Rágalmazás (Btk. 226. §): Mit jelent? hogyan védekezz ellene?

Aki rágalmazás áldozatává válik, az egyik legnagyobb értéke sérül, a becsülete. Minden ember érdeke, hogy környezete a lehető legjobb véleményt alkossa róla. Már az Alaptörvény is kiemeli az emberek jó hírnevének fontosságát. Rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ezt tiszteletben tartsák. Mi sérül pontosan a rágalmazáskor és hogyan? Mit tehetünk ellene? Ha tovább olvas, ezekre a kérdésekre találja meg a választ.

Mi a rágalmazás (Btk. 226.§)?

A Büntető Törvénykönyv meghatározza a bűncselekmény elkövetésének részleteit.

226. § (1) „Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ki lehet a rágalmazás céltáblája?

Büntetőjogi értelemben sértett bárkiből lehet, akivel szemben megvalósulnak a rágalmazásban foglalt törvényi elemek. Külön érdekesség, hogy nem csak természetes személyeket, hanem jogi személyeket is érinthet. Tehát cégek, szervezetek, alapítványok is válhatnak rágalmazás áldozatává. Ez azért is lényeges, mert egy jogi személy szempontjából egyáltalán nem közömbös társadalmi megítélése. A jó hírnév, a hitelesség és megbízhatóság számukra elengedhetetlen a sikeres működéshez.

Számít az, ha egy elmebeteget rágalmaznak?

Igen! Mivel az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a jó hírnévhez, ezért nincs különbség az életkor vagy mentális állapot között. Rágalmazás sértettje lehet egy pszichiátriai beteg, vagy akár egy gyermek is. Kérdés, hogy eljár-e ilyenkor bárki a beteg érdekvédelmében. De törvény szerint az ő becsületét is ugyanúgy védeni kell. Azonban lényeges szempont, hogy a bűncselekmény kapcsán a sértettnek határozottan felismerhetőnek kell lennie.

Rágalmazás (Btk. 226. §):Milyen tények alkalmasak a becsület csorbítására?

A bűncselekmény három különálló magatartással is megvalósítható. Rágalmazásért felel az, aki a becsület csorbítására alkalmas

• tényt állít,
• tényt híresztel, vagy
• a tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

Ahhoz, hogy a rágalmazás vétsége megvalósuljon, a sértettre utaló tényt kell állítani. Ez alapján ő határozottan felismerhető kell legyen. Még akkor is, ha a neve nem hangzik el. Lehet akár sértő nyilatkozat vagy kijelentés. Lényeg, hogy csakis múltban megtörtént eseményre, vagy a jelen állapotra vonatkozhat. Hiszen ha valaki jövőbeli eseményről beszél, az nem tényállítás, hanem feltételezés. Ezt pedig el kell határolnunk a becsületsértéstől.

A tény híresztelése azt jelenti, hogy az elkövető úgy továbbítja a sértő kijelentést, mintha mások nyilatkozatán alapulna. Például valaki azt terjeszti egy közösségben, hogy az illetőt elmegyógyintézetben kezelték korábban. Ezzel elhintve az állítás gyanúját a közösség tagjaiban, mely jelentősen befolyásolja a sértettről alkotott képet.

A tényre közvetlenül utaló kifejezés használata úgy valósulhat meg, hogy az egész tényből kiemelnek egy dolgot, amiből következtetni lehet a történésekre.

Ha becsmérlő levelet kapok, az rágalmazás?

Nagyon fontos eleme a bűncselekménynek, hogy a sértő tényállítás, híresztelés mások előtt történjen. Tehát ha elküldenek a sértettnek egy gyalázkodó hangvételű levelet, azt nem láthatja senki más. Így nem rágalmazás lesz, hanem inkább becsületsértés. Hiszen a becsületcsorbító ténynek mások előtt kell elhangozni.

Mi a helyzet akkor, ha a híresztelt tény valós?

A törvény direkt nem emeli ki azt, hogy csak a valótlan tényállítás lenne büntetendő. Mivel valakinek úgy is besározható a jó híre, ha valódi, megtörtént eseményt terjesztenek róla. Például a lakóközösségben elhíreszteli valaki a sértett büntetett előéletéről szóló tényt. Attól, hogy ez valóban megtörtént, elegendő a becsület csorbítására. Hiszen a sértettet a közösség előtt hátrányosan érintheti a továbbiakban.

Btk. 226. §: Minősített esetek

Akár két évi szabadságvesztést is kaphat a rágalmazó, ha azt

• „aljas indokból vagy célból,
• nagy nyilvánosság előtt, vagy
• jelentős érdeksérelmet okozva követi el.”

Mit jelent az aljas indok vagy cél?

