Mik a rendőrségi kihallgatás szabályai? Miért fontos az ügyvédi segítség?

Amennyiben Önnek gyanúsítottként vagy tanúként kell részt vennie rendőrségi kihallgatáson, fontos, hogy már az eljárási cselekmény időpontját megelőzően tájékozódjon a kihallgatás menetéről, az Önt megillető jogokról és kötelezettségekről, és arról, hogy egy védőügyvéd mit tud Önért tenni ebben a legtöbbek számára kellemetlen, és nyomasztó szituációban. Olvassa el cikkünket, hogy naprakész, gyakorlati tapasztalatokon alapuló információkat szerezzen a rendőrségi kihallgatásról.

Mi a rendőrségi kihallgatás fogalma? Hogyan alkalmazzák?

A kihallgatás nem más, mint egy olyan nyomozási cselekmény, ahol a hatóság a kihallgatott személytől az eljárás továbbhaladását elősegítendő információt, bizonyítékot kíván beszerezni.

Mi a rendőri kihallgatás menete?

Az első szakaszban – még a kihallgatás megkezdése előtt – célszerű és fontos a kihallgató és a kihallgatott közötti kapcsolat megteremtése, hiszen ezek nagyban hozzájárulhatnak a rendőrségi kihallgatás eredményességéhez.

Mit jelent az idézés gyanúsított részére? Miért fontos?

A kihallgatás bármilyen meglepő is, nem az első kérdésfeltevéssel indul, ugyanis már akkor kezdetét veszi, amikor a gyanúsított az idézésre megjelenik. Rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy milyen magatartást tanúsít a kihallgató, viselkedése ugyanis nagyban befolyásolja a kihallgatandó személy magatartását is, erről azonban a kihallgatási technikáknál még lesz szó.

Nagy szerepe van a legelső kihallgatásnak, ennek alkalmával kerül szembe ugyanis első ízben a gyanúsított a hatósággal. Az eljáró kihallgató általában törekszik arra, hogy már a kihallgatás legelején jó kapcsolat alakuljon ki. Első lépés tehát a kihallgatást megelőző bemutatkozás, a kötetlenebb beszélgetés.

Lássuk részletesen hogyan alakul egy rendőrségi kihallgatás menete:

Az első szakasz

A kihallgatás tényleges megkezdése után értelemszerűen ellenőrizni kell a gyanúsított személyazonosságát, valamint közölni kell vele, hogy őt mint gyanúsítottat, vagy tanút hallgatják ki, ezzel összefüggésben pedig tájékoztatni kell a jogairól, kötelezettségeiről, különösen arról, hogy jogában áll a vallomástételt megtagadni. Ezután sor kerül a személyi körülmények rögzítésére (családi állapot, munkahely, kereset, stb.). A személyi körülmények alapján a hatóság képet kaphat a gyanúsított szellemi képességeiről, képzettségéről, érdeklődési köréről, mely fontos lehet abból a szempontból, hogy milyen kérdésekben, milyen minőségű vallomásra lehet tőle számítani, egyben a személyi körülményekből az eljárásban később fontos enyhítő és súlyosító körülmények is kitűnhetnek.

A kihallgatás céljának közlése, a törvényes figyelmeztetések felolvasása, és a személyi körülményekre való nyilatkozat után kezdődik meg maga az interjú, azonban nem rögtön a konkrét kérdésekkel, mert ezt megelőzően lehetőséget kell biztosítani a gyanúsított vagy a tanú számára, hogy saját szavaival adja elő a történteket, ami egyben jó lehetőség arra is, hogy a hatóság megismerje a kihallgatott személy álláspontját, és azt, hogy saját szerepét miként értékeli, állítja be, továbbá, hogy mennyire együttműködő és elfogult. Ebben a szakaszban egyúttal tehát alkalmazásra kerülhet az emlékezést elősegítő technika, ügyelve arra, hogy tartsunk szüneteket is, hogy jobban összeálljon a kép.

A második szakasz

A következő fázisban további kérdéseket intéznek a gyanúsítotthoz, a kihallgatók itt szokták felhívni a gyanúsított figyelmét, hogy visszaemlékezésük során lehetőség szerint az összes érzékszervüket használják, hiszen az események rekonstruálásában segíthetnek jellegzetes hangok, szagok, ingerek is.

Fontos, hogy világos, egyértelmű kérdéseket tegyen fel a kihallgató, alkalmazkodva a gyanúsított szellemi képességéhez, műveltségéhez. Fontos, hogy rávezető, befolyásoló kérdéseket feltenni tilos.

Az utolsó szakasz

Az utolsó szakaszban a kihallgató, mintegy megerősítést kérve a kihallgatottól, összegzi az elhangzottakat, melynek azért van jelentősége, mert ekkor még derülhetnek ki újabb részletek, majd megegyeznek a kihallgatási rendőrségi jegyzőkönyv lényeges pontjaiban.

Milyen kihallgatási technikák vannak?

Tekintettel arra a tényre, hogy a kihallgatás célja a gyanúsított bűnösségének bizonyítása érdekében lehetőleg minél több információt megszerezni, a rendőrség a legkülönfélébb módszereket veti be, hogy eredményt érjen el.

Nézzük milyen kihallgatástechnikai módszerek vannak:

Feszültségkeltés

Elsőként kell említeni a feszültségkeltés technikáját, ami abban nyilvánul meg, hogy a gyanúsítottat nem a saját lakásán, hanem a rendőrségen hallgatják ki, mert e hivatali helyiség nagy valószínűséggel nyomasztó a terhelt számára, ehhez kapcsolódóan pedig, mintegy fokozva a feszélyezettségét, várakoztatják is, ezáltal ugyanis még feszültebb, idegesebb lesz, következésképpen könnyebben mond olyasmit, ami ellene felhasználható lesz.

