Kihez forduljak? Közjegyzők és ügyvédek feladatai
Néhány eljárási jogi ügyben felmerülhet a kérdés, vajon ki segíthet jogszerűen? Egyszerűbben fogalmazva, meddig ér el egy közjegyző hivatalos hatásköre? Van olyan határ, amin túl csak ügyvéd segíthet? Egyáltalán miben különbözik ez a két jogvégzett szakember? Ha azon tanakodik, vajon érdemes-e ügyvédhez fordulni jogi kérdéseivel, tartson velünk és megtalálja a válaszokat!
Mit csinál egy közjegyző?
Igen, a közjegyző is jogvégzett szakember, akinek az eljárása – úgynevezett nemperes eljárás – ugyanolyan hatályú erővel rendelkezik, mint ha bíróság mondta volna ki. A nevéből is látszik, hogy a közjegyző nem foglalkozik peres ügyekkel. Tehát ha olyan kérdésben szeretne jogi segítséget, ami csak peres úton dönthető el, semmiképp ne forduljon közjegyzőhöz. Jogos a kérdés, hogy akkor mit csinál a közjegyző? Elsősorban a közhitelességet biztosítja, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szerint. A rendelkezésből kiderül, hogy a közjegyzők feladata alapvetően az okiratkészítés, hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása, valamint okirat, pénz és érték megőrzése. Kétféle nemperes eljárásban is tevékenyen részt vesznek, ezek a hagyatéki eljárás és a fizetési meghagyásos eljárások. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényből kiderül, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése is a közjegyzők feladatai közé tartozik. Vagy ha valaki meg akarja szüntetni bejegyzett élettársi kapcsolatát, esetleg valamilyen okiratot akar semmissé nyilvánítani, szintén közjegyzőt kell keresnie.
Az ügyvéd szerepe
Ha ennyi fontos területen eljárhat jogszerűen egy közjegyző, mégis mikor forduljunk ügyvédhez? Talán legfontosabb és nyilvánvaló különbség a két szakterület között a perbeli képviselet. Hiszen amint már említettük, peres ügyben csakis az ügyvéd járhat el. Másik sarkalatos tényező az ügyfél képviselete. Ügyvédhez ugyanis akkor fordul valaki, ha szeretné, hogy ügyében képviselje őt, akár bíróság előtt. A közjegyző minden esetben pártatlan kell legyen. Egyik felet sem képviselheti, csak tájékoztatást adhat a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyintézés részleteiről. Ezek után is kizárólag akkor járhat el, ha a felek ehhez hozzájárultak, és megértették a tájékoztatást. A közjegyzői eljárások célja tehát pontosan a jogviták megelőzése. Emiatt nem csupán permegelőző, hanem jogérvényesítést segítő szerepet is betöltenek.
A közjegyzőknek bizonyos értelemben hatósági funkciójuk is van, ugyanis ha az illetékességi területükön belül hozzájuk fordul valaki, el kell látniuk az ügyet. Egy ügyvéd azonban szabadon mérlegelheti, hogy a hozzá forduló ügyfél panaszát kezébe veszi vagy sem.
Mikor nem elég a közjegyző?
Vegyünk példaként egy ingatlan vásárlást, amelynél felmerülhet egy korábbi cikkünkben említett elővásárlási jog bejegyzése. Ez a Polgári törvénykönyv által biztosított jogosultság még a vételi jogot is megelőzi, amennyiben a szerződésben kikötik. Az elővásárlási joggal kapcsolatos tájékoztatás és maga a bejegyzés kizárólag ügyvédi hatáskörbe tartozik. Az ehhez kapcsolódó ajánlattétel megfogalmazása is ügyvédi feladat.
Az adásvételi szerződés megfogalmazása és hitelesítése során az ügyvéd az eladó és a vevő érdekét is szem előtt tartja. Olyan szerződés tehát nem születhet, amelyben az egyik fél érdekei a másik fél kárát okozhatják. Az ügyvéd feladata a mindkét felet egyformán képviselő jogszerű szerződés készítése.
Szintén sarkalatos pont az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges földhivatali ügyintézés. A bejegyzéssel kapcsolatos tájékoztatás, az ingatlan tehermentesítésének elindítása (amennyiben fennáll), valamint az adóhatóság felé történő jelzés is az ügyvéd hatásköre. Ingatlan vásárlását követően a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetéséről is tájékoztatást ad az ügyvéd, illetve az igénybe vehető kedvezményekről is. A legfontosabb különbség, ami a közjegyzők munkájától elkülöníti, a jogtanács nyújtása az ügyfeleknek. A közjegyző ugyanis nem adhat jogtanácsot az adott ügyben. A közjegyző azokat a formai és tartalmi szabályokat betartva jár el, amelyeket a jogszabály előír. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 41. §-a alapján az ügyvéd “az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.” A rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy a közjegyző erre nincs felhatalmazva.
Ingatlan vásárlása esetén rendkívül fontos, hogy minden kockázatot, esetleges buktatót tudomásul véve szülessen meg a szerződés. Amennyiben olyan tényező merül fel, amely nem lett tisztázva, akár milliós nagyságrendű kár is érheti a feleket.
Miért éri meg ügyvédet keresni?
Az ingatlan adásvételi szerződés megfogalmazása, hitelesítése nem csupán egy sablon alapján működik. Megannyi rejtett kockázat bújhat meg a szerződéskötés során, amelyet későn felfedezve óriási károk érhetik az eladót, vagy a vevőt. Az ingatlan állapota, esetleges rejtett hibái, tehermentességének kérdése, elővásárlási jog fennállása, harmadik személy jogai mind-mind égetően fontos tényezők. Mindenki olyan ingatlant szeretne vásárolni, amelyet jogszerűen, nyugodt szívvel, csapdák és kár nélkül tudhat magáénak. Ezért nem érdemes kikerülni az ügyvédek nélkülözhetetlen munkáját. Hiszen a szakszerű jogi tanácsadáson keresztül, az okiratok szerkesztése, ellenjegyzése, az adóhatóság és a földhivatal felé történő hivatalos jelzés egyaránt biztonságban van az ügyvéd kezében. Ne kockáztassa az ingatlannal való jogszerű rendelkezési jogát, élvezze nyugodtan tulajdonszerzésének előnyeit. Keresse irodánkat bizalommal, bármilyen ingatlannal kapcsolatos kérdése merül fel.
