Btk. 370. §: Lopás

A lopás amellett, hogy az egyik legősibb bűncselekmény a leggyakrabban megvalósuló is. Ennél fogva különösebbnél különösebb esetekkel találkozhatunk. Továbbá jogalakító hatása is van, tekintettel arra, hogy az elszaporodott villamosenergia lopások miatt került sor a természeti erők dologként történő kodifikálására, mivel csak dolgot lehet ellopni. Ugyanakkor mindamellett, hogy a jogtudomány számára igen sokat taglalt deliktumról van szó, a közfelfogástól eltérően igen komoly bűncselekményről van szó. Ebből adódóan, ha a lopás Btk.-ban található elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, akkor ügyvédi segítségre van szüksége! Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek.

Mit jelent a Btk. 370. §?

Maga a törvénykönyv első ránézésre egyszerűen fogalmaz, mivel e szerint lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ugyanakkor, ha elemeire bontjuk a diszpozíciót egy igen komplex rendszerrel találkozhatunk. Mindenekelőtt az elkövetési tárgy, azaz az idegen dolog kifejezés szorul magyarázatra. A dolog fogalma elsődlegesen a polgári jog meghatározására építkezik, amelynek értelmében birtokba vehető testi tárgyakat kell dolognak tekinteni, ezentúl a pénzre, értékpapírra, dolog módjára hasznosítható természeti erőkre, valamint természeti sajátosságaikra tekintettel az állatokra is a dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis lopás tárgyai is lehetnek. E körön túl maga a Btk. is szélesíti a dolog jogi kategóriáját, noha többségében ismétlésnek tűnhet, a dematerializált értékpapír rögzítése lényeges elem, tekintettel a materialista felfogással kapcsolatban. Fel kell hívni a figyelmet a digitalizációnak a jog, azon belül a dolog fogalmára gyakorolt változtatásokra is. Világ viszonylatban már számos olyan bírósági ítélettel találkozhatunk, ahol egy virtuális környezetben elektronikus dolog eltulajdonítását lopásnak értékelték. Jelenleg a magyar jogtudomány igen intenzíven foglalkozik ezzel a kérdéssel és nem elképzelhetetlen, hogy az efféle tárgyak is a lopás elkövetési tárgya alá tartozzanak hazánkban is.

Ahhoz, hogy lopás valósuljon meg a dolognak mozdíthatónak kell lennie, azaz csak ingó dolog lehet elkövetési tárgy, továbbá az elkövető számára idegennek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem állhat az elkövető tulajdona alatt, még a közös tulajdonú dolog sem felel meg ezen kritériumoknak. Ezentúl nem is lehet a birtokában. További fontos kritérium, hogy az elkövetőnek a jogtalan eltulajdonítás céljából kell kifejtenie a tevékenységét. A jogtalan jelző azt juttatja kifejezésre, hogy vagy nincs olyan jogalap, amely megengedi, hogy azzal sajátjaként rendelkezzen, vagy annak feltételei nem állnak fent. Az eltulajdonítás kitétel azt foglalja magába, hogy a valódi jogosultat kizárja abból, hogy rendelkezzen a dolog fölött, míg az elkövető saját maga, vagy más számára lehetőséget teremt arra, hogy tulajdonosként rendelkezzen a dolog fölött.

Mik a lopás elkövetési magatartásai?

A lopás a dolog elvételével valósul meg. A magyar Btk. az apprehensio elvét követi, amely szerint akkor valósul meg az elvétel, ha az addigi birtokállapotot az elkövető megszünteti és újat hoz létre. Ebből következik, hogy az elkövetési magatartás két mozzanatú és akkor lesz befejezett, ha mindkettő megvalósul. Az első, amikor az addigi birtokos uralma alól kikerül, míg a befejezettséghez szükséges, hogy az elkövető birtokába kerüljön. Mindennek úgy kell megvalósulnia, hogy a korábbi állapotot ne lehessen visszaállítani. Lényeges elhatárolás, hogy amennyiben az elkövető más személy ellen akár a dolog elvétele, akár megtartása céljából erőszakot alkalmaz, az nem lopásként, hanem rablásként értékelendő.

Ki követheti el a lopás bűncselekményét?

A szóban forgó bűncselekményt nem követheti el olyan személy, akinek a dolog a tulajdonába tartozik, jogszerűen került birtokába, rábízták, találta, vagy véletlen, tévedésből került hozzá. Mindez a fentebb kifejtett törvényi tényállásból következik, mivel mindegyik esetben hiányzik valamely konjunktív eleme. Ugyanis, amennyiben véletlenül, vagy tévedésből került a személyhez, a jogtalan eltulajdonítási szándék is hiányzik. A találás esetében a mástól való elvételről nem beszélhetünk. Míg abban az esetben, ha a saját tulajdonú dolgot kíván elvenni, vagy a birtokában lévő dologgal rendelkezik a dolog számára nem lehet idegen. Mindezek nem jelentik azt, hogy az elkövető nem valósít meg deliktumot, hanem csupán a lopás feltételei nem valósulnak meg.