Akkor jön létre, ha a bűncselekmény elkövetésének indoka ellentétes a társadalom erkölcsi normáival. A Kúria Büntető Kollégiumának 3/2013. határozata szerint „az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, vagy ilyen célból megvalósított” cselekmény számít aljas indoknak vagy célnak. Rágalmazás esetén a bosszúból elkövetett becsületcsorbítás aljas indoknak számít.

Mi számít nagy nyilvánosságnak?

A törvény konkrétan nem nevezi meg, mit is jelent a nagy nyilvánosság előtt történő rágalmazás. A bírói gyakorlat azonban úgy határozza meg, hogy a jelenlévő személyek száma legalább annyi, amit egyszeri ránézéssel nem lehet megállapítani. Tehát ez legalább tizenöt főt jelent. A Btk. értelmező rendelkezése szerint nagy nyilvánosságnak számít a sajtón és médián keresztüli rágalmazás is. Tulajdonképpen így nem is helyhez kötött a súlyosító tényező, hanem a jelenlévők számához. Fontos a bűncselekmény értékelése szempontjából, hogy hányan szereztek tudomást a sértő információról.

Jelentős érdeksérelem

A rágalmazás kapcsán mindenképpen hátrány éri a sértettet. Megjelenhet ez a sérelem a vagyoni viszonyaiban, például fegyelmi eljárás indul ellene a munkahelyén. Ugyanakkor érintheti a személyes kapcsolatait is. Akár egy házasság is megrendülhet, felbomolhat a gyalázkodó állítás miatt. Ezt látva pedig nyilvánvalóan kitűnik, hogy nem csak a sértett szenvedheti el a rágalmazás okozta kárt. Érintett lehet a családja, a közvetlen környezete, baráti-, üzleti kapcsolatai.

A bíróságon lehet rágalmazni?

Abban az esetben, ha a sértő tényállítás a bíróságon hangzik el, nem rágalmazás történik, hanem hamis vád. Természetesen ebben az esetben az állításnak valótlannak kell lennie. A rágalmazásnál pedig előfordulhat valós tény becsület csorbítására alkalmas feltüntetése is.

Hogyan mentesülhet a vádolt fél a büntetés alól?

Egyetlen lehetőség van, hogy a rágalmazásért ítélt büntetést megússza valaki: ha kiderül, hogy nem rágalmazott.

„229. § (1) … nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.”

Azt már említettük, hogy a rágalmazás megvalósul, akár igaz a tényállítás, akár nem. Itt mégis ad egy kibúvót a törvény. Ha kiderül és bizonyítható, hogy igaz volt a sértő állítás, akkor mentesül az elkövető. Önmagában azonban ez nem elég. Szükséges hozzá, hogy a tényt közérdekből, vagy jogos érdekből nyilvánítsa ki. Ha ezt igazolni tudja a bíróságon, akkor megkezdődhet az állítás bizonyítása. Csakis ezek együttes megléte esetén zárható ki a büntethetőség. Tehát ha valaki a helyi lapban leközölt cikkben azt nyilatkozza, hogy a polgármester és közeli ismerősei megakadályozták a szemétszállítás pályáztatását, emiatt magasabb a szállítási díj. (Legf. Bír. Bfv. II. 212/2006.) Először azt vizsgálják, jogos érdekből történt- e a nyilatkozat. Utána pedig bizonyítják, hogy valóban így van-e. Ebben a példában, ha igaznak bizonyul a tényállítás, az újságcikkben nyilatkozó mentesül a felelősség alól.

Bizonyítékok meghamisítása

Képzeljünk el egy esetet, amelyben rosszakarója egy megvágott, meghamisított telefonbeszélgetés felvételével próbálja ellehetetleníteni a sértettet. Vagy olyan hamis, montírozott fotót hoz nyilvánosságra, amely miatt akár a házassága is tönkremehet. Ezeknek már óriási súlya lehet. Akár egy választási csalás gyanúját szándékozik megalapozni, akár egy házastársi hűséget renget meg. Emiatt a Btk. külön rendelkezésbe szedte az ilyen bűncselekmények büntetését. A rágalmazás két aleseteként jelenik meg.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

„226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

„226/B. §  (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) nagy nyilvánosság előtt, vagy

b) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.”

Btk.226.§: Rágalmazás feljelentése

Ezt a bűncselekményt nem észlelik hivatalból, hanem a sértettnek kell feljelentést tenni (írásban vagy szóban). Úgynevezett magánindítványra büntethető kizárólag. A törvény szerint ha benyújtja valaki a magánindítványt, azt már nem lehet visszavonni. Akár jelentős érdeksérelmet okoz, akár nagy nyilvánosság előtt történik a rágalmazás, érdemes jogi útra terelni az ügyet. A jó hírnévhez és a közösségben betöltött megbecsült szerephez mindenkinek joga van. Ne engedje, hogy közvetlen környezete, családja vagy vásárlói hiteltelennek lássák egy aljas kijelentés miatt! Forduljon időben szakemberhez és védje meg becsületét!