Mi az adócsalás? Mi az értékhatára? Hogyan büntetik?

Cikkünkben az adócsalást elemezzük, és olyan kérdéseket boncolgatunk többek között, hogy mit jelent egyáltalán maga a fogalom, ki lehet a bűncselekmény elkövetője, illetve, hogy ez miként nyerhet bizonyítást, valamint, amennyiben az aktív alany személye egyértelműen megállapítható, hogyan lehet büntetni, ezzel összefüggésben pedig arra is röviden kitérünk, hogy az ügyvédnek milyen szerepe lehet a védelem ellátása során. Nem utolsó sorban pedig azt is megvizsgáljuk, miképpen igazodik a büntetési tétel az adócsalás értékhatárához. 

Mi az adócsalás fogalma?

Az adócsalás, jelenlegi elnevezésével költségvetési csalás 2012. január 1. napjától kezdődő hatállyal került be a korábbi Btk.- ba, és az új tényállás bevételi oldalon összevonta az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a jövedékkel visszaélés, a csempészet, az áfára elkövetett csalás és minden olyan csalás bűncselekményét, amely a költségvetés sérelmével jár. Kiadási oldalon pedig a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, valamint a csalás minden olyan esete került egybevonásra, amely a költségvetés sérelmével jár.

Az új bűncselekmény törvényi szabályozása megalkotásának célja az volt, hogy következetesebbé tegye a Btk. szankciórendszerét az ilyen típusú bűncselekményekkel kapcsolatban.

Már látjuk, hogy mi az adócsalás jelentése, nézzük milyen további dolgokat érdemes tudni róla:

Adócsalás Magyarországon: ki követheti el?

A költségvetési csalás elkövetési magatartásait a törvény három kategóriába sorolja, ennek megfelelően tehát a következőekben mi is három alcímben tárgyaljuk ezt a kérdést.

1.Költségvetés sérelmére elkövetett cselekmények

Az első alapesetbe tartozó, költségvetés sérelmére elkövetett cselekmények akkor merítik ki a törvényi tényállást, következésképpen akkor válnak büntethetővé, ha az alább felsorolt három magatartás vezet a vagyoni hátrány bekövetkezéséhez.

Első magatartás:

Költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja

Tévedésbe ejtés alatt azt kell értenünk, hogy az elkövető a valótlanságot valóságként tünteti fel, melynek következménye, hogy a sértett tudatában téves képzet alakul ki. Fontos kiemelni, hogy az elkövető magatartásának nem kell fondorlatosnak lennie, vagyis nem szükséges, hogy bonyolult, rafinált történetet találjon ki, elegendő csupán, ha a magatartás alkalmas a megtévesztésre. Azaz, a sértett hiszékenységének, a megtévesztés könnyen felismerhető voltának nincs jelentősége.

A tévedésben tartás ezzel szemben azt jelenti, hogy az elkövető a tőle függetlenül fennálló sértetti tévedést nem oszlatja el, esetleg meg is erősíti. Nagyon fontos kiemelni, hogy a sértetti tévedés el nem oszlatása passzív magatartás, de csak akkor lehet a bűncselekmény megvalósításának értékelni, ha az elkövetőnek jogi kötelessége lenne a sértett tájékoztatása. Ezen jogi kötelezettség alapja elsősorban közigazgatási jogviszony, de emellett lehet munkaviszony, és szerződés is.

A valótlan tartalmú nyilatkozat tétele azért került megfogalmazásra a törvényben, mert ha nincs megtévesztett passzív alany, a tévedésbe ejtés / tévedésben tartás nem alkalmazható, így azonban a valótlan adatok feltüntetésével megvalósuló adóelvonás esetén természetes személy megtévesztése hiányában is tényállásszerű a költségvetési csalás.

A valós tény elhallgatása kapcsán ki kell emelni, hogy az csak kötelezettséggel szemben értelmezhető. Mindig az adott tényállás keretében alkalmazásra kerülő jogszabályok határozzák meg, hogy mely tények elhallgatása meríti ki ezen elkövetési magatartást.

Második magatartás:

A költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele 

Ez az eset azt jelenti, hogy az elkövető a jogszabályban meghatározott, vagy annak alapján kialakított pályázati feltételeknek nem felel meg.

Harmadik magatartás:

Költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz

Vagyoni hátránynak tekintendő a tényleges kár és az elmaradt vagyoni előny. Összegének megállapítása során a bevételkiesésen túl a jogosulatlanul igénybe vett, valamint a folyósítás céljától eltérően felhasznált pénzeszközök teljes összegét is be kell számítani.

2. Jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás

A költségvetési csalásnak ez a második alapesete, melynél értelemszerűen a jövedéki termék fogalmának definiálásával célszerű kezdeni az elemzést.