Jóindulat, barátságosság érzésének keltése

A másik ilyen bevett módszer, hogy a gyanúsítottat kihallgató személy közvetlen és jóindulatú a terhelttel szemben, mert ha barátságosan viselkedik, sokkal könnyebben szóra bírhatja az illetőt, mintha goromba, lekezelő és rideg. Ehhez kapcsolódik a fentebb is említett, emlékezést elősegítő technika, melynek értelmében a kihallgatás során a rendőr megpróbálja elérni, hogy a gyanúsított minél több részletet tárjon fel az elkövetett bűncselekményből.

Valótlan információk közlése

Előfordul olyan is, hogy a kihallgató valótlan információkat közöl a gyanúsítottal, hogy ezáltal próbáljon meg belőle még több, esetlegesen még hiányzó részletet „kihúzni”.

Ön tudja, hogy milyen jogai vannak? 

Kötelező-e például együttműködnie a rendőrséggel, kihallgathatják az akarata, a beleegyezése nélkül is?  

Kötelező-e a vallomástétel?

A gyanúsítottal az első kihallgatás alkalmával közlik, hogy milyen bűncselekmény tárgyában folyik ellene nyomozás. A gyanúsított joga, hogy a hatóság tájékoztassa a legfontosabb jogairól és kötelezettségeiről. A legfontosabb talán az, hogy nem köteles vallomást tenni, ugyanis a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 7. §-ának (3) bekezdése értelmében „A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.”

Megtagadható-e a válaszadás?

A kihallgatás során feltett kérdésekre pedig a válaszadást megtagadhatja. Fontos, hogy amennyiben a gyanúsított megtagadja a vallomástételt, további kérdések hozzá nem intézhetők, őt magát viszont megilleti az észrevételezés és indítványtétel joga is, mindazonáltal, a vallomástétel megtagadása semmilyen szinten nem akadálya az eljárás folytatásának. Amennyiben az eljárás során úgy dönt, hogy mégis tesz vallomást, erre természetesen joga van, de mindenképpen tájékoztatni kell arról, hogy ha tesz vallomást, minden, amit mond, bizonyítékként felhasználható lesz a későbbiekben, akár ellene, akár mellette is. Noha a gyanúsítottnak, ellentétben a tanúval, nincs igazmondási kötelezettsége, ez a joga nem terjed ki arra, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádoljon.

A védelemhez való jog

Végül, de nem utolsó sorban, megilleti a védelemhez való jog, melynek keretében egyrészről maga választhatja meg a védőjét, azonban ha nincs meghatalmazott védője, az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel ki számára egyet. A védői díjat adott esetben az állam viseli, ha ezt a gyanúsított személyes körülményei alapján indokolt.

A terhelt dönthet úgy is, hogy beismerő vallomást tesz, amely kedvezően befolyásolhatja a reá kiszabandó büntetést, ugyanis a bíróság enyhítő körülményként veszi azt figyelembe. Tekintettel arra a tényre, hogy mindenki a saját anyanyelvén beszél a legjobban, és tudja magát a legegyszerűbben, legválasztékosabban kifejezni, a terheltnek jogában áll saját anyanyelvét használnia az eljárás során, mely jogból következik, hogy kérheti tolmács jelenlétét az eljárás során akkor is, ha egyébként beszéli a magyar nyelvet, és az ezzel járó költségeket értelemszerűen az állam viseli.

Hogyan használhatják fel Ön ellen a kihallgatás során elhangzottakat? 

A rendőrség, amikor nyomozást folytat, minél könnyebben és minél több információhoz szeretne jutni, erre szolgál a gyanúsított kihallgatása. Tekintettel azonban arra, hogy minden, amit az intézkedés alá vont személy mond, bizonyítékként felhasználható a későbbiekben, a védő jelenléte nélkül nem célszerű vallomást tenni, különösen, mert így az ügyvéd – a hatóság birtokában lévő bizonyítékok megismerése után- hatékony védekezést tud kidolgozni.

Ezen túlmenően a rendőrség megpróbálhatja félrevezetni is a gyanúsítottat, hogy így befolyásolja a vallomását. Az első kihallgatás azért is fontos, mert az ott elmondottakat érdemes a védekezés alapjául használni az eljárás későbbi szakaszaiban is, ugyanis ha az eljárásban folyamatosan változtatja a gyanúsított a vallomását, azzal egyben saját szavahihetőségét ássa alá.

Miért fontos, hogy legyen ügyvédje? Miért van ennek óriási jelentősége a jövőjét tekintve?

A fent elmondottakra tekintettel nem célszerű a kihallgatáson védő nélkül részt venni, nemcsak a vallomás megtétele, avagy meg nem tétele szempontjából, hanem azért is, mert a képzett védőügyvéd így a büntetőeljárás kezdetétől fogva folyamatosan tudja tájékoztatni a gyanúsítottat a jogairól és a kötelezettségeiről, valamint tanácsolhatja, hogy mit tegyen, vagy ne tegyen. Ha már az elejétől fogva mindig jelen van a védő is, elkerülhető, hogy olyan adatokat szolgáltasson a gyanúsított a kihallgatás alkalmával, melyek később hátrányosan befolyásolhatják helyzetét az eljárásban.

Amennyiben ügyvédre van szüksége vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Felhasznált irodalom:

Dr. Ibolya Tibor: Kihallgatás taktika a nyomozásban