Mi a kölcsönszerződés fogalma és jellemzői?

Az elmúlt időszakban sokan érezhették, hogy lábuk alól kicsúszik a talaj és a kölcsön is szóba kerülhetett. Vannak helyzetek, amikor a meglévő anyagi források nem fedezik a szükséges kiadásokat. Ilyenkor felmerül a kölcsön, ám egyáltalán nem mindegy, hogyan történik.

A törvény a megfelelő szabályozással védi egyfelől az adóst, nehogy kihasználják szorult helyzetét. Másfelől a hitelezőt is ellátja a kellő biztosítékkal, hogy visszakaphassa a pénzét. Bár egyszerűnek tűnik, egy elhamarkodottan megkötött kölcsönszerződés számos buktatót rejthet. Tartson velünk cikkünkben, segítünk eligazodni a szabályozások végtelen sorai között.

Mit jelent a kölcsönszerződés?

A kölcsönadási szerződés meghatározását és részleteit megtaláljuk a hatályos Polgári Törvénykönyvben, amely a következőt mondja ki:

“Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.”

Egyszerűbben fogalmazva tehát valaki kölcsönkér bizonyos összeget, amit később fizet vissza – egy olyan időpontban, amiben a felek megegyeznek. A törvény hozzáteszi, hogy a hitelező nem csupán a kölcsönkért összegre, hanem kamatra is igényt tarthat. Ez az úgynevezett főszabály, tehát a leggyakrabban előforduló forma.

Mi a szívességi kölcsön?

Létezik azonban olyan eset, amikor az adósnak nem kell megfizetnie az előbb említett kamatot. Ezt hívja a Ptk. szívességi kölcsönnek. Erre a típusra eltérő szabályok vonatkoznak, cikkünk folytatásában részletesebben kitérünk rá.

Mikor és mikre lehet kölcsönszerződést kötni?

A pénz kölcsönadási szerződés szabályozása a következőképpen alakul:

Kölcsönszerződés megkötésére bármilyen formában sor kerülhet, ami azt jelenti, hogy akár szóban is elegendő megegyezni. Azt azonban beláthatjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve, nem biztonságos csupán “egymás tenyerébe csapni”. Legjobb, ha a szerződést írásba foglalják a felek, méghozzá minden részletre alaposan odafigyelve. Amennyiben a hitelező és az adós meg tudnak egyezni, tulajdonképpen bárki köthet kölcsönszerződést. A Ptk. szerint meghatározott cselekvőképességgel azonban rendelkeznie kell a feleknek, hiszen csak az tehet jognyilatkozatot vagy köthet szerződést, aki cselekvőképes. Erre nagyon érdemes odafigyelni, ugyanis jogszerűen például kiskorú személy önállóan nem köthet kölcsönszerződést. Ugyanígy egy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személlyel kötött szerződés jogilag semmis.

Kölcsönszerződést nem csak pénzre lehet kötni. A Ptk. megemlíti azt az esetet, amikor pénz helyett valami más, helyettesíthető dolgot ad a hitelező az adós birtokába. Ekkor az adós ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog visszaadására köteles, a szerződésben foglalt későbbi időpontban. Ilyenkor a kamatszámítás szabályai is másképp alakulnak, ugyanis a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékét kell alapul venni a számításoknál.

Mik a kölcsönszerződés megkötésének szabályai?

Ahogyan korábban említettük, a biztonságos, megfelelő biztosítékokkal ellátott kölcsönszerződés írásban történik. Bár nincs formához kötöttség, mégis így garantálható a legnagyobb biztonság mindkét félnek. A szerződés teljesülése szempontjából galibát okozhat, ha a hitelező nem fizeti ki a megígért kölcsönösszeget. Bármilyen meglepő, erre törvényesen megvan a lehetősége.

“Ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot”, a hitelező bizony megtagadhatja a kifizetést.

Például az adóst baleset éri, amely folytán csak megváltozott munkaképességűként tudna elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez a bevételi forrás azonban csekély reményt mutat az igényelt kölcsönösszeg visszafizetésére, – tekintettel a súlyos egészségügyi kiadásokra, – így a hitelező megtagadhatja a kifizetést. Persze ehhez a példához az is szükséges, hogy az adós ne tudjon megfelelő biztosítékkal se szolgálni. A megtagadás feltétele tehát a lényeges változás bekövetkezése, ami miatt a teljesítés nem elvárható.

Alakulhat olyan élethelyzet, hogy az adós mégsem veszi igénybe azt az összeget, amire kölcsönszerződést kötött. Ebben az esetben meg kell térítenie a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit.

A szerződéskötés alkalmával érdemes fokozott figyelmet fordítani a megfelelő biztosíték kikötésére. A kamat összegének pontos kiszámítása és rögzítése, illetve a kölcsönösszeg visszafizetésének módja és határideje is éppoly fontos elemei a szerződésnek.

Miért fontosak a biztosítékok?

Biztosíték kikötése nélkül is meg lehet érvényesen kötni egy kölcsönszerződést, de a későbbiekben igen nehézkessé válhat az elmaradt fizetés miatti igényérvényesítés. Ahhoz, hogy a hitelezőnek ne kelljen évekig pereskednie a pénzéért, vagy keserűen lemondania róla, szükségessé válnak a biztosítékok. Ezek arra valók, hogy szó szerint bebiztosítsák a hitelező által nyújtott összeget arra az esetre, ha a visszafizetés akadályokba ütközik.

