Btk. 239/B. §: Járművezetés eltiltás hatálya alatt

A Büntetőtörvénykönyv 239/B. § alatt található bűncselekmény egy fiatal deliktumnak tekinthető, amely csupán 2021. májusától minősül büntetőjogilag üldözendő cselekménynek. Ez a tény azt vonja maga után, hogy a köztudat nem feltétlen rendelkezik megfelelő ismerettel erre vonatkozóan. 

Ennél fogva abban az esetben, ha járművezetés eltiltás hatálya alá tartozó bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, akkor ügyvédi segítségre van szüksége! 

Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek.

Mikor és hogyan változott a járművezetés eltiltás hatálya alatt bűncselekményre vonatkozó törvény?

Ki kell emelni, hogy maga a jogellenes cselekmény nem ismeretlen a hazai jogrendszer számára, ugyanis a Btk.-ba történő iktatást megelőzően a szabálysértési törvényben volt fellelhető. Így felmerül a kérdés, hogy mi volt a jogpolitikai háttere annak, hogy új bűncselekményként már a Btk. szabályozza? Egyszerűen fogalmazva a szabálysértési alakzat nem rendelkezett elegendő visszatartóerővel és jelentősen megszaporodtak a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt történő jogellenes cselekmények. Ennek felismerését követően került sor a változtatásra a 2021-ben kibocsátásra került közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról elnevezésű törvényben. Már maga a jogszabályváltozást eredményező törvény elnevezéséből is egyértelmű, hogy a benne foglalt változások azt a célt szolgálták, hogy a jogrendszer hiányosságait orvosolják és megfelelően lépjenek fel a jogellenes cselekményt elkövetővel szemben.

Btk. 239/B. §: mit jelent a járművezetés eltiltás hatálya alatt?

Azokban az esetekben, amikor valakivel szemben járművezetéstől eltiltást alkalmaznak két lehetőség áll fenn. Az eltiltás meghatározott járműfajtára, kategóriára vonatkozik, a másik lehetőség, ha általánosságban tiltják el. Fontos, hogy mindkét esetben az eltiltás csak olyan járművekre vonatkozhat, amelyek vezetéséhez engedély kell. Ha pontosan meg van határozva az eltiltás alá eső jármű akkor csak az ott felsoroltra vonatkozik, így amennyiben rendelkezik más járműre engedéllyel gond nélkül vezetheti az illető. Ebből következik, hogy csak az követheti el a deliktumot, aki az eltiltás hatálya alatt áll és csak abban az időszakban, amíg az hatályban is van.

Hogyan büntethetik a járművezetést eltiltás hatálya alatt a Btk. 239/B. § szerint?

Igen erős határ fedezhető fel az alap és minősített eset megállapításakor. A súlyosító körülmény az, ha a járművezetéstől eltiltást büntetőeljárásban szabták ki. Nem lehet amellett elmenni, hogy nem feltétel, hogy bűncselekmény elkövetését megállapítsák, csupán az, hogy büntetőeljárásban szabják ki. Így lehetséges az a forgatókönyv, hogy a bíróság felmenti a vádlottat, mert nem bűncselekményt követett el, hanem szabálysértést, de az eltiltás megtörténik. Ebben az esetben attól függetlenül, hogy szabálysértést követett el az érintett személy, mégis büntetőeljárásban mondták ki. Vagyis, ha elköveti a szóban forgó cselekményt, akkor is a minősített esetért lesz felelősségre vonva.

Maga a büntetési tétel az alapeset vonatkozásában 2, míg súlyosabb elbírálás esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetése.

Ugyanakkor a Btk. Általános része lehetőséget biztosít arra az esetre, ha a büntetési tétel alsó határa nem éri el az 1 évet, akkor egyéb másik büntetés vagy büntetések szabhatóak ki a szabadságvesztés helyett.

Forrás:
https://arsboni.hu/az-engedely-nelkuli-es-az-eltiltas-hatalya-alatti-jarmuvezetes-szabalyozasai-1-resz/
Btk. kommentár