Btk. 212 §. Tartási kötelezettség elmulasztása

Egy ember élete során számos esetben szorul, vagy szorulhat tartásra. Ilyen eset nyilvánvalóan az, amikor még kiskorú és-vagy a tanulmányait folytatja, vagy akár idősebb korban egy betegség következtében nem képes magának megfelelő jövedelmet teremteni. Nyilván az a legideálisabb helyzet, ha a család vagy a barátok önszántukból segítenek, ugyanakkor sajnos ez nem mindig ilyen kézenfekvő és olykor jogszabály kötelez meghatározott személyeket tartásdíj fizetésére. Ezen kötelezettség nem teljesítése büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet, a tartási kötelezettség elmulasztása nevű bűncselekmény miatt.

Mi számít a Btk. 212 § szerint tartási kötelezettség elmulasztásának?

A tartási kötelezettség elmulasztása, mint bűncselekmény alapvetően polgári igényen alapul. Ahhoz, hogy a tartásdíj megfizetésének elmulasztását deliktumként lehessen értékelni két konjunktív feltételnek kell fennállnia, nevezetesen, hogy jogszabályon kell alapulnia és végrehajtható hatósági határozatban kell megállapítani a kötelezettséget. Az alapesethez tartozó jogszabályi hátteret a Ptk. és a gyermekek védelméről szóló törvény részletezi. Míg a hatósági határozat a kötelezettség tartalmát tölti ki, ami a tartásdíj összegét, a teljesítés határidejét és adott esetben annak végső időpontját határozza meg. Fontos, hogy az alapesetet csak gyermektartással kapcsolatban lehet megvalósítani és indifferens a gyermek életkora, ugyanis tovább tanuló nagykorú gyermekkel kapcsolatban is el lehet követni.

Hogyan büntetik a Btk. 212 tartási kötelezettség elmulasztása tettet?

Az alapeset 2, míg a minősített eset 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Azonban ez nem jelent azonnali elítélést. A törvénykönyv több háttér szabályt is tartalmaz a büntetés kiszabásának körében. Elsőnek érdemes kitérni arra, hogy abban az esetben, ha a büntetési tétel alsó határa az 1 évet nem éri el, lehetőség van egyéb másik büntetés kiszabására. Ezentúl vétségek és 3 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegető cselekmények esetében többek között lehetőség van a próbára bocsátás keretein belül a büntetés kiszabásának mellőzésre is. Így az, hogy milyen büntetés kerül kiszabásra jelentősen függ az elkövető személyétől és az egyéb enyhítő és súlyosbító körülményektől.

Milyen súlyosbító körülményei vannak a tartási kötelezettség elmulasztásának?

Az alapesettől eltérően a minősített esetet már nem csak gyermektartásdíjjal kapcsolatban lehet elkövetni, hanem bármely végrehajtható és hatóság által megállapított tartásdíj kötelezettségre. Továbbá súlyosító körülményként kerül meghatározásra, ha a sértett súlyos nélkülözésre kényszerül a meg nem fizetett tartásdíj következtében. Ez a tényező alapvetően a létszükségletek kielégítésének hiányát jelenti, amely megmutatkozhat élelmiszer, ruházat vagy lakhatás kapcsán.

Milyen esetben tekintenek el a teljes büntetés kiszabásától a tartási kötelezettség elmulasztása esetében?

Két csoportról lehet beszélni annak kapcsán, hogy mikor is tekintenek el a teljes büntetés kiszabásától. Első csoportba azok az esetek tartoznak, amikor nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, mert a törvény szövegében megállapított önhiba nem áll fenn. Maga az önhiba fogalma nem került meghatározásra, ez a feladat a jogalkalmazást terhelte és a mai napig az eset összes körülményének beható ismerete után dönthető el, hogy fennáll-e az önhiba. De milyen esetekben nem állapítható meg? Eklatáns példa, amikor a kötelezett nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, vagyonnal. Azonban ilyenkor azt is vizsgálat alá kell vonni, hogy milyen körülmények vezettek ehhez az állapothoz, mivel maga az a tény, hogy nincs munkahelye a kötelezettnek nem jelenti az önhiba hiányát. Továbbá kizárja az önhiba létét az alannyá válás feltételei. Tehát abban az esetben, ha időközben kiderül, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett nem rendelkezik beszámítási képeséggel bűncselekmény alanya sem lehet.

Másik lehetséges mentesülés kör, ha az alapeset elkövetésével vádolt személy az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatáig eleget tesz a tartásdíj fizetési kötelezettségének. Fontos, hogy a minősített eset vonatkozásában csak korlátlan enyhítésre van lehetőség, ami nem kötelezi a bíróságot, valamint a törvény keretei között valamilyen joghátrányt fog kiszabni az eljáró bíróság.

Források:

• BH 2020.2.31: Kúria Bfv. I. 465/2019.
• Garai Renáta – Csapucha Bernadett: A tartási kötelezettség elmulasztásának komplexitása, különös tekintettel az önhiba megítélésére és a gyermekek érdekeire (JÁP, 2020/3., 141-156. o.)