2018. július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló törvény. Nehéz összefoglalni a változásokat, ugyanis teljesen új kódexet dolgozott ki a jogalkotó, amely alapjaiban változtatja meg a büntetőeljárások ütemét. Több, általunk is üdvözölt új intézmény került a kódexbe, amelynek célja az igencsak elhúzódó eljárások időbeli gyorsítása, azonban jelenleg a jogágak még csak ízlelgetik ezeket az új utakat.
A korábbi kódex szabályozása és a megkövült eljárási gyakorlatban szinte lehetetlen volt az ügyészséggel történő egyezségkötés, ezáltal a bírói út elkerülése. Az új törvény – helyesen – erre kifejezetten nagy hangsúlyt fektet, ennek eredményeként Irodánk több egyezségkötésben is közreműködött az elmúlt rövid idő alatt. Álláspontom szerint az egyszerűbb megítélésú ügyeket lehet így gyors “sikerre” vinni.
Ugyancsak áthelyeződött a hangsúly az együttműködésre a terhelt és a nyomozóhatóság között. Ezzel részben az egyesült államok “rendszerét” és gyakorlatát hívták életre, de természetesen az európai jogrendnek megfelelő hagyományok mentén.
A jogalkotó jelentős hangsúlyt fektetett a terhelti jogok érvényesülésére. Ezzel összefüggésben több ponton szigorította a védői jelenlét szükségességét, illetve a kirendelt védő rendszer eddigi sommás módját teljesen automatizálta. A kirendelt védőket kijelölő rendszert a Magyar Ügyvédi Kamara elkészítette, a “tesztüzem” folyamatban van.
Továbbra is javasoljuk, hogy az eljárási cselekményekre ne érkezzen védő nélkül. Ez akkor is érvényes, ha még csak gyanúsítás áll fenn.
Mint látható, az ügyvédi felkészülés és az új jogszabály (és egyéb rendeletek) elsajátítása elengedhetetlen a hatékony védelem ellátásához.