A zsarolásról azok a bűnügyi filmek juthatnak eszünkbe, amikor az elkövetők csillagászati összegeket követelnek egy-egy befolyásos személy intim titkaiért cserébe. A valóság ettől természetesen egészen eltérő lehet. A zsarolás nem annyira ritka, mint ahogy a filmekből kitűnik. Különösebben híresnek vagy vagyonosnak sem kell lennie az áldozatnak. Az elkövetők pedig nem feltétlenül agyafúrt, mindenre elszánt gonosztevők. A zsarolás bűncselekménye a hétköznapi emberek életébe is könnyűszerrel beférkőzhet. Hogy mennyire sokszínű a zsarolás elkövetési módja, és mit kell tennie, ha zsarolással vádolják, kiderül cikkünkből.
Mi a zsarolás fogalma?
A Büntető Törvénykönyv zsarolásra vonatkozó rendelkezése nagyon pontosan megjelöli az elkövetésre vonatkozó részleteket. A fogalom meghatározásból egyszeriben megtudhatjuk, hogyan, milyen célzattal lehet elkövetni ezt a cselekményt, valamint hány év börtönt ítélhetnek meg érte. Egyes szavak mögött azonban sokkal több és nehezebben érthető tartalom bújhat meg. Ezért érdemes külön- külön megvizsgálni a bűncselekményt leíró törvényszakaszt.
“367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az első szembeötlő kifejezés maga a bűncselekmény célzata, a jogtalan haszonszerzés. Ennek fennállását nagyon fontos bizonyítani, mert más büntetendő cselekményektől különíti el a zsarolást. Jogtalan haszonszerzésként értelmezhető a jogszabályba ütköző, vagy jogszabály megkerülésével szerzett vagyoni előny. De az is jogtalan haszonnak minősül, ha a megszerzés nyilvánvalóan átlépi a társadalom etikai normáit.
A Btk. értelmező rendelkezéséből azt is megtudhatjuk, mit jelent pontosan az erőszak és a fenyegetés a jogban. “Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.” A büntetőjog értelmezése szerint a fenyegetés pedig “súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.” A kényszerítés lényege az, hogy a zsarolás áldozata ne a saját akarata szerint viselkedjen, hanem az elkövető akaratát valósítsa meg. Ez – a törvényszöveg szerint – történhet tevéssel, nem tevéssel, vagy valaminek az eltűrésével.
Milyen típusai vannak a zsarolásnak?
A zsarolás akár nyolc év börtönbüntetéssel is járhat, ha az elkövető négy törvényi feltételből egyet is megvalósít. Ezek az úgynevezett minősített esetek, amikor ugyanazt a bűncselekményt súlyosabban bünteti a bíróság. De vajon miért? A zsarolással okozott vagyoni hátrány mellett a Btk. felsorolja azokat a tényezőket, amiket fokozottabban veszélyesnek tart. Minősített esetnek számít, ha a zsarolást
“a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.”
Az életet veszélyeztető esetre talán már fel is kapjuk a fejünket, mert ez igazán filmbe illő. Viszont fontos megjegyezni, hogy a bíróság akkor is megállapítja a zsarolás minősített esetét, – és az érte járó súlyosabb büntetést – ha a fenyegetés egy későbbi időpontra vonatkozik. Tehát például valaki azzal próbál jogtalan haszonhoz jutni a sértettől, hogy ellenállás esetén bántalmazni fogja a gyermekét.
El lehet követni a zsarolást gondatlanságból?
A zsarolást jogtalan haszonszerzés miatt követik el, amely elég konkrét cél. A büntetőjog ezért úgynevezett célzatos bűncselekményként írja le. Ebből következik, hogy ezt a fajta elkövetési magatartást csakis egyenes szándékossággal lehet megvalósítani. Zsarolásnál szóba sem jöhet olyan védekezés, hogy például a kellő figyelem elmulasztása miatt követték el. A zsarolás tudatos, jól átgondoltan megvalósított cselekmény, a sértettnek okozott vagyoni hátrány következményével.
Mi történik, ha a sértett nem fizet?
