A polgári perek és a büntetőeljárások az utóbbi években jelentősen átalakultak, az elektronikus ügyintézés nemcsak az ügyvédeket, de a bíróságokat és hatóságokat is megújította. Emiatt fontosnak tartjuk, hogy ügyvédeink naprakészek és tapasztaltak legyenek az elektronikus kommunikációban, legyen szó a bíróságok előtt jogérvényesítésről vagy az ügyfél kommunikációról.

Ügyvédeinkkel teljes munkaidőben online és offline is dolgozunk, így mindig számíthat ránk.

Munkatársak

Ha bajban van, és profi ügyvédre van szüksége, kérjen visszahívást most. Amint tudjuk, keresni fogjuk telefonon.



Kábítószer termesztése: mi minősül ennek, mi az értékhatár, hogyan büntetik?


Kábítószer termesztése

A jogban nem jártas embereknek sokszor komoly kihívást jelent a hatályos jogszabályi környezetben való eligazodás, különösen igaz ez a büntetőjogi jogterületre, azon belül pedig a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabályozására. Következő cikkünkben a kábítószer termesztésről olvashat részletesebben. 

Mit jelent a kábítószer termesztés?

A kábítószerrel kapcsolatos cselekmények körében megkülönböztetünk kereskedelmi, valamint fogyasztói jellegű cselekményeket. Ezen cselekményeket a hatályos Büntetőtörvénykönyvünk több törvényi tényállás keretében szabályozza (pl. kábítószer-kereskedelem, birtoklás, kóros szenvedélykeltés, kábítószer-prekurzorral való visszaélés stb.), a kábítószer termesztés elkövetési magatartása a kábítószer birtoklása bűncselekmény kategóriájába tartozik. 

Mit jelent pontosan a kábítószer birtoklása?

A Btk. 178. § (1) bekezdése szerint:

Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mint láthatjuk, a kábítószer birtoklása bűncselekmény több elkövetési magatartással is megvalósítható, ezek közül az egyik elkövetési magatartás a kábítószer termesztés. A kábítószer termesztése alatt a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó növények termesztését kell érteni, nem tényállásszerű az olyan növények termesztése, amelyből a kábítószert csak feldolgozás által lehet kivonni (az ilyen jellegű magatartást csak előkészületként kell értékelni). Az ilyen növények termesztése, és ezzel a bűncselekmény megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény már önállóan fejlődik.

Mi az immateriális bűncselekmény fogalma?

A kábítószer termesztés önmagában nem eredményez fogyasztásra alkalmas kábítószert, a termesztett anyag ugyanis legtöbbször további feldolgozásra, szárításra, finomításra szorul. Mivel a kábítószer birtoklása immateriális bűncselekmény, ezért eredményt nem tartalmaz; ennek megfelelően a gyakorlatban a bűncselekmény befejezettnek minősül az elkövetési magatartás kifejtésével. A kábítószer termesztés kizárólag szándékos bűnösségi formában követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia a tényt, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartását kábítószerre nézve fejti ki, ezzel szemben amennyiben megállapítást nyer a szándékosság hiánya, az elkövető nem büntethető, hiába követte el a termesztéssel megvalósuló elkövetési magatartást.

Hogyan lehet megállapítani a mennyiségi értékhatárt marihuána termesztés esetén?

A büntetés kiszabása szempontjából releváns kérdés, hogy az elkövető mekkora mennyiségű kábítószerre nézve valósította meg a törvényi tényállás elemeit, aktuális esetben tehát a kábítószer termesztést. A büntetőjog megkülönböztet csekély, jelentős, valamint különösen jelentős mennyiségeket, és mindhárom kategóriához szerenként megadja a vonatkozó mérőszámokat. Ezek az értékek nem az utcai mennyiségre, hanem a kábítószer tiszta hatóanyag tartalmára vonatkoznak, a tiszta hatóanyagtartalmat laboratóriumban, vegyész-szakértő közreműködésével határozzák meg. Marihuána esetében 6 gramm a csekély, 120 gramm a jelentős, 1200 gramm pedig a különösen jelentős értékkategória határa, azonban mint említettük, ezen mérőszámok a tiszta hatóanyag tartalomra vonatkoznak.

Abban az esetben, ha a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban nem a leszüretelt, szárított készterméket, hanem a még földben, szárán álló és fejlődésben lévő növényegyedeket foglalja le a nyomozóhatóság mondjuk egy kannabisz ültetvényen, úgy a kábítószer-mennyiséget nem a hatóanyag-tartalom, hanem a növényegyedek száma alapján határozzák meg: 5 tő növényegyedig csekély, 100 tő növényegyed felett jelentős, 1000 tő növényegyed felett pedig különösen jelentős mennyiségről beszélünk. Fontos “mértékegység” még a THC tartalom is, amelyet szakértői vizsgálattal állapítanak meg. A csekély mennyiség felső határa és a jelentős mennyiség alsó határa közt elhelyezkedő mennyiséget tartja a jog alapesetnek, ezen mennyiséget érintő cselekményt nevezzük tehát alapeseti elkövetésnek. Az alapeseti elkövetéshez egy meghatározott büntetési tétel tartozik, és a továbbiakban mindent ehhez viszonyít a törvény. 

Hogyan bizonyítható a kábítószer termesztés?

Az kábítószer termesztés bizonyítása a büntetőeljárásokban megszokott módon történik. A kábítószer termesztés bizonyítására különösen alkalmasak az ügyről nyilatkozni képes tanúk vallomásai, illetve a különböző tárgyi, okirati bizonyítékok.

Hogyan büntetik a kábítószer termesztést?

Ahogy azt cikkünkben már korábban is említettük, a kábítószer termesztés elkövetési magatartása a kábítószer birtoklása bűncselekmény kategóriájába tartozik. Az esetek legnagyobb százalékában a vadkender (hétköznapi nevén fű vagy marihuána) termesztéséről beszélhetünk, amelyet igen súlyos szankciókkal büntet a jogalkotó.

Lássuk tehát, hogyan alakul a kábítószer birtoklás büntetése:

Amennyiben a termesztéssel megvalósuló kábítószer birtoklása bűncselekmény alapesetét valósítja meg az elkövető, úgy a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a kábítószer termesztést üzletszerűen, bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőségét felhasználva követik el.

A büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben az elkövető csekély mennyiségű kábítószert termesztett. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés ha a bűncselekményt jelentős, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű kábítószerre nézve követik el.

Mivel egy kiskorú az életkorából adódóan könnyelműbb és befolyásolhatóbb a felnőtteknél, a jogalkotó külön figyelmet szentelt arra is, hogy a kiskorúakat megvédje a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekbe bevonódástól, ennek köszönhető a Btk. azon rendelkezése, amely külön értékeli azt a körülményt, ha egy tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében termeszt kábítószert; ebben az esetben a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. végül büntetni rendeli azt is, ha valaki  a termesztés előkészületét követi el, ebben az esetben az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Amennyiben további kérdése merül fel ebben a témában keresse irodánkat bizalommal.

Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.

Összes elfogadása Csak a szükségesek elfogadása