Btk. 396. §: Költségvetési csalás jelentése és büntetése

Ki követ el költségvetési csalást (Btk. 396. §)?

A Btk. rendelkezése szerint költségvetési csalást az követ el,

„396. § (1) Aki

• a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
• b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
• c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
• és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Miért fontos büntetni a költségvetési csalást?

Az államháztartás bevételeinek nagyságrendje szempontjából elhanyagolhatónak gondolhatnánk a bűncselekmény által okozott kárt, azonban a jogalkotó mégis úgy látta jónak, hogy a költségvetés biztonságát, annak védelméhez fűződő társadalmi érdeket a cselekmény büntetésével nyomatékosítja.

Mire nézve követhető el a bűncselekmény?

A Btk. értelmező rendelkezése (396.§ (9) bekezdés) pontosan meghatározza, mit tekintenek vagyoni hátránynak, illetve milyen elemek tartoznak a költségvetéshez. Ennek tisztázása azért is fontos, hiszen az okozott kár nem pusztán az állam adókból származó bevételeit érinti. Egyéb – törvényben részletezett – pénzeszközök vonatkozásában is megállapítják a bűncselekmény elkövetését. Ilyenek például:

• adócsalás;
• vámbűncselekmény;
• társadalombiztosítással kapcsolatos befizetési kötelezettségek elmulasztása;
• jövedéki visszaélés;
• nemzetközileg folyósított összegek elszámolása.

A költségvetési csalás a 396.§ (6) bekezdés szerint jövedéki termékekre is elkövethető. Hogy mik tartoznak közéjük, pontosan fel vannak sorolva az erről szóló törvényben.

„Jövedéki termékek:

• a) az ásványolaj,
• b) az alkoholtermék,
• c) a sör,
• d) a bor,
• e) a pezsgő,
• f) a köztes alkoholtermék,
• g) a dohánygyártmány.”

Btk. 396. §: A költségvetési csalás megvalósítása

A bűncselekményt háromféle magatartással lehet elkövetni, amelyek a költségvetéshez kapcsolódnak:

• más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy valós tény elhallgatása;
• kedvezmény jogtalan igénybe vétele;
• pénzeszközök céltól eltérő felhasználása.

Fontos feltétel, hogy a bűncselekmény szempontjából tévedésbe ejteni vagy tévedésben tartani csakis azt a személyt lehet, aki a költségvetést érintő pénzmozgásokat illetően kompetens, tehát például a befizetéseket beszedi vagy a kiutalásokat folyósítja. Ha valaki adóbevallás során valótlan adatokról számol be, megvalósítja a bűncselekményt. Ez történhet hagyományos vagy elektronikus adatszolgáltatással is.

A kedvezmény jogtalan igénybe vétele esetén arról van szó, hogy valaki a befizetés oldalán okoz vagyoni hátrányt. Tehát a költségvetésbe befizet valamekkora összeget, de nem a teljeset, ami rá vonatkozna. Például úgy veszi igénybe egy munkáltató az adókedvezményt a megváltozott munkaképességű személy után, hogy nem is foglalkoztat ilyen munkavállalót.

A pénzeszközök meghatározott céltól eltérő felhasználása esetén nincs jelentősége annak, ha az elkövető az engedélyezés előtt nem szándékozta tévedésbe ejteni a kifizetésre kompetens személyt, hanem csak utóbb alakult ki a tervezettel ellentétes felhasználás. Ebben az esetben magát a megvalósított célt és a korábban meghatározott döntést vetik össze. Amennyiben eltérés van, az elég objektív bizonyíték a bűncselekmény megállapítására.

A törvény külön részletezi, hogy a jövedéki termékekkel kapcsolatban melyek azok a magatartások, amelyek büntetendők. Ha valaki a törvényben meghatározott szabályoktól eltérően jövedéki terméket

• előállít;
• megszerez;
• tart;
• forgalomba hoz;
• kereskedik vele, bűncselekményt valósít meg.

Ki lehet elkövető?

A költségvetési csalást az követheti el, aki ennek kapcsán valamilyen adatszolgáltatásra vagy befizetésre kötelezett, a kifizetési oldalon pedig, aki a számára folyósított összeggel rendelkezik. Ha a bűncselekményt egy szervezet követi el, akkor minden esetben az első számú vezető a felelős. Ha a szervezet könyvelőt alkalmaz, a vezető nem mentesül a felelősség alól, hiszen az ellenőrzés és az irányítás továbbra is az ő feladata.

Jövedéki termékek esetében az követ el költségvetési csalást, aki a fentebb említett magatartásokat engedély nélkül gyakorolja. Továbbá aki tájékoztatási és számadási kötelezettségének nem tesz eleget, szintén ezzel a bűncselekménnyel vádolható. 

Ha költségvetési csalással gyanusítanak minket, legyünk tisztában az elemi gyanusítotti jogainkkal. Nagyon fontos, hogy ne tegyünk azonnal vallomást, és keressünk egy profi, megbízható ügyvédet.

