Orgazdaság, pénzmosás: mit kell tudni róluk?
Ha orgazdaság témában kutat információk után, figyelmébe ajánlunk egy fontos változást: 2021. január 1-jétől az orgazdaság nem számít különálló bűncselekménynek, ugyanis a jogalkotó az eddig önálló bűncselekményt képező orgazdaságot beolvasztotta a pénzmosás tényállásába, így az orgazdaság bűncselekmény 2021-től nem része a tételes jognak, arra mint jogtörténeti kategóriára, avagy a pénzmosás ezen esetkörére utalva hivatkozhatunk csupán.
Mi az orgazdaság jelentése?
A korábban orgazdaságnak nevezett cselekmény egy speciális, úgynevezett járulékos jellegű bűncselekmény, az elkövető ugyanis egy más által elkövetett vagyon elleni bűncselekményből származó dologra valósítja meg a tényállást.Megállapításának azonban nem feltétele, hogy az alapcselekmény elkövetője büntethető legyen.
A legegyszerűbben talán egy konkrét példán keresztül lehet megérteni a bűncselekményt: A Kúria egy 2019-ben hozott határozatában ismertet egy ügyet, melyben a terheltek a jövedéki adózás alól elvont, Ukrajnából csempészett cigarettát szereztek meg. Az elkövetők megegyeztek, hogy az egyik terhelt érdekeltségébe tartozó gazdasági telephelyen fogják tárolni a csempészárut, majd Angliában értékesítik azt tovább. A cigarettát végül sikerült elhelyezni a raktárban, azonban a külföldre való szállítás előtt a nyomozók lefoglalták a szállítmányt.
A korábbi – jelenleg hatályon kívül helyezett – tényállás szerint ez a cselekmény megvalósítja az orgazdaság bűncselekményét, ugyanis a jövedéki adózás alól elvont terméket a terheltek vagyoni haszon végett szerezték meg, majd rejtették el, illetve az elidegenítésben is közreműködtek. Habár az orgazdaság már nem számít különálló bűncselekménynek, hanem az elkövetési magatartás a pénzmosás tényállásán belül kerül értékelésre, így a megértés szempontjából szemléletes a példa.
Milyen elkövetési magatartások minősülnek orgazdaságnak?
Az orgazdaság elkövetési magatartásait hatályosan a pénzmosás tényállásán belül, a Btk. 399. § (4) bekezdésében találjuk meg:
“Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.”
Lényeges változás, hogy az orgazdaságot a Btk. 2020. december 31-ig hatályban volt 379. §-a szerint csak taxatíve meghatározott, tíz bűncselekményből származó dologra (avagy vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre) lehetett elkövetni, ezzel szemben a pénzmosás új, orgazdaságszerű alakzatának alapcselekménye bármilyen büntetendő cselekmény lehet. Az elkövetési magatartások köre is kiterjedtebb lett, így a megszerzés, elrejtés és elidegenítésben való közreműködés mellett számos további cselekmény (pl. felhasználás, átalakítás, stb.) is megvalósítja a pénzmosás e változatát.
A főbb elkövetési magatartásokat, amelyek megalapozzák a bűnösséget, pontosan megnevezi a törvény. A más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyon megszerzése azt jelenti, hogy a dolgot az elkövető ténylegesen hatalmába veszi és birtokában tartja. Az elrejtéssel az elkövető megnehezíti vagy ellehetetleníti a vagyon felkutatását, erre jó példa a fentebb említett csempészett cigaretta szállítmány gazdasági telephelyen történő elrejtése a hatóságok elől. Az elidegenítésben közreműködés minden olyan magatartást magában foglal, amivel az elkövető segítséget nyújt az alapbűncselekmény elkövetőjének az értékesítésben, akár azzal, hogy lebonyolítja az adásvételt, akár felkutatja a megfelelő vevőkört, illetve kapcsolatot tart velük.
Mely személy lehet orgazda?
A bűncselekmény tettese az lehet, aki nem azonos az alapbűncselekmény elkövetőjével, ugyanis csak így valósulhat meg a törvényi feltétel, mely szerint a cselekmény „más által elkövetett büntetendő cselekményből származó” vagyonra kell, hogy irányuljon. A tettességhez szükséges az is, hogy az illető ne legyen tulajdonosa a bűncselekmény tárgyának.
Milyen bűncselekményekhez társulhat orgazdaság?
A bűncselekmény kizárólag olyan dolgokra követhető el, amelyekhez az alapbűncselekmények elkövetője e bűncselekmények véghezvitele folytán jutott. Az alapbűncselekmény leggyakrabban lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, sikkasztás, csalás, vagy jogtalan eltulajdonítás.
Hogyan bizonyítható az orgazdaság?
Az orgazdaság bizonyítása a büntetőeljárásokban megszokott módon történik. Az orgazdaság bizonyítására különösen alkalmasak az alapbűncselekményt elkövetők tanúvallomásai.
Mikor minősül súlyosabban az orgazdaság?
A bűncselekmény súlyát egyértelműen meghatározza az elkövetési magatartással okozott kár, vagyis a vagyoni hátrány mértéke. A Büntető Törvénykönyv különböző kategóriákba sorolja a vagyoni hátrány mértékét (kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy, különösen jelentős). A jogalkotó a minősítő körülmények tekintetében egyéb körülményeket is értékel, ilyen körülmény például az üzletszerű elkövetést, vagy ha az elkövető a bűncselekményt hivatalos személyként, vagy szolgáltató tisztségviselőjeként, alkalmazottjaként követi el.
Hogyan büntetik az orgazdaságot?
A pénzmosás (benne foglalva az orgazdaság) büntetése öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el. A Btk. 459.§ (6) bekezdése állapítja meg az értékhatárokat, amely szerint jelentős értéknek számít az 5.000.001- 50.000.000 forintig terjedő kár, vagyoni hátrány. Az öt évig terjedő szabadságvesztés tehát az 50 millió forintot meg nem haladó értékre elkövetett bűncselekményre vonatkozik.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre változik, amennyiben a bűncselekményt:
- különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000 forintig) vagy
- jelentős értékre követik el üzletszerűen, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy hivatalos személyként.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet, amennyiben a bűncselekményt:
- különösen jelentős értékre (500.000.000 forintot meghaladó értékre) vagy
- különösen nagy értékre követik el üzletszerűen, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy hivatalos személyként.
A pénzmosás (orgazdaság) előkészületét is bünteti a bíróság, méghozzá vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel.
További fontos körülmény, hogy vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a személy, aki a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
A hatályos Büntető Törvénykönyv tehát a pénzmosás halmazán belül szabályozza a korábban orgazdaságnak nevezett bűncselekményt. Amennyiben kérdése támad, keresse irodánk munkatársait bizalommal, segítünk tisztán látni a folyton frissülő, hatályos szabályozásban!
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Gyakran Ismételt Kérdések
Pénzmosást (orgazdaságot) követ el, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, vagy az elidegenítésében közreműködik.
Az alapbűncselekmény leggyakrabban lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, sikkasztás, csalás, vagy jogtalan eltulajdonítás.
A büntetési tétel nagyban függ attól, hogy mekkora az okozott kár, vagyoni hátrány mértéke, illetve fennáll-e egyéb minősítő tényező.
