Vételi jogot szeretne alapítani vagy jogát érvényesíteni? Adott üzletrészt, esetleg ingatlant érintően szeretne többet tudni a vételi jogról? Nézzük meg a hatályos törvények tükrében, hogyan élhet vételi jogával, illetve milyen szabályok vonatkoznak Önre. Érdemes alaposan körüljárni a kérdést, mielőtt anyagi veszteség érné vagy elesne az Önt megillető lehetőségektől.
Mit jelent a vételi jog?
A vételi jog vagy más néven opciós jog kikötését a hatályos Polgári Törvénykönyv teszi lehetővé. A rendelkezés szerint adásvételi szerződések kötésekor a tulajdonos vételi jogot enged a vevőnek a dologra nézve. Tehát a vevő nem tudja – vagy nem akarja – a szerződés megkötésekor megvásárolni az adott dolgot. A vételi jog viszont biztosítja őt arról, hogy ezt később megteheti egy egyoldalú nyilatkozattal. Így ez a szerződési kikötés biztosítékot ad a vevőnek, hogy megvegye a dolgot, amikor már alkalmasnak látja az időt.
A Ptk. szövege pontosan úgy fogalmaz, hogy „6:225. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.”
Ha valaki vételi jogot szeretne alapítani, bátran megteheti, egyetlen kikötéssel. A törvény szerint csakis szerződésben rögzített jogra lehet később hivatkozni. A szóbeli megállapodás, a ráutaló magatartás, vagy az egymás tenyerébe csapás nem elég. Az is fontos részlet, hogy az így kötött szerződésben a felek megállapodnak a vételárat illetően. Mivel a vételi jogot akár határozatlan időre is köthetik, így a tulajdonost a dolog értékváltozásának kockázata fenyegetné. Ennek kivédésére ad lehetőséget a törvény azzal, hogy nem ragaszkodik az ár pénzben való kifejezéséhez. Bármilyen más módon megegyezhetnek a felek, ha az egyértelműen mutatja a vételár értékét. Ehhez azonban már tartani kell magukat. Tehát a szerződésben kikötött vételártól nem térhetnek el.
Milyen esetekben használjuk a vételi jogot?
Vételi jogot ingó dolgokra és ingatlanra egyaránt lehet alapítani. A törvény szerint azonban az ingatlan esetében gyakorolt vételi jogot be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ingóságok esetén közhiteles nyilvántartásba. Csakis így biztosítható a törvényi garancia a későbbiekben.
Lejárhat-e a vételi jog?
A hatályos Ptk. már nem köti időhöz a vételi jog gyakorlását. Ez azt jelenti, hogy akár határozatlan időre is biztosítható a dolog megvásárlásának joga. Mivel szerződésben kell rögzíteni a részleteket, így nem fenyegeti a feleket a kár veszélye. Hiszen az időbeli korlátokat a eladó és a vevő határozzák meg saját érdekeiknek megfelelően. A gyakorlatban azonban célszerűbb, ha meghatározott időre alapítják a vételi jogot.
Van-e ára a vételi jognak?
Az opciós jog bejegyzésének a dolog vételárán kívül van díja. Ezt nevezik opciós díjnak, melyről a felek állapodnak meg. Természetesen annak fényében kell meghatározni a díj összegét, hogy a vételár és a dolog tényleges értéke között ne legyen feltűnő értékaránytalanság. Ezt ugyanis bíróság előtt meg lehet támadni.
Ha vételi jogunk van, megtagadhatja a tulajdonos az érintett dolog eladását?
Ha egy ingatlanra vételi jogot alapítanak a felek, és még az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, akkor a vevő számára ez biztosíték a megvásárlására. Tehát ez azt jelenti, hogy akkor is megvásárolhatja az ingatlant, ha a tulajdonos esetleg már nem akarja eladni. A bejegyzett vételi jogunkat akkor is érvényesíthetjük, ha a tulajdonos azóta egy harmadik személy. Az egyoldalú nyilatkozattal közölt vásárlási szándék őt is kötelezi.
Hogyan alapíthatok vételi jogot?
A vételi jog alapítása külön szerződésben történik, melyet ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba bevezetnek. Ingó dolgokra opciót közhiteles nyilvántartásba vétellel lehet szerezni. Amennyiben üzleti részesedést szeretne valaki vételi joggal terhelni, célszerű jogi képviselethez fordulni. Mivel a gazdasági társaság összetételét és vagyoni helyzetét nagymértékben befolyásolhatja egy egyoldalú adásvétel, a szerződésben a lehető legpontosabban részletezni kell a feltételeket. A vagyoni kár elkerülése érdekében pedig legbiztosabb lépés egy szakjogász megkeresése.