Mi a jövedéki termék jelentése?

A jövedéki termék az energiatermék, a sör, a csendes és a habzóbor, az alkoholtermék és a dohánygyártmány. A külön alapesetben történő szabályozás indoka, hogy jövedéki termékek esetén a költségvetés sérelme nem csupán megtévesztő magatartással valósulhat meg, hanem a jövedéki termék előállításával, megszerzésével, tartásával, forgalomba hozatallal, vagy az azzal való kereskedéssel, amennyiben hiányoznak a jogszabályban előírt feltételek.

A jövedéki ellenőrzés célja, hogy a jövedéki termékek előállítása és a jövedéki termékek forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, így az a magatartás, amely az állam által szabályozott jövedéki termékkel azonos felhasználású terméket hoz létre, de nem bocsátja azt az állam ellenőrzése alá, kimeríti a költségvetési csalás törvényi fogalmát. Jövedéki termék előállítása alatt érteni kell minden olyan művelet, melynek közvetlen eredménye a kész jövedéki termék. A megszerzés a jövedéki termék feletti rendelkezési lehetőség megteremtését jelenti, de nem feltétlenül jelent tényleges birtokbavételt. A termék tartása huzamosabb időn át történő folyamatos birtoklást jelent. A forgalomba hozatal azt jelenti, hogy az elkövető több személynek juttat jövedéki terméket, a kereskedés pedig egy ennél tágabb kategória, mert célja gazdasági jellegű eredmény, másképpen haszon elérése, folyamatos tevékenységet feltételez.

3. Már elnyert pénzeszközök felhasználásával összefüggésben előírt kötelezettségek megszegése

A költségvetési csalás harmadik alapesete a korábbi Btk.-ban önálló bűncselekményként, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése néven szerepelt, melyet hatályos törvénykönyvünk módosított, és a bűncselekmény egyes elkövetési magatartásait beillesztette a költségvetési csalásba, megalkotva eme szankció harmadik alapesetét. A törvény büntetni rendeli, ha az elkövető a költségvetésből származó pénzeszközökkel történő elszámolási kötelezettségének nem, vagy hiányosan tesz eleget, vagy kötelezettségének teljesítése során valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.

Mi az adócsalás költségvetési értékhatára?

Amint az a bűncselekmény büntetési tételeinél is látszik, a cselekmény súlyossága az okozott vagyoni hátrány nagyságától függ. Lent erről részletesen lesz szó, így itt most csak az értékhatárokat kívánom tisztázni. Kisebb a vagyoni hátrány ötvenezer-egy és ötszázezer forint között, nagyobb ötszázezer-egy és ötmillió forint között, jelentős ötmillió-egy és ötvenmillió forint között, különösen nagy ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között, különösen jelentős ötszázmillió forint felett.

Hogyan bizonyítható az adócsalás?

Csakúgy, mint a többi bűncselekmény esetén is, fontosak lehetnek az okirati bizonyítékok, a tanúvallomások, melyek hozzájárulnak a cselekmény teljeskörű feltárásoz, és adott esetben a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy ártatlanságának bizonyításához járulnak hozzá.

Az adócsalás büntetése: mik a következmények?

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Minősítő körülmény, és ezért a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy a fent meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. 

Súlyosabban minősül, és a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy ha a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. 

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy ha a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A költségvetés csalás 3. alapesete vonatkozásában az elkövető bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos megemlíteni, hogy a törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére is, amennyiben az elkövető az első két elkövetési magatartással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.

Adócsalás elévülése: mi vonatkozik rá a Btk. szerint?

A Btk. kimondja, hogy a büntethetőség, meghatározott kivételektől eltekintve, mely bűncselekmények nem évülnek el soha, a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével elévül. Tekintettel azonban arra, hogy az adócsalás büntetési tétele, ahogy ez a fentebb írtakból is jól látható, nagyrészt az okozott vagyoni hátrány mértékétől függ, korántsem olyan egyszerű a büntetési tétel felső határának meghatározása, már csak azért sem, mert súlyosabban minősül a cselekmény, ha üzletszerűen avagy bűnszövetségben követték el. Mindig figyelnünk kell tehát arra, hogy a cselekményre az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően mekkora büntetést rendel alkalmazni a törvény.

Hogyan tud segíteni egy ügyvéd, ha adócsalással vádolják?

Minden bűncselekmény elkövetésénél igaz, de különösen a gazdasági bűncselekményeknél fontos, hogy már a nyomozati szaktól kezdődően segítse egy hozzáértő ügyvéd az elkövetőt, hiszen már a gyanúsítotti kihallgatás is olyan fontos eljárási cselekmény, amely az egész eljárás végkimenetelét meghatározhatja. Amennyiben adócsalással kapcsolatban segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.

Források:

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.