Btk. 372. §: A sikkasztás büntetőjogi háttere

Mi a sikkasztás?

A sikkasztás bűncselekmény törvényi tényállását rendkívül sokrétű módon el lehet követni, akár úgy is, hogy az ember nem köti össze tudatosan a cselekményét a sikkasztás büntetőjogi jelentésével.

Tegyük fel, hogy egyik barátunk megkér arra, hogy a korábban közösen kinézett számítógépet vegyük meg neki, mert neki sajnos nincsen rá ideje. Erre a célra oda is adja nekünk a számítógép 180.000,- Forintos vételárát.

Innentől kezdve gyakorlatilag bármi, általunk a kapott pénzösszeggel végzett cselekmény – ami nem a barátunk részére történő számítógép megvásárlása – illetve a pénz visszaadása sikertelen vásárlás esetén – megvalósítja a sikkasztás büntetőjogi tényállását.

Így például:

• eltesszük, eltulajdonítjuk
• kölcsön adjuk kívülálló harmadik személynek
• mást veszünk belőle.

A fenti, szinte legegyszerűbb példán kívül még számos cselekménnyel elkövethető a sikkasztás, de próbáljuk meg most megérteni a bűncselekményt jogi nézőpontból.

(Btk. 372. §) Sikkasztás jelentése, sikkasztás büntetése

Nézzük meg mit jelent a sikkasztás fogalma és mi a sikkasztás büntetési tétele:

A sikkasztás büntető törvénykönyvbeli tényállása a következő:

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
2. b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
3. ba) bűnszövetségben,
4. bb) közveszély színhelyén,
5. bc) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a sikkasztást nagyobb értékre,
2. b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
3. c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a sikkasztást jelentős értékre,
2. b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
3. c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
2. b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
2. b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

A sikkasztás alapvetően vagyon elleni bűncselekmény, így tehát mindenféle képpen pénzösszeghez, vagy valamiyen vagyontárgyhoz kell, hogy kapcsolódjon. A sikkasztás elkövetője a rábízott idegen dolgot (pénz/vagyontárgy) eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként – tehát az azt rábízó személy utasításaitól eltérően – rendelkezik.

A cselekmény elsősorban a tulajdonjogot támadja, és a valódi jogosult, tulajdonos, illetve birtokos jogosultságát csorbítja. Ezzel egyidejűleg pedig az elkövető visszaél azzal a bizalommal, amely a cselekmény sértettjétől felé irányul.

Alapvető kritérium tehát, hogy a bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, akire valamilyen dolgot rábíznak. Amennyiben például adott dolgot nem az adja kölcsön, akire rábízták, hanem az ő felesége, a sikkasztásért felelősségre nem vonható.

A sikkasztás elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya valamilyen értékkel bíró idegen ingóság, ugyanúgy, ahogy a lopás esetében is, azzal a különbséggel, hogy esetünkben az elkövetőre ezt az ingóságot rábízták, így pedig az jogosan kerül az elkövető birtokába. Közvetlenül a tulajdonos adja át önkéntesen részére.

Az, hogy ez a rábízás milyen formában és milyen körülmények között valósul meg, az elkövető szempontjából nincs jelentősége. Megteheti ezt akár írásos, akár szóbeli formában. Ennek alapján tehát az elkövető akkor is megvalósítja a bűncselekményt, ha a próbaút során a gépjárművet eltulajdonítja, illetve akkor is, ha a mondjuk a régóta nála heverő mobiltelefont harmadik személynek tovább értékesíti saját szorult vagyoni helyzete rendezésére.

A tényálláson magán kivül semmilyen körülménynek, így annak sincs jelentősége, hogy a sértett és az elkövető között van-e bármiféle rokoni viszony, korábbi kapcsolat, illetve annak sem, hogy maga a rábízás kellően megalapozott volt-e. Kizárólag a rábízás és az eltulajdonítás tényét vizsgálja a Hatóság.

