Ha óvadékról beszélünk mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy büntetőjogi vagy polgári jogi vonatkozásában kell értelmeznünk a jogintézményt. Jelen cikkben mindkettő jogterületen ismert óvadékot kívánunk az olvasó számára bemutatni.
- a) Büntetőjogi óvadék: A 2018-ban hatályba lépett új Be. számos újítást hozott és a meglévő intézményeket is átalakította. Utóbbi kategóriába esik az óvadék jogintézménye, melyet az új törvény meglehetősen más funkcióval ruházott fel.
- b) Polgári jogi óvadék: Magánjog területén az óvadék köznapi elnevezése a kaució, amelynek meghatározása már 1942-ben megtörtént és a mai napig érdemi változás nem történt, legfeljebb a Ptk.-ban történő elhelyezése.
Mi az az óvadék?
Mi a büntetőjogi óvadék?
Az óvadék a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések körében megállapítható olyan intézkedés, amely egyrészről a terhelttel szemben megállapított korlátozásoknál számára kedvezőbb előírásokat eredményezhet. -Természetesen, amennyiben az óvadék letételét a bíróság lehetővé teszi-, másrészről az elrendelt távoltartás és bűnügyi felügyelet szabályainak megtartását, valamint a terhelt jelenlétének biztosítását célozza. Oly módon, hogy a bíróság mérlegeli a körülményeket és olyan összeget állapít meg, amelynek elvesztése az érintett személy számára visszatartó erőnek számít.
Mi a polgári jogi óvadék?
Magát az óvadék fogalmát a Ptk. nem határozza meg, ugyanakkor a jogirodalomban fellelhetőek az ezzel kapcsolatos meghatározások. Ezen a területen az óvadék a zálogjog speciális eseteként határozható meg, egyfajta biztosítékként. Az óvadék a teljesítési képességet erősítő biztosítékok körébe tartozik, azt a célt szolgálva, hogy az óvadékot kapó fél abban az esetben, ha az adós a kötelezettségét nem teljesíti az óvadék tárgyából nyerhessen kielégítést.
Mikor, ki állapíthatja meg?
Mikor, ki állapíthatja meg a büntetőjogi óvadékot?
Óvadék megállapítására kizárólag a terhelt, vagy a védője által előterjesztett indítvány alapján van lehetőség. A bíróságnak nincs arra vonatkozó hatásköre, hogy bármikor is hivatalból rendelje el az óvadék letételének a lehetőségét. Ugyanakkor az indítvány megtétele után már jelentősen szabad mérlegelési jogkörrel rendelkezik, mivel az indítványban foglaltakhoz nincs kötve, attól teljesen mértékben el is térhet és természetesen el is utasíthatja az óvadék megállapítására előterjesztett indítványt.
Mikor, ki állapíthatja meg a polgári jogi óvadékot?
Alapvetően a szerződő feleken múlik, hogy élnek-e az óvadék által nyújtott lehetőségekkel, vagy sem.
Mik az óvadék meghatározásának szabályai?
Mik a büntetőjogi óvadék meghatározásának szabályai?
Az indítvány beérkezte után abban az esetben, ha a bíróság helyt ad a terhelt, vagy a védő ezirányú kérelmének, akkor az óvadék összege mellett az enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséről, vagy enyhébb magatartási szabály megállapításáról is rendelkeznie kell.
Fontos megemlíteni, hogy a törvény kizárja annak a lehetőségét, hogy az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, vagy távoltartás fennálltakor enyhébb magatartási szabályok érdekében óvadék megállapítására kerüljön sor.
Így, ha nincs kizáró ok és a bíróság is úgy ítéli meg az eset körülményei alapján, hogy van lehetőség az elrendelésére, akkor az óvadék összegének megállapításánál figyelembe kell vennie a jelenlét biztosítását, a bizonyítás megnehezítését vagy meghiúsítását, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlyát, a terhelt személyi körülményeit és vagyoni helyzetét.
A terhelt számára kötelezően követendő előírások mérlegelésénél hasonló szempontokat vesz figyelembe az eljáró bíróság. Természetesen abban az esetben, ha visszautasítják az indítványunkat, aránytalannak találjuk a megállapított összeget, vagy megítélésünk szerint az enyhébb előírások is még túl szigorúak és még enyhébbekkel is el lehetne érni a kívánt eredményt, akkor élhetünk a fellebbezési jogunkkal.
Mik a polgári jogi óvadék meghatározásának szabályai?
