Lakhelyelhagyási tilalom A-tól Z-ig!

A járványhelyzet nem csak az egészségügyben dolgozók, hanem a hétköznapi emberek életét is feje tetejére állította. A leginkább aggasztó, hogy szinte naponta változnak a rendelkezések a megszokott tevékenységeket illetően. Kell-e félni attól, hogy a járvány megfékezése érdekében nem hagyhatjuk el otthonainkat? Mi várható, ha mégis el kell intézni egy-egy fontos ügyet? Vagy akár meg is büntethetnek, ha elindulok otthonról? Ha választ szeretne kapni ezekre a nyomasztó kérdésekre, tartson velünk cikkünkben.

Mit jelent a lakhelyelhagyási tilalom?

A Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet rendelt el, ami megadta a jogi keretet a fent említett változások megvalósításához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állam felhatalmazást kapott bizonyos rendkívüli intézkedésekre. Ezek az úgynevezett különleges jogrend részét képezik, amelyhez az állampolgárok és a Kormány együttműködése szükséges. Az ilyen létfontosságú feladatok minden esetben követelnek felelősöket, akik kézben tartják az intézkedéseket. A járványhelyzetben meghozott döntésekért jelenleg a miniszterelnök és a Koronavírus- járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felelnek.

A miniszterelnök 2020. március 27-én jelentette be a kijárási korlátozásra vonatkozó rendelkezések bevezetését. Ez azt jelenti, hogy az állam teljesen jogszerűen megtilthatja – bizonyos feltételek mellett – az otthonunk elhagyását.

Fontos, hogy semmiképpen ne essünk kétségbe, hiszen ezek a döntések nem teljeskörű lezárásra vonatkoznak. Emellett pedig valóban közös érdekünk a járvány terjedésének megakadályozása és a szeretteink, illetve saját egészségünk megőrzése.

Mik az elrendelés feltételei?

A fent említett kormányrendeletben találjuk meg a kijárásra vonatkozó korlátozás részleteit. A mindennapi életet nem fogja teljes egészében felborítani, csupán új ritmusba kell beleszoknunk. A rendelet fő célja, hogy a fiatalok és idősek a lehető legkevesebbet érintkezzenek. Mivel a 65 év feletti korosztályba tartozók számítanak a legveszélyeztetettebb korcsoportba, az állam igyekszik megóvni őket a fertőzéstől. Így arra a döntésre jutottak, hogy a boltok, gyógyszertárak, stb. látogatását időben szabályozzák.

Tehát aki 65 év feletti, kizárólag reggel 9 és 12 óra között térhet be ezekbe az üzletekbe. A nap további részében erre nem lesz lehetőségük. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a korlátozás nem csak az időseket érinti. Ugyanis ebben az idősávban, tehát délelőtt 9 és 12 között a 65 év alattiak (fiatalok) nem tartózkodhatnak az üzletekben. Számukra a délutáni időszak áll nyitva a vásárlásra és az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésére.

Meddig tarthat maximálisan?

Habár mindkét korcsoport számára biztosít az állam kijárási, bevásárlási lehetőséget, mégis okozhat némi kellemetlenséget a szervezés. A fentebb említett szigorúbb kijárási korlátozás azonban – a jelenleg hatályos kormányrendelet szerint – nem tart a járványhelyzet megszűnéséig. A legfrissebb értesülések szerint ez az időben szabályozott és ellenőrzött kijárás 2020. március 28- április 11. között érvényes, tehát két hétig tart.

Előre nem tudhatjuk, hogy a miniszterelnök és az Operatív Törzs indokoltnak tartják-e a két hetes kijárási korlátozás meghosszabbítását, de akár ez is előfordulhat. Ezért nézzük meg, mi a teendő a továbbiakban, ha mégis el kell hagynunk valamilyen ügyben az otthonunkat. Fenyeget-e bármilyen következmény, ha valaki megszegi az életbe lépett szabályokat?

Mik a lakhelyelhagyási tilalom szabályai? Mikor lehet mégis kilépni a lakásból?

Első rémületünkből eszmélve nézzük meg a részletesebb szabályait a korlátozásoknak. Ugyanis nem zár senkit teljes egészében az otthona “börtönébe”. A kormányrendelet nagyon pontosan megfogalmazva és hosszasan sorolja azokat az okokat, ami miatt mégis nyugodt szívvel elindulhat. Természetesen az előírt elővigyázatossági intézkedések ezekre is ugyanúgy vonatkoznak.

Néhány fontosabb eseményt mindenképp meg kell említenünk, ami a lakóhely elhagyására alapos indoknak számít:

• a munkavégzés céljából történő kijárás,
• kiskorú gyermek kísérése nappali felügyelet miatt (ha a szülő dolgozik, gondoskodnia kell a gyermek kiscsoportos felügyeletéről)
• egészségügyi ellátás igénybevétele (ide tartozik a lelki-mentális egészség megőrzése is, mint például a pszichoterápia látogatása),
• házasságkötés és temetés (csakis szűk családi körben),
• élelmiszerüzletben és drogériában történő vásárlás,
• állateledel, takarmány vásárlása,
• gyógyszertár,
• benzinkút,
• fodrász, manikűrös szolgáltatások igénybevétele,
• kisállatok sétáltatása, állatok ellátása,
• hitéleti tevékenység,
• szabadidős célú gyalogos közlekedés (csakis külterületen, vagy a települések belterületén egyedül; ha többen sétálnak, legalább 1,5 méter távolságot kell tartaniuk egymástól).