Mik lehetnek jó biztosítékok egy kölcsönszerződésnél? Például alkalmas lehet kezes bevonása. Ez azt jelenti, hogy ha az adós valami oknál fogva nem tud vagy nem akar fizetni, helyette a kezesként megjelölt személy teljesíti a szerződést. Így a hitelezőt nem éri kár, függetlenül attól, hogy nem az adós teljesít. Másik példa a biztosítékra kötbér kikötése lehet. Ebben az esetben, ha az adós hibájából történik a szerződésszegés, egy bizonyos – szerződésben meghatározott- összeget kell fizetnie a hitelezőnek.

Megfelelő biztosítékot jelent, ha az adós valamely vagyontárgyára jelzálogot jegyeztet be a kölcsönösszeg erejéig. Még nagyobb biztonságot adhat, ha a szerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, ilyenkor ugyanis az adós felé végrehajtás indítható. Bármely formát választják a szerződést kötők, az a legbiztonságosabb, ha a körülményeknek megfelelő, mindkét fél számára kedvező megoldás születik.

Mi történik, ha nem teljesül a kölcsönszerződés tárgya?

A Ptk. lehetőséget biztosít a hitelezőnek, hogy bizonyos esetekben felmondja a már megkötött kölcsönszerződést. Ebbe a körbe tartozik az az eset, amikor az adós körülményeiben egy kedvezőtlen, lényeges körülmény áll be és felszólítás ellenére sem ad megfelelő biztosítékot. Akkor is felmondható, ha a kölcsönt lehetetlen arra a célra fordítani, amire a szerződést kötötték vagy az adós eleve nem erre a célra használja fel az összeget. Ha az adós megtévesztette a hitelezőt azért, hogy ezzel befolyásolja a szerződés megkötését vagy annak tartalmát, szintén felmondható.

Érdekes példa, mégis megemlíti a törvény, hogy felmondásra kerülhet a szerződés, ha az adós akadályozza a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot.

Ha a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen lecsökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki, ismét felmondást eredményezhet. A szerződést ugyanígy érinti az adós fedezet elvonására irányuló magatartása, amely veszélybe sodorhatja a kölcsön visszafizetését. A hitelező arra tekintettel is felmondhatja a szerződést, ha az adós késedelembe esik a fizetéssel, és felszólításra sem pótolja mulasztását.

Mit jelent a követelés kikényszerítése és a fizetési meghagyásos eljárás?

Sajnos nem minden esetben zajlik szerződésszerűen a kölcsön visszafizetése. Ilyenkor sem kell kétségbe esnie a hitelezőnek, hiszen egy alapos, minden részletre kiterjedő szerződéssel a kezében nagy eséllyel viszontlátja a pénzét. A ki nem fizetett kölcsönösszeget peres úton is megszerezheti a hitelező fél. Az eljárás azonban el is húzódhat, így nem feltétlenül kell első megoldásként tekinteni rá. Ha közjegyző által indított fizetési meghagyásos eljárást választ a hitelező, akár rövidebb idő alatt a pénzéhez juthat.

A jogalkotó szándéka ugyanis éppen az eljárások lerövidítése és egyszerűbbé tétele volt ezzel a formával. Ha a kölcsön összege nem haladja meg a 3 millió forintot, és az adós elismeri a követelést vagy nem nyilatkozik, akkor úgymond automatikusan életbe lép a fizetési meghagyásos eljárás. Ha az adós ennek ellenére sem fizet, akkor végrehajtás kezdeményezhető. A fizetési meghagyásos eljáráshoz minden esetben szükséges, hogy az adós elismerje a követelést, – vagy legalábbis ne tegyen nyilatkozatot – ellenvetés esetén polgári peres eljárásban folytatható a vita.

Mi vonatkozik a szívességi kölcsönre? Hogyan működik a szívességi kölcsönszerződés?

Amennyiben családtagtól vagy közeli baráttól kérünk kölcsön, nem valószínű, hogy kamat kikötése egyáltalán szóba jön. Csupán abban egyeznek meg a felek, hogy a kölcsönadott összeget fizeti vissza az adós bizonyos időn belül. Ilyenkor beszélünk szívességi kölcsönről, aminek az a jellemzője, hogy sem kamat, sem más díj nem adódik hozzá a kölcsönösszeghez. Erre a felek kifejezetten ki is térhetnek a szerződés megírásakor, de akkor is érvényesen létrejön, ha az eset körülményeiből egyenesen következik.

Az eltérő szabályozás ott érhető tetten, hogy a hitelező nem csupán az adós, hanem saját körülményeinek lényeges változása miatt is megtagadhatja az összeg kifizetését. Vagy akár vissza is követelheti a már kifizetett kölcsönösszeget.

A felsorolt szabályrendszerből látható, hogy hiába rögzít egyértelmű feltételeket a törvény, sok tényezőre kell gondosan odafigyelni a szerződéskötéskor. Nehogy bármely fél károsuljon vagy megfelelő biztosíték híján veszélyeztetve legyen a kifizetés. A lehető legnagyobb biztonságban akkor tudhatja pénzét, ha a tervezett kölcsönszerződést ügyvéd szakszerű segítségével köti meg. Ha a jövő váratlan fordulatait is felkészülten szeretné fogadni, szerződéskötéssel keresse meg ügyvédi irodánkat bizalommal.

Gyakran Ismételt Kérdések