A mellékkötelezettségként megjelenő óvadék esetében annak említése szükséges, hogy az alapítást követően az óvadék alapjául szolgáló tárgy természetére tekintettel megtörténjen a jogosult rendelkezésére bocsátás.
Ha az óvadék pénz vagy fizikai formában jelen levő értékpapír akkor a kézizálog szabályait kell használni és a jogosult birtokába kell kerülnie vagy a felette lévő hatalmat kell átruházni rá.
Abban az esetben, ha dematerializált értékpapír, fizetésiszámla-követelés vagy jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgy képezi a jogviszony tárgyát akkor egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése megszűnjön felette. Ezekre számos megoldás létezik, többek között követelés esetén az óvadék jogosultját tesszük meg jogosultnak.
Fizetésiszámla esetében lehetséges megoldás, hogy a követelés erejéig a pénzintézet a jogosult hozzájárulása nélkül nem hajt végre kifizetéseket, vagyis mindig rendelkezésre kell állnia a meghatározott összegnek. A rendelkezésre bocsátáson túl szükséges az írásbeliség is. Dematerializált értékpapír és a számla vonatkozásában a jogszabály feltételként is előírja. Dolog átadása esetén pedig igen célravezető írásba foglalni, mind az átadási kötelezettséget, mind pedig annak megtörténtét, hogy mindkét fél érdeke védve legyen.
Mi szolgálhat óvadékként?
Büntetőjog: mi szolgálhat óvadékként?
Óvadékként csak pénz szolgálhat, ugyanakkor ennek mérteke teljes körűen a bíróság megítélésétől függ, mivel törvényi rendelkezés kizárólag az alsó határt szablya meg, amely szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint 500.000, – Ft.
Polgári jog: mi szolgálhat óvadékként?
A polgári jog esetében óvadék tárgya lehet pénz, értékpapír, fizetésiszámla-követelés, vagy jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgy.
Mit kell tudni az óvadék megállapítása iránti indítványról?
A büntetőjogban
Mint korábban említésre került, óvadék megállapítása iránt csak a terhelt, vagy a védője terjeszthet elő indítványt. Az általuk előterjesztett indítványban meg kell jelölniük azt az összeget, amelyet óvadékként kívánnak letenni. Ezenfelül az indítványban szerepelnie kell, hogy milyen enyhébb kényszerintézkedést vagy magatartási szabályt állapítson meg a bíróság, ha helyt ad az óvadék letételére.
Így az indítványozó kérheti többek között, hogy letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, vagy az utóbbival együtt távoltartást, vagy ha a bűnügyi felügyelet és távoltartás együttes alkalmazását rendelte el a bíróság, akkor a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg.
A polgári jogban
–
Mi történik az óvadék letételét követően?
A büntetőjogban
Fontos megemlíteni, hogy ha az óvadékot az azt elrendelő határozat véglegessé válását követő – azaz, ha elfogadtuk a benne foglaltakat és nem történt fellebbezés – 3 hónapon belül nem tesszük le, akkor a határozatban foglalt kedvezőbb feltételek nem hajthatóak végre és csak akkor indítványozhatjuk újból az óvadék megállapítását, ha valamilyen új körülményre tudunk hivatkozni a megállapítás érdekében.
További jelentős szabály, hogy a letett pénzt csak abban az esetben kaphatjuk vissza, ha velünk szemben azért szüntették meg a kényszerintézkedést, mivel nem volt szükséges fenntartani tovább. Azonban, ha az óvadék letételét követően az érintett olyan magatartást tanúsít, amelynek következtében a letartoztatását kell elrendelni, vagy azt azért nem lehet elrendelni, mert elérhetetlené válik, akkor elveszti a letett óvadékot. Ilyenkor nem is lehet ismételten megállapítani óvadékot.
Ugyanakkor, ha az óvadék alapját képező kényszerintézkedés megszűnt, vagy azt megszüntették az óvadék összegét vissza kell adni a letevőnek.
A polgári jogban
Abban az esetben, ha az óvadék átadása megtörtént és a szerződéses kötelezettséget maradéktalanul teljesítették az óvadék visszajár a kötelezettnek, mivel csak abban az esetben történhet belőle kielégítés, ha a főkötelezettséget nem teljesítik. Ugyanakkor, ha a kötelezett nem teljesít az óvadék tárgyából nyerhet kielégítést.
Ha ügyvédi segítségre van szüksége vegye fel a kapcsolatot irodánkkal.