Egy zsarolás akkor számít az elkövető szempontjából sikeresnek, ha megkapja a kényszerítéssel kicsikart pénzösszeget, vagyontárgyat. Esetleg sikerül aláíratni egy fontos szerződést vagy az elkövető vagyoni joghoz jut. A sértett azonban nem minden esetben hajlik úgy, ahogyan a zsaroló szeretné. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem cselekszik az elkövető akarata szerint, de lehet, hogy valójában csak színleli az engedelmességet. A végkimenet ugyanaz, nem történik meg a kívánt cselekmény. A törvény természetesen ezt a “sikertelenséget” is bünteti. Kísérletnek nevezi a büntetőjog azt a stádiumot, amikor valaki elkezdi a zsarolás megvalósítását, de nem fejezi be. Mikor számít befejezettnek egy zsarolás? Akkor, amikor a vagyoni hátrány bekövetkezik. Tehát nem feltétlenül jut az elkövető birtokába a kierőszakolt pénzösszeg vagy egyéb érték. Mivel a jogtalan haszonszerzés az elkövető célzata, nem pedig a bűncselekmény eredménye, így csupán a vagyoni hátrány megállapítására van szükség.
Önbíráskodás vagy zsarolás?
A zsarolás és az önbíráskodás bűncselekmények nagyon hasonló mintázatot mutatnak, mégis érdemes figyelmet szánni a különbségekre. Önbíráskodás esetén azért alkalmaz valaki erőszakot vagy fenyegetést, hogy a Btk. szövege szerint “jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen.” Az elkülönítés szempontjából arra tényezőre helyezi a hangsúlyt a bíróság, hogy az elkövető tudatában volt-e igénye jogtalanságának. Egyszerűbben fogalmazva, azért alkalmazta az erőszakot vagy fenyegetést, mert tudatosan akart jogtalan vagyonra szert tenni, vagy azt gondolta, hogy teljesen jogszerűen jár el. Ugye felmerült önben is a kérdés, hogy lehet egyáltalán törvényesen erőszakot alkalmazni? Bármily hihetetlen, de igen!
Azonban nagyon szűk az a kör, amikor ezt megengedi jogszabály. Nézzük, mikor van helye az úgynevezett önhatalom gyakorlásának. A Polgári Törvénykönyv szerint a birtokos önhatalommal is felléphet a birtoksértő ellen. Ahhoz, hogy jogszerűen járjon el, tehát megússza a bűncselekményként történő megítélést, nagyon figyelmesen kell eljárni. Az alkalmazott erőszak nem lépheti túl a birtok megvédéséhez feltétlenül szükséges mértéket. Tehát nem okozhat nagyobb hátrányt a birtoksértőnek, mint amit maga a támadás jelentene. Az erőszak két okból lehet jogszerű, – az előbbi szempont betartása mellett – a birtok elleni támadás elhárítása, illetve az elveszett birtok visszaszerzése miatt.
A két bűncselekményt tehát az elkövető célja határolja el. Önbíráskodás esetén a vagyoni igény jogos, vagy jogosnak vélt, míg zsarolásnál jogtalan a haszonszerzés.
Hogyan bizonyítható a zsarolás?
Egyáltalán nem mindegy, hogy a törvényben feltüntetett egytől öt évig terjedő vagy súlyosabb esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélik az elkövetőt. A bíróság végső döntését az ügy összes körülményeit figyelembe véve hozza meg. Ezért talán nem túlzás azt mondani, hogy létkérdés a bizonyítékok vizsgálata. A büntetőeljárás során a nyomozó hatóság gondoskodik ezek feltárásáról. A gyanúsított legfőbb feladata és jól megfontolt érdeke is egyben, hogy haladéktalanul felkeressen egy büntetőjogban jártas ügyvédet. Az ügyvéd tapasztalt szakértelmével alaposan felkészülhet a várható eljárási cselekményekre és felépíthetik a megfelelő védekezést. Nagyon fontos, hogy minden olyan információról és körülményről tájékoztassa ügyvédét, amelyek alapján sikeresen tisztázhatja magát a vád alól.
Mi a teendő és kihez forduljon, ha zsarolással vádolják?
Az első rémület után érdemes átgondolni a lehetőségeket, valamint amilyen gyorsan csak lehet, ügyvédi segítséget kérni. A büntetőeljárás megindulásával minden egyes nyilatkozat, cselekmény egészen más megítélés alá esik, nagyobb súllyal bír. Nem csupán a tájékozódás és az ügy kimenetele miatt fontos a tapasztalt szakember segítsége, hanem a jól felépített, megfelelően átgondolt védekezési stratégia kidolgozása miatt is. Az ügy részleteinek és körülményeinek gondos feltárása után akár egészen nagy fordulatot is vehetnek az elsőre ijesztő kilátások. Amennyiben zsarolási ügybe keveredett, akár sértettként, akár gyanúsítottként áll a hatóságok előtt, ne essen kétségbe! Keresse fel irodánkat, ahol a büntetőjog számos területén remekelő, tapasztalt ügyvédek veszik kezükbe az Ön ügyét.
