Hamis vád (Btk. 268. §): útmutató

Talán nem állítunk valótlanságot azzal, ha azt mondjuk, hogy mindenki fogott már másra általa elkövetett cselekedetet, hogy ezzel elkerülje a felelősségre vonását. Az nem vita tárgya, hogy ez meglehetősen etikátlan, ugyanakkor ez még nem bűncselekmény. Szemben a 268. § alatt szabályozott hamis váddal, amely hasonló elveken nyugszik. Azonban nem egyszerű személyes konfliktus vagy sértő kijelentés. A bűncselekmény lényege, hogy valaki tudatosan valótlan állítással próbál büntetőeljárást kezdeményezni egy másik személlyel szemben. Jelen cikkben ezen összetett bűncselekményt igyekszünk bemutatni az olvasónak.

Mi a hamis vád fogalma a magyar jogban?

A hamis vád akkor valósul meg, ha valaki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. 

A bűncselekmény feltételei, hogy:

• az elkövetőtől különböző, élő, valóságos és egyedileg azonosítható személyt kell vádolni
• a vádnak tárgyilag valótlan kell lennie
• tényállítás egy konkrétan a Btk. Különös Részében meghatározott törvényi tényállás elkövetését tulajdonítja másnak 
• hatóság előtt történjen a vádolás, ezalatt minden közhatalmi jellegű tevékenységet kifejtő szervet és személyt érteni kell
• a vád büntetőeljárás megindítására alkalmas legyen. 

A törvény az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, valamint annak zavartalan működését védi. Azonban a megvádolt személy személyiségi jogainak védelme is felismerhető, mint kiemelt társadalmi érdek. Ezért a hamis vád már önmagában is büntetendő függetlenül, hogy ténylegesen indul e eljárás.

Miben különbözik a hamis vád a rágalmazástól és a becsületsértéstől?

A hamis vád és a rágalmazás vagy becsületsértés közötti lényegi különbség előbbi specialitása. A hamis vád elkövetési magatartása magába olvasztja a rágalmazást és a becsületsértést, mivel egyértelmű, hogy az olyan valóságot nélkülöző kijelentések, amelyek mást bűncselekmény elkövetésével vádol meg, az az érintett személy becsületét is sérti. Ugyanakkor a kétszeres értékelés tilalma miatt nem kerülhet sor ezen bűncselekmények egységes megállapítására ugyanazon magatartásból.

Mik a hamis vád büntetési tételei? Milyen jogi eljárásra számíthatunk?

A hamis vád alapesetét 3 év szabadságvesztést határozott meg a jogalkotó, azonban a Btk. szabályrendszere lehetővé teszi alternatív büntetések kiszabását is jelen deliktum esetében, vagy feltételes szabadságvesztés elrendelését. A tényleges büntetési nem és annak tétele az eset körülményeitől és az eljáró bíró mérlegelésétől függ. 

A büntetőeljárás rendszerint feljelentéssel indul, vagy hivatalból is megindíthatja az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárást. Ezt nyomozás, majd szükség esetén vádemelés követheti.

Mi történik, ha a vád bűncselekményre vonatkozik?

A 268. § alatt szabályozott hamis vád alap- és minősített esetei egyaránt bűncselekményre vonatkoznak. Az eltérést a büntetőeljárás végkiminetele és/vagy a vádlott bűncselekmény büntetési tétele határozza meg. Ugyanakkor a 269. § szerinti hamis vád a szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre terjed ki és enyhébb büntetéssel értékelendő deliktum is.

Hogyan zajlik az eljárás – nyomozás, vádemelés, bírósági szakasz

A legtöbb esetben egy büntetőeljárás feljelentés alapján indul meg, ugyanakkor az ügyészség és a nyomozó hatóság jogosult hivatalból eljárást indítani közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. A hamis vád deliktum jellemzőiből következik, hogy ezen szervek a tudomással bírnak a hamis vádról vagy a koholt bizonyítékokról. Ebből kifolyólag könnyen előfordul, hogy jelen bűncselekmény esetében hivatalból indul büntetőeljárás. 

