Btk. 166. §: Mit jelent a segítségnyújtás elmulasztása? Milyen esetei vannak?

A segítségnyújtás elmulasztása komoly bűncselekmény, akkor is, ha nem kerül emberéletbe. Gyanútlanul haladó gyalogost a zebrán elsodor egy autó, majd kérdés nélkül továbbhajt. Ugye ismerősen hangzik a híradásokból? Sajnos nem számít ritka esetnek, és számos formában megtörténhet. Vajon miért nem állnak meg a vétkes sofőrök segítséget nyújtani? Van arra esély, hogy a sértett, vagy a hozzátartozók megtudják, ki az elkövető? Járjon utána velünk, mit lehet tenni, ha érintett ebben a bűncselekményben.

Ha segítségnyújtás elmulasztása Btk. elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, akkor ügyvédi segítségre van szüksége!  Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek.

Mit jelent a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §)?

A Kúria egy megtörtént esetben hozott határozatából könnyen megérthetjük a segítségnyújtás elmulasztásának fogalmát. A terhelt és házastársa egy fűtetlen, víz nélküli, elviselhetetlen mértékben elhanyagolt lakrészben éltek. A házaspár férfi tagja gyakran alkoholos állapotban durván bántalmazta feleségét. Az asszony számos betegségtől szenvedett, amelyeket nem kezeltetett. Így gyakorlatilag mozgásképtelen állapotban, vékony öltözetben feküdt a kihűlt, fűtetlen szobában. A férje nem gondoskodott a szükségleteiről, és egy alkalommal – ittas állapotban – többször erősen arcul is ütötte. Ezután elment otthonról és magára hagyta a magatehetetlen, súlyosan bántalmazott asszonyt, aki az időközben kiérkező segítség ellenére életét vesztette.

Az ügy érdekessége, hogy a bíróság a férfit emberölésért ítélte el. Viszont ő azért nyújtott be felülvizsgálati indítványt, hogy tettét segítségnyújtás elmulasztásának minősítsék. A bíróság elutasította az indítványát, nézzük meg miért.

A Büntető Törvénykönyv szerint a segítségnyújtást az mulasztja el, aki “nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.” Ebben a meghatározásban találunk két olyan kifejezést, amelyekbe az eljárás során bele lehet kapaszkodni.

Mit jelent a “tőle elvárható segítség” és a “közvetlen veszély” fogalma?

Egy adott esetben az elvárható segítség mértékét nem lehet általánosan bekeretezni. Minden embernek más a képessége, tudása, illetve a reakciója egy veszélyhelyzetben. A bűncselekmény megvalósításának leírásához azonban mégis szükséges valamiféle kapaszkodót adni. A segítségnyújtás elmulasztása esetén a joggyakorlat szerint az elvárhatóság minimális szintje az, hogy a baleset helyszínén meg kell állni. Emellett meg kell győződni arról, hogy segítségre szorul-e valaki. Ha tud segíteni, akkor tegye meg, ellenkező esetben hívjon segítséget. Amennyiben ezt megteszi valaki, semmiképp nem felel segítségnyújtás elmulasztásáért. Az úgynevezett felső határa az elvárható segítségnyújtásnak pedig az, hogy ha valaki kockáztatja az életét vagy testi épségét. Ez ugyanis senkitől nem várható el. A törvény ilyen módon értelmezi ezt a fogalmat, amivel már könnyen el tudja dönteni bárki, mi a teendő baleseti helyszínen. A legfontosabb, hogy a minimálisan elvárható dolgokat – megállás, segítségnyújtás felajánlása, vagy hívása – mindenképp tegyük meg.

Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a sérülés bekövetkezésének, az életfontosságú szervek károsodásának vagy az életet veszélyeztető eseménynek a reális lehetősége fennáll.

A megtörtént esetre visszanézve most már látjuk, hogy a férfi tökéletesen tudatában volt házastársa leromlott egészségi állapotának és mozgásképtelen helyzetének. Mivel ennek ismeretében durván bántalmazta, majd a fűtetlen helyiségben magára hagyta, számolnia kellett az asszony esetleges halálával. Habár nem kívánta a nő halálát, de közömbösen elmulasztotta a családi kötelékből fakadó kötelező aktív magatartást, amellyel megmenthette volna a felesége életét. Ugyanis az emberölést nem csak tevéssel, hanem mulasztással is el lehet követni. A bíróság így egyértelműen arra jutott, hogy a férfit emberölés, és nem segítségnyújtás elmulasztása miatt ítéli el.

