A Btk. 366. § szerinti kifosztás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé sorolható. A törvény fokozottan védi azokat a személyeket, akik valamilyen okból nem képesek megvédeni magukat vagy vagyonukat. Ezért a kiszolgáltatott helyzet kihasználása önmagában is súlyos büntetőjogi következményekkel járhat.
Mi a kifosztás a Btk. 366. § szerint?
Kifosztást követ el az, aki mástól idegen dolgot úgy vesz el, hogy kihasználja az olyan személy állapotát, aki nem tud megfelelően fellépni az elkövetővel szemben. A bűncselekmény lényege a sértett kiszolgáltatottságának kihasználása.
A kifosztást társadalomra veszélyessége tekintetében a rablás és a lopás között helyezhetjük el. A lopás esetében az elkövető az idegen dolog birtokbavételével megvalósítja a lopást, azonban a kifosztás esetében a passzív alany állapotának determináló szerepe van. Ugyanakkor a rabláshoz képest enyhébben értékelendő. A kifosztás második fordulatában meghatározott elkövetési magatartást nem az idegen vagyontárgy megszerzése érdekében fejtik ki, hanem a dolog elvételére vonatkozó szándék utólag alakul ki az elkövetőben.
Btk. 366. §: milyen elkövetési magatartásai vannak a kifosztásnak?
A törvény többféle elkövetési magatartást rögzít. A közös elem minden esetben az, hogy az elkövető visszaél a sértett kiszolgáltatottságával és a más tulajdonát képező dolgot vesz el. Azonban mind a három lehetséges megvalósulási forma további speciális elemmel bővül, amelyek az alábbiak:
a) Lerészegítés vagy bódult állapotba helyezés
Kifosztás valósulhat meg akkor is, ha az elkövető szándékosan itatja le vagy bódítja el a sértettet azért, hogy értékeit megszerezze. Ilyenkor a védekezésre képtelen állapot előidézése tudatos magatartás és a más tulajdonát képező dolog birtokbavétele miatt kerül kifejtésre. Ez gyakran szórakozóhelyeken vagy társas összejöveteleken fordul elő.
b) A passzív alany az elkövető által megvalósított más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt áll
Jelen fordulat határolja el a kifosztást a rablástól. Az elkövető – a rabláson kívül – bármilyen más bűncselekményt kifejthet, azonban fontos, hogy erőszakot, vagy célzott fenyegetést kell alkalmaznia és a sértettnek kell ennek hatása alatt lennie, vagyis jelen esetben nem képes a dolgának elvételét megakadályozni. Továbbá a dolog elvételére vonatkozó szándéknak utólag kell kialakulnia az elkövetőben. Ez több módon is megmutatkozhat, ilyenként értékelendő, ha a sértett eszméletlen, vagy elmenekült.
c) Eltulajdonítás védekezésre képtelen, vagy a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől
A bűncselekmény akkor is megvalósulhat, ha az elkövető már meglévő kiszolgáltatott állapotot használ ki. Ilyen lehet például az alvó, eszméletlen vagy súlyosan ittas sértettől történő eltulajdonítás. A büntetőjogi felelősséghez nem szükséges fizikai erőszak alkalmazása, illetve a védekezésre képtelen állapotot nem idézheti elő az elkövető. Az idős kor, illetve a fogyatékosság fennállása mindig egyedi mérlegelés után állapítható meg.
Mi a büntetése a kifosztásnak?
A kifosztás alapesete is igen súlyosan büntetendő, 1-5 évig terjedő szabadságvesztést rögzített a jogalkotó. A pontos büntetés az elkövetés módjától és az ügy körülményeitől függ. Súlyosabban minősülhet az eset, ha:
- az elkövetés csoportosan történik,
- bűnszövetségben,
- kábítószer hatása alatti elkövetés, illetve
- az eltulajdonított dolog értéke is minősítő körülmény lehet.
A bíróság minden esetben egyedileg mérlegeli a körülményeket.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Gyakran Ismételt Kérdések
A sértett kiszolgáltatott állapotának kihasználásával történő, más személy idegen dolog eltulajdonítást.
A kifosztásnál a sértett kiszolgáltatott állapota a meghatározó, míg a lopásnál ez nem állapítható meg. Rablásnál az elkövető erőszakot vagy fenyegetést a dolog megszerzésének céljából alkalmaz.
Az ügy súlyától függően több év szabadságvesztés is kiszabható.