Ha a szempontok olvasása közben azon gondolkodott, mi lesz az idős, beteg hozzátartozókkal, a rendelet erre is kitér. Szintén alapos oknak számít a kijárásra, ha valaki idős, magáról gondoskodni nem tudó személyt látogat. A járványügyi előírások erre az esetre is vonatkoznak, betartásuk kötelez.

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy be van-e tartva a lakhelyelhagyási tilalom?

Az említett kormányrendelet szerint a higiénés előírások betartása, valamint a meghatározott idősávban történő vásárlás ellenőrzése a helyiség üzemeltetőjének felelőssége. Lehet, hogy az ellenőrzést kizárólag az üzemeltetőkre bízni nem lenne elég hatékony. Ezért az előírások betartását a rendőrség folyamatosan figyeli, méghozzá kiterjesztett segítséggel. A rendelet szerint bevonható bármely szerv ebbe a feladatba, amely katonai rendészeti és rendvédelmi feladatokat lát el.

Milyen következményeket von maga után a lakhelyelhagyási tilalom megszegése?

A korlátozó intézkedések betartása valóban mindannyiunk érdeke és a járvány terjedésének megállítása érdekében fontos. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva ezt mégsem tartja be valaki. Mire lehet számítani, ha a rendőrségi ellenőrzés során kiderül egy ilyen szabálysértés? A kijárási korlátozást bejelentő kormányrendelet azt írja, hogy az intézkedések be nem tartása esetén a rendőr – az ő eljárását szabályozó törvény szerint – akár kényszerítő eszközöket is alkalmazhat. Hozzáteszi azt is, hogy a rendőrnek mérlegelnie kell az eljárás szükségességét és arányosságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az esetleges kényszerítő eszköz meghaladja-e a szabálysértés megakadályozásához szükséges mértéket. A rendőrségnek sem érdeke, hogy a kormányrendelet esetleg túlkapásra adjon lehetőséget.

A kijárási korlátozás megszegése szabálysértésnek minősül, a hatályos Büntető Törvénykönyv kifejezetten ki is tér erre a cselekményre. Az a személy, aki járványügyi megfigyelés alatt áll, tehát hatóság által elrendelt “házi karanténban” van, be kell tartania néhány fontos szabályt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a fajta intézkedés nem egyezik meg a most életbe lépő, egyelőre két hétre vonatkozó kijárási korlátozással. Hatósági házi karanténba azok kerülnek, akik potenciálisan fertőzöttek. Ennek tényét jól látható módon, az érintett személy otthonának ajtaján egy táblával teszi nyilvánossá a hatóság. Aki tehát ezt a fajta hatósági járványügyi megfigyelést nem tartja be, és a korlátozás ellenére elhagyja az otthonát, a Büntető Törvénykönyv rendelkezése vonatkozik rá.

A Btk. szerint “361. § Aki

a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, (…)

vétség miatt elzárással büntetendő.”

A most életbe lépő kijárási korlátozást megszegő személyek esetében is eljár a hatóság. Tehát, ha alapos ok nélkül surran ki bárki otthona biztonságából és belebotlik az említett rendőrségi ellenőrzésbe, büntetésre számíthat.

A korlátozó intézkedés megszegéséért kiszabott pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

Habár a kormányrendelet számos indokot felsorolt, amire hivatkozva kimozdulhatunk az otthonunkból, nem érdemes ezen kívül trükközni. A kiszabható pénzbírság igen magas összegű, senkinek nem jönne jól a büntetés.

Milyen lehetőségei vannak, ha megbüntették a lakhelyelhagyási tilalom megszegése miatt?

A kijárási korlátozás megszegése szabálysértésnek minősül, emiatt a Szabálysértési törvény rendelkezései vonatkoznak az esetre. Ha nem alapos indokkal hagyta el az otthonát és a rendőrségi ellenőrzés során büntetést szabtak ki Önre, adunk néhány hasznos tanácsot.

A bírság befizetésére 30 nap áll rendelkezésre. Lehetősége van hat hónap fizetési haladékot kérni vagy amennyiben a hatóság méltányolja, részletfizetést is kérvényezhet. Amennyiben nem tudja vagy nem akarja kifizetni a pénzbírságot, a 30 nap lejárta után elzárásra változtatják (a törvényben leírt számítás szerint). Ekkor sem kell kétségbe esni, ugyanis a lejárt tartozást követően 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy kérvényezze a pénzbírság kiváltását közérdekű munkával.

Mit kell tudni a lakhelyelhagyási tilalom feloldásáról?

A járványügyi intézkedések a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet értelmében a miniszterelnök és az Operatív Törzs kezében vannak. A korlátozások elrendelését és ugyanúgy a feloldását is az ő hatáskörük nyilvánossá tenni. A jelenleg érvényben lévő két hetes szigorúbb kijárási korlátozás megadott dátumon véget is ér, 2020. április 11-én. Amennyiben úgy döntene az állami vezetés, hogy szükséges meghosszabbítani ezt az intézkedést, arról újabb kormányrendeletnek kell hírt adnia. Érdemes figyelemmel követni a törvényi változásokat, valamint a hiteles forrásból származó híradásokat.

Amennyiben szabálysértési eljárással, pénzbírság kiszabásával vagy a korlátozás idején esetlegesen sérülő jogaival kapcsolatos kérdése merül fel, keresse irodánkat bizalommal. Szakértő és tapasztalt munkatársaink naprakészen reagálnak a jelenleg viharos ütemben változó szabályozásokra. Hagyatkozzon bátran tanácsainkra, melyeket telefonos és internetes elérhetőségeinken megosztunk Önnel. Nem kell elvesznie a járvány miatt egyre szigorodó szabályozások között, kérjen jogi segítséget minél hamarabb!

Gyakran Ismételt Kérdések