Lopás Btk. 370. §: hogyan alakulnak az értékhatárok?

A vagyon elleni bűncselekmények esetében közös fokmérő, hogy meghatározható az elkövetési magatartás súlyossága az érték, kár vagy vagyoni hátrány nagyságával. A lopás esetében az érték bír determináló jelentőséggel, amely a jogtalanul eltulajdonított dolog forgalmi értéke, amit a kiskereskedelmi ár alapján kell meghatározni. Abban az esetben, ha a bűncselekményt villamos energiára követik el az általános díjtétel az irányadó az érték meghatározásakor. Mindennek az értékhatárok alakulása szempontjából van jelentősége, amely a bűncselekmény társadalomra veszélyességével van kapcsolatban.

A Btk.-ban található értékhatár rendszer lépcsőzetesen lett kialakítva.

Szabálysértés

A bűncselekményt akkor valósul meg, ha az ellopott dolog értéke az 50.000, – Ft-ot meghaladja, ezalatt szabálysértés jött létre. Fontos felhívni a figyelmet az értékegybefoglalásra, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett több – azaz legalább kettő – szabálysértési értékhatárt meg nem haladó jogellenes cselekményt együttesen bíráljanak el. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy ha az összeadott érték az 50.000, – Ft-ot meghaladja bűncselekményként kell felelősségre vonni az elkövetőt, függetlenül attól, hogy egyenként szabálysértésnek minősülnének.

Ha már önmagában túllépi a szabálysértési értékhatárt a dolog értéke, akkor 5 különböző kategóriába tartozhat a cselekmény, függően a dolog által reprezentált értéktől.

Kisebb

A legenyhébb esetben vétséget valósít meg az elkövető, ha a kisebb, azaz 50.001-500.000, – Ft közötti értékre követi el.

Nagyobb

Súlyosabb a cselekmény, ha a dolog értéke 500.001-5 millió Ft közé esik, melyre a törvény a nagyobb jelzőt használja.

Jelentős

Harmadik kategória a jelentős, ahol 5.000.001-50 millió Ft értékben kell megvalósulnia a deliktumnak.

Különösen nagy

A következő szint a különösen nagy, amely alatt az 50.000.001-500 millió Ft értékű elkövetési tárgy értendő.

Különösen jelentős

Végezetül pedig, a legsúlyosabb kategória a különösen jelentős, amely akkor állapítható meg, ha az érték az 500 millió forintot meghaladja. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem feltétel, hogy egy alkalommal, egy időpontban valósítsa meg az elkövető azt a cselekményt, amely valamely értékhatárba besorolja, mivel a bűnhalmazat, vagy a folytatólagosság alapján lehetőség van az egységes elbírálásra.

Btk. 370. §: büntetés

Az, hogy a megvalósult bűncselekmény büntetési tétele, hogyan alakul függ egyrészről az előbbiekben kifejtett értékhatároktól, valamint attól, hogy áll-e fenn valamilyen súlyosító körülmény, amely jelentkezhet, magában a dolog jellemzőiben, az elkövetés módjában, a sértett személyében, vagy akár az elkövetés helyszínén. Azokban az esetekben, ha megállapítható súlyosító körülmény, akkor az enyhébb értéket képviselő dolog egy büntetési tétellel súlyosabban minősül. Így, ha a dolog értéke a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg, de például olyan táskát lop el az elkövető, amelyben akárcsak egy közokirat, magánokirat, vagy készpénz-helyettesítő fizetőeszköz is található, akkor már a lopás vétségeként értékelendő. Maga a törvény számos ilyen körülményt sorol fel, de ide tartozik többek között a zsebtolvajlás útján történt elkövetés, az elkövetési tárgy nemesfém, vagy vallási tisztelet tárgya, vagy ha lopást közveszély színhelyén követik el. Így az eset körülményeitől függően, vétség esetén a büntetés 2 évig terjedhet, de legsúlyosabb minősítő körülmények fennállása esetén 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt a Btk. 

Mi a teendő, ha Btk. 370. § lopás elkövetésével vádolják?

Mindenekelőtt azt tudom javasolni, hogy kérjen megfelelő segítséget és felvilágosítást. Jelen cikk csupán arra elegendő, hogy felhívja arra a figyelmet, hogy mennyire komplex bűncselekményről is van szó, amelynél könnyen elkerülheti a figyelmet olyan lényeges körülmény, amely akár az érintett javát is szolgálhatja.

Források:

• https://real.mtak.hu/120174/1/Fazsi-StalBelugyiSzemle2016.evi10.szam24-47.pdf
• https://arsboni.hu/szep_uj_vilag2/
• Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.