Ha a sértett egy kávézóban mosdóba szeretne menni, és megkéri a szomszéd asztalnál ülő személyt, hogy vigyázzon a holmijára, míg ő visszaér, rábízás valósul meg. Ez esetben, ha az aki a holmira vigyáz, bármit eltulajdonít, sikkasztást bűncselekmény valósul meg.

Fontos tehát, hogy a sikkasztás elkövetési magatartásának alapfeltétele, hogy a sértett az elkövetőre valóban rábízza az adott vagyontárgyat.

Nem minősül rábízásnak azonban a dolog pillanatnyi átadása, amikor is a tulajdonos a közelben tartózkodik. Ebben az esetben továbbra is a dolog birtokosának tekintendő. Ebben az esetben, ha az eltulajdonítás megtörténik, az elkövető lopásért felel!

A sikkasztás elkövetési magatartása

A sikkasztás Btk. Szerinti elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása vagy az azzal sajátként való rendelkezés. Az eltulajdonítást gyakorlatban úgy írhatjuk le, hogy az elkövető, az eltulajdonítás következtében, kívülálló harmadik személy számára az eltulajdonított dolog tulajdonosaként jelenik meg, olyan magatartást és azokat a jogokat gyakorolva, amelyek kizárólag a tulajdonost illetik meg. Ennek körében például elajándékozza, eladja, vagy csak sajátjaként kezeli.

Alapvetően, amennyiben a bűncselekmény megvalósul, nem minden esetben indul büntetőeljárás. Abban az esetben, ha az elkövető elismeri, hogy az eltulajdonított dolog nála van, azonban vitatja, hogy a sértett lenne a dolog tulajdonjogának jogosultja, vagyis azt, hogy a dolog korábbi tulajdonosa jogosan tart igényt a sikkasztás tárgyát képező dologra.

Amennyiben az elkövető tagadja, hogy a dolgot eltulajdonította, azzal az előző (jogos) tulajdonost elzárja a tulajdonosi jogok gyakorlásától, így attól, hogy azt valóban sajátjaként kezelje.

A dologgal sajátjaként való rendelkezés azt jelenti, hogy nem zárja el a tulajdonost a dolog használatától, azonban a tulajdonos kizárólagos jogát képező magatartást tanusít. Ennek során például a törvény szövegének szűk értelmezése szerint akkor is sikkasztás valósul meg, ha egy, az elkövetőnél régóta a pincében heverő szerszámkészletet harmadik személy számára ad kölcsön az elkövető. Természetesen nagyon nehéz elképzelni, hogy a valóságban ezen helyzet miatt büntetőper alakulna, azonban az ilyen egyszerű példákkal lehet a legkönnybeben érzékeltetni a sikkasztás bűncselekmény elkövetési lépcsőit.

Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a rábízott dolog pénzösszeg. Ebben az esetben akkor sem valósul meg a sikkasztás bűncselekmény, ha az elkövető a pénzösszeget elköltötte, abban az esetben, ha az elkövetés tárgyát képező összeget hiánytalanul visszaszolgáltatja. Itt tehát az összeghez, nem pedig az adott címletek képezik az elkövetés tárgyát. Ugyanúgy igaz ez abban az esetben is, ha olyan dolgot bíznak rá valakire, ami helyettesíthető, például cukor, kenyér,…stb.

Ez esetben nem ugyanazt a dolgot, hanem abból a dologból ugyanannyit kell visszadni a “sértettnek”.

Btk. 372. §: A sikkasztás minősített esetei

Természetes, hogy a sikkasztás bűncselekményre is hatással vannak olyan körülmények, amelyek abban az esetben, ha bekövetkeznek, a bűncselekményhez tartozó büntetés mértékét jelentősen megnövelik.

• Bűnszövetségben történő elkövetés
• Közveszély helyszínén történő elkövetés
• Üzletszerű elkövetés
• Nagy, jelentős, különösen nagy, különösen jelentős értékre történő elkövetés
• Védett kulturális javakra, vagy régészeti leletre való elkövetés
• Bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetés.

