőeszközzel;
• a test bármely tagját érintő remegést a végtagokon elhelyezett elektromos mérőeszközzel.

Poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban: a vizsgálat menete

Felkészülés: A viszgálat maga egy általános jellegű beszélgetéssel veszi kezdetét. Ekkor a vizsgálatot végző személy felméri, hogy az alany egyáltalán alkalmas-e a vizsgálat elvégzésére. Ebben a szakaszban történik a megfelelő tájékoztatás is, amely a vizsgálat részleteit ismerteti.

Tárgyi feltételek: A poligráfos gép mellett fontos, hogy a vizsgálat egy rendkívül ingerszegény, hangszigetelt helyiségben zajlik. Ez azért nélkülözhetetlen, mert semmi nem vonhatja el a vizsgált alany figyelmét. Kamera, illetve detektív tükör beépítése egyáltalán nem ritka.

Alanyi feltételek: E körben a törvény kizárólag annyit rögzít, hogy olyan személynek kell végeznie a vizsgálatot, aki ezen a téren nagy tapasztalattal és szakértelemmel bír. A hazugságvizsgálat során csakis a szakember és az alany lehet jelen. Ezzel is biztosítható a mérés megbízhatósága, hiszen nem zavarhatja meg senki és semmi a környezetet.

Kérdezési mód: A vizsgálat alapját az a testi válaszreakció képezi, amit az alany a lebukás miatti félelmében produkál.

A kérdések rendszerint kérdéssorozatok szerint kerülnek feltevésre.

Általános kérdések tesztje: egyszerűbben megfogalmazva “igen vagy nem” kérdések. Ebben az esetben úgy teszik fel az üggyel kapcsolatos kérdéseket a vizsgált alanynak, hogy kizárólag igen-nel vagy nem-mel válaszolhasson. pl.: “Ön rabolta ki XY-t?” Ennek a kérdezési módszernek egyik alaptípusa, mikor az ügy szempontjából releváns kérdések közé irreleváns kérdések kerülnek feltételre. Másik módszer szerint általános kérdések közé olyan kérdést tűznek, amire nagy valószínűséggel hazudni fog az alany.

Csúcsfeszültség teszt: amely alapvetően a bűnösséget megalapozó tények ismeretére kíván rávilágítani. Ebben az esetben a vizsgálat lényege, hogy a vizsgált személy felismeri-e a kérdéses információt. Ezt úgy tudják hatásosan előcsalogatni a gyanúsítottból, hogy például a gyilkos fegyverrel kapcsolatban kérdezik. Felsorolnak számos eszközt, amelyre rákérdeznek, hogy az volt-e a halált okozó tárgy. A vizsgált személy mindegyiket negálja, viszont ha ő volt az elkövető, az általa használt eszköznél ugyanazokat a testi reakciókat fogja produkálni. A kérdéseket többször is felteszik változó sorrendben. A gyilkos fegyvert követő válasznál tapasztalt feszültség pedig önmagáért beszél.

A vizsgálat lezárása

A poligráfos vizsgálat végeztével kihallgatásra kerül sor. Ebben a szakaszban sorra veszik azokat a kérdéseket, amelyekre nem adott őszinte választ az alany. Lehetőség van arra is, hogy vallomást tegyen a feltételezett elkövető.  Ha a gyanúsított nem tesz vallomást, a poligráfos vizsgálat eredményei felhasználhatók ennek ellenére is a nyomozás további szakaszában.

3. Poligráfos vizsgálat büntetőeljárásban: összegzés

 A fent leírtak milyen hatással lesznek K- Gábor terheltre?

Természetes, hogy ilyen esetben a vizsgálat jogi háttere annyira nem érdekli azt a terheltet, aki a vizsgálat eredményére bízná az ügy elbírálását. Azt azonban fontos megértenie, hogy hiába ad lehetőséget a hatályos törvény a poligráf használatára, ha a bírósági joggyakorlatban nem igazán elterjedt. Tehát annak ellenére sem ajánlanám kézenfekvő eszközként, ha annak eredménye az ő védekezését támasztja alá.

Mindezek ellenére a terhelt hozzájárulásával lehetőség van arra, hogy a poligráfos vizsgálat elvégzésre kerüljön, azonban a bíróság azt csak később fogja értékelni. Hogy a vizsgálat eredményét ítéletében, illetve az eljárás során milyen mértékben veszi figyelembe, nem az ügyfél által várt gyorsasággal dől el. Az is kérdéses, hogy az eredményt milyen jellegű bizonyítékként fogadja el. A büntetőeljárási törvény rendelkezései biztosítják a bizonyítási eszközök szabad felhasználását, ennek során pedig a bizonyítási eljárások szabadon alkalmazhatóságát teszi lehetővé a jogalkalmazó számára.

Az eddigi joggyakorlat szerint elmondható, hogy :

• amennyiben a poligráfos vizsgálaton kívüli egyéb bizonyítékok egybevágnak a vizsgálat eredményével, úgy a bíróság bizonyítékként elfogadja a vizsgálat eredményét,
• azonban abban az esetben, ha kizárólag a poligráfos vizsgálat eredménye szolgál bizonyítékként a terhelt ártatlanságának megállapítására, az összes többi bizonyíték viszont a terhelt bűnösségét erősíti, úgy a Bíróság általában a poligráfos vizsgálat eredményét nem veszi figyelembe.

Tehát a poligráfos vizsgálattal kapcsolatosan egy dolog biztos: bármilyen eredménnyel is záródik a vizsgálat, nagy valószínűséggel nem éri meg a terhelt részéről erre az egy bizonyítási cselekményre felépíteni a védekezést.  Sokkal inkább egyfajta mankót jelent a bíróság számára ahhoz, hogy egy megalapozottabb ítéletet hozzon.

Amennyiben Ön büntetőeljárás alanya, keresse fel irodánkat, ahol szakértő segítséget és teljes körű tájékoztatást kap akár az Ön, akár rokona, ismerőse ügyével kapcsolatban.

Segítünk, hogy a lehetőségek felvázolásával saját döntése szerint alakíthassuk ki közös védekezésünket.

A cikkben felhasználtuk Dr. Hársvölgyi Zsuzsanna írását.