Szándékosság

A bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni, hiszen akinek a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettsége van, annak tudatában kell lennie ezzel. Legyen szó akár adatszolgáltatásról, akár befizetésről, vagy a számára kiutalt pénzösszeg előre egyeztetett célra történő felhasználásáról. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy cselekményével vagyoni hátrányt okoz, még akkor is, ha nem látható előre, milyen mértékű a létrejött kár.

A bűncselekmény súlyosabb minősítése

A törvény hosszasan sorolja, hogy mely esetekben minősítik súlyosabb büntetéssel a költségvetési csalást. A kiszabott szabadságvesztés akár tíz évig is terjedhet attól függően, hogy mekkora összegű az okozott vagyoni kár.

Költségvetési csalás büntetési tételek: hogyan alakulnak?

Mivel ekkora súllyal bír a minősítés szempontjából, pontosan meghatározott keretek közé sorolja a jogalkotó, mely a Btk. 459.§ (6) bekezdésében olvasható:

• 50.001-500.000 forint között kisebb,
• 500.001- 5.000.000 forint között nagyobb,
• 5.000.001- 50.000.000 forint között jelentős,
• 50.000.001-500.000.000 forint között különösen nagy,
• 500.000.000 forint felett különösen jelentős a vagyoni hátrány.

Az okozott kár pénzben történő meghatározása nem meríti ki a bűncselekmény minősítését, ugyanis ha valaki kisebb összegre követi el, viszont bűnszövetségben, vagy üzletszerűen, ugyanúgy magasabb büntetési tételre számíthat.

Tehát ez a két elkövetési forma súlyosítja a költségvetési csalás bíróság előtti értékelését.

Ha rendszeres haszonszerzés céljából valaki hasonló jellegű bűncselekményeket követ el, az is üzletszerűségnek minősül. A Kúria állásfoglalása szerint ezekben a cselekményekben az eszköz és a cél gyakran azonos, ezért tekinthetők egy halmaznak az üzletszerűség megállapításakor.

Ilyenek például a pénzmosás, pénzhamisítás, jövedékkel visszaélés elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, valamint a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés. Költségvetési csalást állapít meg a bíróság akkor is, ha az elkövetett cselekmények egyébként térben és időben elkülönülten valósultak meg. Így akár a több hasonló bűncselekmény egységbe olvadva az üzletszerűség minősítését okozhatja, ami sokkal súlyosabban büntetendő.

Mikor enyhíthető korlátlanul a költségvetési csalások büntetése?

Az elkövető felelősségre vonása természetesen fontos, azonban a jogalkotó ennél is fajsúlyosabb érdeknek tartja a költségvetések védelmét. Ezért a törvényben úgy határozott, hogy a bűncselekményért kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető bizonyos feltételek fennállása esetén. Mik lehetnek ezek?

A bíróság akkor fogja korlátlanul enyhíteni a büntetést, ha az elkövető a vádirat benyújtásáig megtéríti a költségvetési csalással okozott kárt. Ez abban az esetben is igaz, ha a legsúlyosabban büntetendő kategóriába esik a cselekménye, tehát ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott. De vigyázat! Amennyiben az üzletszerűséget vagy a bűnszervezetben történő elkövetést megállapítják, erre a mentségre nincs lehetőség, mivel ezt túlságosan veszélyesnek tartják a társadalomra.

Elkülönítés más bűncselekményektől

Fontos látni azokat a határokat, amelyek a cselekmény körülményeit illetően egészen más minősítés, illetve büntetési tétel meghatározásához vezethetnek. Ha a költségvetési csalással okozott kár nem haladja meg a 100.000 forintot, abban az esetben vámszabálysértésért vonják felelősségre az elkövetőt. Tehát hiába ugyanaz az cselekmény, megegyezőek a körülmények, mégis a vagyoni hátrány mértéke „más kalapba” teszi a bíróság előtt ezt a magatartást.

Egy másik esetben, ha valaki társadalombiztosítási, szociális vagy egyéb jóléti juttatással visszaél, de az így jogtalanul kiutalt összeg nem haladja meg az 500.000 forintot, költségvetési csalás helyett a társadalombiztosítás, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés bűncselekménye valósul meg. Azért is bír nagy jelentőséggel a korrekt elkülönítés, mert a büntetési tétel a két cselekménynél eltérő.

Az utóbbi esetben vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki, ami szintén korlátlanul enyhíthető a kár megtérítése esetén. Költségvetési csalás megállapításakor azonban ennél jóval hosszabb időtartamú büntetésekkel kell számolni.

Pontosan a fent leírt apró részletek azok, melyek kizárólag objektív, külső szakértő szemlélő általi vizsgálatot követelnek, ezért amennyiben költségvetési csalás gyanúja áll fenn, ajánlott mihamarabb szakszerű ügyvédi segítséget kérni a leghatékonyabb védekezési stratégia kidolgozása érdekében, mely esetben várjuk Ön, vagy hozzátartozója szíves megkeresését, hogy a terhelti jogokat minél hatékonyabban érvényre juttathassuk.