A rablás erőszakos bűncselekménynek számít, ami azért különleges, mert nem csupán az eltulajdonított dologra van hatással, hanem a sértett személyére is. A sértett akaratát megtörő erőszak, illetve az életet vagy testi épséget érintő fenyegetés miatt különíti el a jog például a lopás bűncselekményétől. A rablás elkövetőjére igen súlyos büntetést szabhat ki a bíróság, a bűncselekmény elkövetése akár tizenöt év börtönnel is járhat.
Kövesse végig velünk a rablás bűncselekményének elkövetési magatartásait, ismerje meg a hozzájuk tartozó büntetési tételeket és legyen tájékozott a hatályos büntetőjogi szabályozásokban!
Mi a rablás (Btk 365.§) fogalma, milyen esetei vannak?
Mi a rablás jelentése a Btk. szerint: A rablást a büntetőjog a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé sorolja. A társadalomra veszélyessége súlyosabb, mint a többi vagyon elleni bűncselekménynek, ezért külön fejezetben szabályozza a törvény.
Mik a rablás Btk. szerinti esetei?
Miért veszélyesebb a rablás, mint például a lopás, sikkasztás, orgazdaság bűncselekménye? A jogalkotók el akarták különíteni azokat a cselekményeket, amelyeket erőszakkal, fenyegetéssel valósítanak meg – a vagyon elleni bűncselekmények halmazán belül. A rablás tehát a legsúlyosabb vagyon elleni bűntett, a védett jogi tárgy a tulajdoni viszonyok rendje és a személy cselekvési szabadsága.
Elkövetési tárgya az elkövető számára idegen, értékkel bíró dolog. A rablás bűncselekményi tényállása a hatályos Büntető Törvénykönyv meghatározása szerint több elkövetési magatartással is elkövethető.
Rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen sértett fizikai fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Mi a védekezésre képtelen személy fogalma?
Védekezésre képtelen a Büntető Törvénykönyv szerint az, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Az ilyen sértett fizikai vagy pszichés korlátozottságánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy dolgának elvételét megakadályozza.
Rablásnak minősül az az eset is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
A bűncselekmény két egységből áll, úgynevezett eszköz- és célcselekményből.
Az eszközcselekmény a kényszerítés, amely vagy erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve az öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyezéssel valósul meg.
Célcselekmény pedig maga a lopás, az idegen ingó dolog eltulajdonítása.
Milyen életkortól büntethető a rablás?
A büntetőjogban főszabály szerint a gyermekkorú elkövetők (14 év alattiak) nem vonhatók felelősségre.
A rablás, mint erőszakos vagyon elleni bűncselekmény ez alól kivételt képez, ugyanis a törvény lehetővé teszi a 12. életévét betöltött elkövető büntetőjogi felelősségre vonását.
A büntetés kiszabásakor azonban minden esetben mérlegelni kell, hogy a gyermek rendelkezett-e az elkövetéskor a következmények felismeréséhez szükséges belátással.
Hogyan büntetik a rablást (Btk 365.§)?
Ha az elkövető a már említett alapeseteket valósítja meg, akkor egyaránt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ez a három alapeset akkor valósul meg, amikor valaki erőszakot, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmazva veszi el az idegen ingó dolgot, vagy ha a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
A harmadik alapeset szintén ehhez a büntetési tételhez kötődik, amikor a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, vagy fenyegetést alkalmaz.
Amennyiben súlyosabb minősítő körülmény is fennáll, a büntetés már öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ide tartozik, ha az elkövető:
- fegyveresen,
- felfegyverkezve,
- csoportosan,
- bűnszövetségben,
- jelentős értékre,
- hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
- a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követi el a rablást.
Legsúlyosabb a minősítés és a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha az elkövető a rablást:
- különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
- jelentős értékre követi el fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, illetve bűnszövetségben,
- hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során követik el.
A rablás esetén nem csupán a befejezett bűncselekmény, hanem már az előkészület is büntetendő. Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hogyan vizsgálható a rabláshoz kötődő erőszak?
A rablás során megvalósított erőszak büntetőjogi szakkifejezéssel élve lenyűgöző, akaratot megtörő fizikai ráhatás (vis absoluta) kell, hogy legyen, melynek folytán a megtámadott arra kényszerül, hogy a dolgának megvédésével hagyjon fel.
A rablás kísérletének megállapíthatóságát nem zárja ki, hogy a sértett -bátorságról, lélekjelenlétről tanúságot téve – eredményesen akadályozza meg értékének eltulajdonítását, tehát a rablás tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak, lenyűgöző, akaratot megtörő jellege nem jelenti a védekezés teljes kizártságát, a támadás abszolút elháríthatatlanságát.
Az általános eset azonban mégis az, hogy az akaratot megtörő erőszak megbénítja a sértett személy fizikai ellenállását, így megtöri a védekezésre irányuló akaratát.
A rabláshoz kötődő erőszak vizsgálatánál mindig fontos szempont, hogy a sértett gyermekkorú, idős vagy beteg-e, ugyanis ezekben az esetekben az akarat megtöréséhez kisebb mértékű erőszak is elegendő.
A bírói gyakorlatban az erőszak vizsgálatánál figyelembe veszik az eset körülményeit, az alkalmazott eszközöket, a helyszínt, az időzítést, az elkövető és a sértett erőviszonyait, illetve a szellemi állapotukat.
Elhatárolási kérdések
A rablásnak más bűncselekményektől való elhatárolása főként a lopás, és a kifosztás összefüggésében jelentkezik.
A lopás és a rablás közös eleme az eltulajdonítás céljából történő elvétel, különbség pedig a rablásnál megkívánt személy elleni erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés.
Ha az erőszak kizárólag a dolog ellen irányul, nem rablásról, hanem dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásról beszélünk.
Kifosztás esetén az erőszak nem célzatos, eredetileg más bűncselekmény részét képezte, s csupán később keletkezik a szándék a befolyás alatt lévő sértett ingóságainak jogtalan eltulajdonítást célzó elvételére.
Ha Ön vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban érintett, vagy bármilyen kérdése merül fel, keresse irodánkat bizalommal!
Gyakran Ismételt Kérdések
A rablást már 12 éves kortól büntetik, ha az elkövető rendelkezik a következmények felismeréséhez szükséges belátással.
A rablás alapesete három különböző elkövetési magatartással valósítható meg, a minősített eseteket pedig külön tárgyalja a törvény.
A minősített eseteket külön bekezdésben szabályozza a Büntető Törvénykönyv (pl. fegyveresen, felvegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett rablás, stb.)