A büntetőeljárás nyomozással kezdődik, ahol beszerzik a szükséges nyilatkozatokat, adatokat, okirati bizonyítékokat és tanúvallomásokat. A nyomozást a vádemelés fejezi be, amelyet az ügyészség küld meg az illetékes bíróságnak. A bírósági eljárás során is van lehetőség bizonyítási indítványokat előterjeszteni, vallomást, nyilatkozatokat tenni. Az ügy bonyolultsága határozza meg a bírósági eljárás hosszát, így akár egy tárgyalás alatt le lehet zárni az eljárást, de akár több évig is tarthat.

Mik a hamis vád (Btk. 268. §) minősített esetei?

Ahogy fentebb olvasható volt a minősített esetek két részre oszthatóak. Egyrészről a bűntetőeljárás mely státuszában fejeződik be. Így, ha már büntetőeljárást indítanak 1-5 évig, ha az el is ítélik 2-8 évig terjed a szabadságvesztés. A másik esetkör, ha a hamis vád életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegető deliktumra vonatkozik. Ebben az esetben is 2-8 év, míg ha ilyen eljárásban ítélik el a sértett személyt 5-10 év a büntetési tétel.  

Mik azok a koholt bizonyítékok?

Bizonyítékot „kohol”, aki – szándékosan – hamis bizonyítási eszközt – azaz bizonyítékot – hoz létre, illetve valamilyen létező bizonyítási eszközt megváltoztat, mainpulál. Gyakorlatilag csak tárgyi bizonyítási eszközöket lehet koholni ideértve azonban az okiratokat és az okiratszerű tárgyakat is. Hamis személyi bizonyíték „koholása” más bűncselekményt valósít meg. Ezek célja rendszerint a hamis vád alátámasztása.

Tipikus példák:

• hamis dokumentumok, 
• manipulált üzenetek, 
• valótlan tanúvallomás megszervezése. 

Hogyan védekezhetünk, ha hamisan vádolnak?

Hamis vád esetén fontos a gyors és szakszerű jogi segítség. Már a nyomozati szakaszban tett nyilatkozatok is döntő jelentőségűek lehetnek. A védekezés során fontos lehet:

• az alibi igazolása, 
• elektronikus bizonyítékok beszerzése, 
• tanúk meghallgatása, 
• a valótlan állítások cáfolata. 

Egy büntetőjogban jártas ügyvéd segíthet a megfelelő stratégia kialakításában.

Hogyan kezelik a bíróságok a hamis vádat?

A bíróságok kiemelten vizsgálják a szándékosságot és a valótlan tartalom tudatos közlését. Nem minden valótlan állítás minősül hamis vádnak. Viszont a hamis vád rendelkezik gondatlan alakzattal, így a bíróság mérlegelési körébe tartozik annak megállapítása, hogy miként járt el ennek kapcsán az elkövető, vagy a felelőssége még gondatlanul sem állapítható meg. 

Ezen túlmenően is igen széleskörben kell vizsgálnia az eljáró bíróságnak a körülményeket. A kialakult joggyakorlat számos olyan megállapítást tett, amelynek iránymutatásként kell szolgálnia a hamis vád miatt folyamatban lévő eljárásban. Ilyen az a kialakult álláspont, hogy nem valósul meg a hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a védekezési jog kereteit sem. Illetve a 1978.316 BH rögzítette, hogy a tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Eszerint valamilyen tény vitatása egymagában még nem hamis vád, még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt követett el (pl.: „a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak” – azaz hamis tanúzás bűntettét követte el). Ezenfelül több száz határozat, döntés, illetve vélemények segítik a jogértelmezést az egységes joggyakorlás érdekében.

Mit jelent a hamis vád elévülése?

Mint a legtöbb bűncselekmény a hamis vád is egy bizonyos idő után elévül, vagyis az elkövető nem vonható felelősségre az általa elkövetett bűncselekményért. Ugyanakkor az elévülés esetébe speciális szabályokkal is találkozhatunk. Ha hamis vád miatt eljárás indult az alapügynek a befejezéséig büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az elévülési idő nyugszik, mivel a törvény rendelkezései miatt korlátozott a büntetőeljárás megindításának a lehetősége.

Gyakran Ismételt Kérdések