Mire nem köthető vételi jog?
A törvény kifejezetten kiemeli, hogy hitelbiztosíték céljából nem lehet vételi jogot alapítani. Ez azt jelenti, hogy nem tekinthető úgymond jelzálognak egy vételi jog kikötése. Ha a tulajdonos nem tudja kötelezettségét teljesíteni, a hitelezők a vételi jog miatt egyoldalú nyilatkozattal kielégíthetnék követelésüket. Ezeket a próbálkozásokat eleve semmisnek nyilvánítja a Ptk.
„6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]
Semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.”
Milyen kockázata van a vételi jog alapításának?
Az idő múlásával a dolgok értéke megváltozhat, ami igen nagy kockázatot jelent a felek számára. Legyen szó ingóságról, akár ingatlanról, a szerződésben célszerű meghatározni a dolog értékének kiszámítására alkalmazandó képletet vagy egyéb módszert. Ha viszont egy gazdasági társaság üzletrészére szeretne valaki vételi jogot alapítani, annak természetesen nagyobb a kockázata. Részesedést illetően vételi jog alapítása történhet szankciós okokból, esetleg érdekellentét feloldása céljából. Ilyenkor azonban mérlegelni kell az esetleges árfolyamváltozást, és a tulajdonos váltásból eredő vagyoni viszonyokat.
Mi történik a jogommal, ha megsemmisül a dolog?
Ritka esetben előfordulhat, hogy a vételi jog gyakorlása előtt a dolog valami oknál fogva megsemmisül. A törvény egyetlen esetben mentesíti a kötelezettet a felelősség alól. Mégpedig akkor, ha igazolni tudja, hogy a dolog nem az ő hibájából ment tönkre, semmisült meg. Jogi szakszóval élve neki fel nem róható okból. Hogy ez pontosan mit jelent? A tulajdonos nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ilyenkor a vételi jog megszűnik és már nem élhet vele a vevő.
Az elővásárlási jog elsőbbsége
A Ptk. megjegyzi, hogy amennyiben egy dologra elővásárlási és vételi jogot is alapítottak, az elővásárlási jog az elsődleges. Miért is? Mert az elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételi jogot alapító szerződésben foglaltak szerint megveheti a dolgot. Ajánlatot tehet rá a megállapodásban kikötött feltételekkel. Amennyiben meg kívánja venni a dolgot, törvényesen megteheti. Ezáltal a vételi jogosult előtt elsőbbséget élvez. A jogszabályon alapuló vételi jog azonban megelőzi azt az opciót, amelyet szerződésben kötöttek ki.
Vételi jog törlése
Ahogyan a felek érdekében áll egy vételi jog alapítása, úgy létrejöhetnek a törlését indokoló élethelyzetek is. Hogyan tudjuk jelezni, ha úgy döntöttünk, hogy töröltetni szeretnénk az adott dologra alapított vételi jogot? Az illetékes járási hivatalnál tudjuk bejelenteni a törlés iránti kérelmet, melyért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ingatlan vételi jogának törlése esetén ez a területileg illetékes hivatal feladata lesz.
Milyen okokból lehet jogszerű az opció törlése? Hivatalból törlik, ha a jogosult a tulajdonszerzéssel egyidejűleg vételi jogát gyakorolja. A felek megállapodhatnak a vételi jog megszüntetéséről. A jogosult lemondhat az opciós jogáról, ekkor hozzá kell járulnia az ingatlan-nyilvántartásból való törléshez. Amennyiben határozott időre kötötték a vételi jogot, és letelt annak ideje, akkor törölhető. Ha a jogosult elhalálozik, vagy a tulajdonosnak fel nem róható okból megsemmisül a dolog, szintén okot adnak a jog törlésére.
Láthatjuk, hogy a vételi jog alapításáról szóló megállapodás részletei nem is olyan egyszerűek. Hiszen számos buktatóra kell figyelni, nehogy vagyoni hátrány érje a feleket. Ahhoz, hogy megfelelő szakértelemmel és pontossággal kerüljön bejegyzésre egy ilyen jogosultság, ügyvédi segítségre van szükség. Érdemes alaposan megfontolni a szerződés kötésével járó hasznokat és kockázatokat. Amennyiben mégis az opciós jog alapítása mellett dönt, forduljon bátran ügyvédi irodánkhoz.