Milyen helyzetekben és milyen mértékben szükséges a segítségnyújtás? Van olyan, amikor ártunk a segítségnyújtással?

Az elvárható segítségnyújtás minimális határát, tehát a baleseti helyszínen történő megállást, és a segítség felajánlását minden esetben meg kell tenni. Enélkül ugyanis megállapíthatják a bűncselekményt akkor is, ha nem mi okoztuk a balesetet. Mit tehetünk akkor, ha mindenképpen jogkövető magatartást szeretnénk tanúsítani? A bűncselekmény szempontjából az a legfontosabb, hogy sikerüljön eldönteni, a balesetben érintett szorul-e segítségre? Legkönnyebben úgy tudjuk megítélni, ha sorra vesszük ki az, akinek biztosan nincs szüksége segítségnyújtásra:

• ha a sérült személy már meghalt (itt arra kell gondolni, amit bárki, orvosi képesítés nélkül is egyértelműen felismer),
• ha nem szorul segítségnyújtásra, mert a veszélyt ő maga is el tudja hárítani vagy éppenséggel visszautasítja a felajánlást,
• ha már másoktól megkapta a segítséget.

Tehát ha ezek közül bármelyik fennáll az adott esetre, akkor megnyugodhatunk, teljesen jogszerűen jártunk el.

Néhányan talán azért nem mernek segítséget nyújtani, mert félnek, hogy esetleg nagyobb kárt okoznak a sérültnek. Jogi szempontból az elvárhatóság minimális követelményének a teljesítésével semmiképpen sem ártunk. Ha esetleg már másoktól segítséget kapott a sérült, de odaérkezik egy orvos képzettségű személy, ő nem hajthat tovább nyugodt szívvel. Ugyanis az ott lévőknél az orvos szakszerűbb segítségnyújtásra képes, ezért meg kell tennie, amit tud adott helyzetben.

Hogyan büntethető a segítségnyújtás elmulasztása?

A törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki a tőle elvárható segítségnyújtást elmulasztja. Akkor tekinthető mulasztásnak, ha megállás nélkül, a segítségnyújtás felajánlása nélkül elhagyja a baleset helyszínét.

Mikor minősül súlyosabbnak egy eset?

A törvény súlyosabban minősít néhány esetet, amikor a szabadságvesztés büntetés ideje hosszabb is lehet. Az egyik ilyen, ha “a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna”. A bíróság büntetésként három év börtönt is kiszabhat. A másik minősített eset, amikor “a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles”. Erre a cselekményre alapesetben három év, ha a sértett meghal, akkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabnak ki. Kit tekint a jog segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek? Vannak olyan hivatások, amik alapvetően erre irányulnak, például orvos, mentő, tűzoltó. Ők mindenképpen kötelesek segíteni a sérülteknek. Van viszont egy másik kapcsolati forma is, a családi, házastársi viszony, amely szintén megalapozza a segítségnyújtást. Ezekre különös figyelemmel kell lenni, amikor a bűncselekmény körülményeit és a felelősséget vizsgáljuk.

Hogyan határolható el a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §)?

Mindkét bűncselekmény során előfordulhat személyi sérülés, akár súlyos, életveszélyes állapot is. A két cselekményt mégis az határolja el, hogy a cserbenhagyás törvényi fogalma szerint az elkövető “a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője”. Aki ezután elhajt a helyszínről anélkül, hogy meggyőződne arról, megsérült-e valaki. Segítségnyújtás elmulasztása esetén pedig a bűncselekmény elkövetője lehet az is, aki nem volt érintett a balesetben. Csak esetleg elhaladt mellette, mégsem állt meg segíteni. Cserbenhagyásnál gyakrabban előfordul, hogy ittas állapot, drogfogyasztás, vagy más büntetendő tényező miatt hajt el az elkövető a helyszínről. Legyen szó bármely cselekményről, a kiszabható büntetési tétel nem kevés. Ezért ha segítségnyújtás elmulasztásával vádolják, vagy családtagja érintett hasonló ügyben, forduljon hozzánk bizalommal. Tapasztalt munkatársaink segítenek eligazodni a törvényi feltételek és körülmények útvesztőjében, és megtalálják a legkedvezőbb megoldást.

Gyakran Ismételt Kérdések