Ez utóbbi az elmúlt időkben rendkívül módon elszaporodott esetekre tekintettel került a minősített esetek közé, mivel rengeteg idős emberrel szemben, azok naivitását és hiszékenységét kihasználva jutottak az elkövetőkhöz az adott dologhoz.

Fontos tudnivaló továbba, hogy az az elkövető, aki 50.000 Forintot meg nem haladó értékre követi el a sikkasztás cselekményét, az ellen nem büntető, csak szabálysértési eljárás indul. Természetesen együtt jár a büntetési tétel lényeges mérséklése.

Sikkasztás elhatárolása

Alapvetően a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés törvényi tényállása hasonló, hiszen minden esetben a sértett bízza rá az ő tulajdonában álló dolgot az elkövetőre.

Abban tehetünk különbséget e 3 bűncselekmény között, hogy a sikkasztás esetén történő eltulajdonítás a csalás esetében kiegészül az elkövető megtévesztő magatartásával, míg a hűtlen kezelés jelentése az, hogy a rábízott dologgal kapcsolatos jogosítványokat sérti meg tudatosan az elkövető.

Speciális szabályok

• Amennyiben a sértett az elkövető hozzátartozója, abban az esetben kizárólag a sértett által tett magánindítványra büntethető.
• További fontos szably a sikkasztás bűncselekménnyel kapcsolatban, hogy amennyiben az elkövető a sikkasztás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a cselekményével okozott sérelmet jóvátette, az elkövető nem büntethetp, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető.

Fentiekben a cikk elején hozott példa esetén tehát, amennyiben a sikkasztás ügyében büntető eljárás kezdmeényezésére kerül sor, jogi ismeretek és a fent leírtak tudatában a terhelt megnyugtatásán túl a védő legfőbb feladata, hogy az ügy összes, elsőre talán jelentéktelennek tűnő tények ismeretének tudatában legyen.

Hiszen megannyi olyan külő körülmény lehet, amely a sikkasztás meglehetősen szűk tényállását olyan módon befolyásolhatja, amely alapján kizárható az ügy terheltjének felelőssége.

Természetesen végleges jogi tanácsot csak az ügy maradéktalan ismerete mellett lehet megfogalmazni, de a sikkasztás esetén a fent leírt tevékeny megbánás ilyen összegnél talán a legkifizetődőbb.

Mit tegyél, ha sikkasztással vádolnak?

Először is tisztában kell lenni azzal, hogy a gyanusítottnak is vannak jogai, és ezekkel élni kell. Az eljárás minél koraibb szakában forduljon ügyvédhez, még ha csak érdeklődés vagy tanácsadás szintjén is, tekintettel arra, hogy a sikkasztásos ügyeket csírájában a legkönnyebb elfojtani. Ekkor az ügyvéd a lehető legtöbb információ és tány birtokában olyan védekezési stratégiát tud kialakítani, amely a terhelt érdekeinek a leginkább megfelelő.

Feljelentés sikkasztás miatt: mit kell tudni róla?

Gyakran sajnos hiába kötelező a nyomozó hatóság részéről a terhelt maradéktalan tájékoztatása, a feljelentést követően gyakorlatban ez rendkívül ritkán történik meg. Sokszor előfordul, hogy a nyomozó hatóság által elkövetett hibák felderítetlensége miatt jut el az eljárás a bíróság elé, ott pedig már rendkívül nehéz ezt a folyamatot a terhelt javára visszafordítani.

Mindemellett saját tapasztalatunk, hogy amikor a terhelt ügyvéddel jelenik meg, egészen máshogy kezelik őt az adott eljárási cselekményt végző személyek, legyen az bármilyen magas rangú rendőrtiszt vagy nyomozó.

Amennyiben megtisztel minket bizalmával, vagy csak előzetes egyeztetésre van szüksége saját, vagy hozzátartozója büntető ügyével kapcsolatban, keressen fel minket a honlapon található elérhetőségek valamelyikén. Hozzáértő kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre.