
Kábítószer fogyasztása, jogszabályi háttere egy igen megosztó beszédtéma tud lenni és mind a dekriminalizálás mellett mind ellene számos érvet fel lehet hozni. Ugyanakkor az az egy biztos, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás a zéró tolerancia elvét követi a kábítószer kapcsán.
Mi a kábítószer fogalma?
Számos kábítószer található a köztudatban és akár több nevet is használnak egyre a köznyelvben. Az, hogy ténylegesen milyen kémiai szerkezetű anyagok és vegyületek minősülnek büntetendőnek és tekintjük kábítószernek a 78/2022 BM rendelet határozza meg. Az ott található tiltó lista értelemszerűen folyamatosan felügyelve és vizsgálva van, ez adódik abból, hogy a kémiai szerkezet megváltoztatása már egy a kábítószereken kívül eső szert eredményezne. Ugyanakkor az említett rendelet revíziója egy hosszabb folyamat és annak érdekében, hogy a megváltoztatott képletű, de hatásában ugyanolyan „dizájner drogokkal” megvalósított cselekmény felelősségre vonására se maradjon el, alkották meg az Új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekményét.
Milyen típusú kábítószerek vannak?
Ebbe a körbe tartozó bűncselekmények mind a tudatmódosító szerek ellen kívánnak fellépni, azonban nem minden bódult állapotot előidéző szer tekinthető kábítószernek, annak jogi értelmében. Ahogy fentebb kifejtésre került csak azokat a szereket lehet jogi értelemben is kábítószernek nevezni, amelyeket a rendelet vonatkozó melléklete tartalmaz. Így ide sorolandó a többek között a kokain, fentanil, kannabisz. Ugyanakkor tekintettel a gyorsan alakuló kémiai felépítésű drogokra a jogalkotó számos kiegészítő deliktumot alkotott, hogy a vegyületek eltérősége ellenére felelősségre vonható legyen az elkövető, mivel a hatásukban egyezőek. Ennek fényében az ezt szabályozó rendelet mellékletei határozzák meg ezen tudatmódosító szereket és azt, hogy melyik kategóriába tartoznak.
Az elmúlt évek tendenciái a kábítószer fogyasztása és a kábítószer kereskedelem kapcsán
Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 4 évente végez felmérést a témában és a 2023-as legfrissebb eredmények szerint, számos irányban negatív tendenciák mutatkoznak.
A kutatás szerint az első kábítószer kipróbálás átlagos életkora 18 évre csökkent, valamint a szintetikus kannabinoidok – mint például herbál – felléptek a második helyre a marihuána mögé, amely a „klasszikus” kábítószerek háttérbeszorulását is eredményezi. Továbbá minden téren magasabb eredmények jöttek ki a fogyasztások terén, így például az éves fogyasztás 2 %-ról 3 %-ra nőtt.
Fontos, hogy a kutatás eredményeinél a valóságban még aggasztóbb számokkal találkozhatnánk, ugyanis a kutatást végzők csupán az önkéntes adatokra támaszkodhattak.
Ezen felül a KSH-nál regisztrált bűncselekmények esetében minden évben „kiemelkedő helyen végez” a regisztrált bűncselekményeknél. 2009-től 2018-ig közel duplázódás volt felismerhető a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények kapcsán, majd némi visszaesés, ami után az elmúlt években közel azonos mennyiségű bűncselekményt tartanak nyilván.
Mit kell tudni az EU drogpolitikájáról?
Az Európai Unió a tagállamokkal együtt jelentős drogpolitikai stratégiát dolgozott ki az elmúlt években, amely keretein belül többek között célul lett kitűzve a kábítószerrel kapcsolatos kereslet-kínálat csökkentése, egészségügyi ártalmak kezelése és az igen szoros nemzetközi együttműködés. Utóbbin belül szinergiák létrehozása annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen fellépni a jövőbeli kihívásokkal szemben és agilisabb információközlés valósulhasson meg a kutatások érdekében.
Azonban a stratégia elméleti kidolgozása nem elegendő a drogprobléma kezelésére, hanem megfelelő végrehajtási program is szükséges. Ennek érdekében az Európai Unió Tanácsa a stratégia megvalósításához szükséges „cselekvési tervet” hozott létre, amelyben az egyes pontokhoz azokat hatékonyan megvalósítani képes intézkedéseket kapcsolt. Így az Unió tagállamaiban fokozódó kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzését és felszámolását célzó stratégiai pont kapcsán olyan intézkedések jelennek meg, mint az EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) fejlesztése, Europol támogatásával és közreműködésével hozzájárulni az ezzel kapcsolatos nyomozások eredményességéhez, vagy a kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítása. A logisztikai és digitális csatornákkal kapcsolatos pont kapcsán intézkedésül került kitűzésre a ’darknet’ minden nap, 24 órás monitorozása, valamint a hagyományos postai szolgáltatás útján történő terjesztésének visszaszorításával kapcsolatos.
Azonban ezek ellenére is láthatjuk, hogy a tagállamok eltérően állnak hozzá a kábítószer kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy különböző módokon és mértékekben, de több tagállam is dekriminalizálja például a kannabiszt. Ennek kapcsán mindenki számára elsőnek Amszterdam ugorhat be, de ma már Csehország és Németország is – eltérően, de – legalizálta a marihuána birtoklását és fogyasztását. Fontos azonban kitérni arra, hogy ezen országok szabályai nem érintik a magyar állampolgárokat, ugyanis a hatályos Btk. személyi hatálya minden esetben kiterjed a saját állampolgáraira. Így abban az esetben, ha egy olyan helyen fogyaszt kábítószert valaki, ahol az megengedett a magyar jog szerint bűncselekményt követ el és felelősségre vonható is lesz miatta.
Mit kell tudni a magyarországi drogpolitikáról?
Ahogy a bevezetésben is utaltam rá, Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, amely azt jelenti, hogy bármilyen csekély mennyiségben is található az adott személynél, vagy a szervezetében kábítószer az már bűncselekménynek minősül. Itt azonban érdemes lehet elsőnek részletesebben körüljárni a vonatkozó szabályrendszert. A jogalkotók a kábítószerekkel kapcsolatos deliktumok büntetési tételét lépcsőzetes (itt lehetne a belső link a mennyiséges cikkre) alkotta meg, ahol a súlyosító körülmény a tiszta hatóanyag nagysága. Ennek megállapítása minden esetben szakértői feladat. Tehát abban az esetben, ha egy személynél 2 gramm kokaint találnak, az nem azt vonja magával, hogy annak tiszta hatóanyaga is annyi lenne. Ebből következik, hogy akkor büntetendő súlyosabban, ha a tiszta hatóanyag nagysága azt eléri.
Annak ellenére, hogy zéró tolerancia van, a csekély mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklással kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjének lehetősége van eltereléssel a büntetést elkerülni és az eljárást megszüntetni.
Mindezen kedvező elbírálások ellenére Magyarország folytatja Európában az egyik legszigorúbb drogpolitikát. Ez aktualitásában megmutatkozik a 15. Alaptörvény módosításban is, mivel beiktatásra került a XX. cikkbe az, hogy „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”.
Első ránézésre ez nem jelent semmilyen újdonságot, ugyanakkor az a tény, hogy alaptörvényi szinten került kinyilatkoztatásra, igen jelentős következményeket von maga után. Egyrészt az Alaptörvény jogforrási hierarchia tetején elfoglalt helye azt eredményezi, hogy egy alsóbb jogszabály sem lehet ellentétes a rendelkezéseivel. Így, amíg a fenthivatkozott rendelkezés megtalálható az Alaptörvényben Magyarország kábítószerrel kapcsolatos állásfoglalása eszerint fog alakulni. A módosításhoz pedig az összes országgyűlési képviselő 2/3-os szavazatára van szükség.
Milyen törekvések vannak a drogkereskedelem felszámolására Magyarországon?
Magyarország eddig is „híres” volt a drogellenes politikájáról, azonban 2025-ben az eddigieknél is szigorúbb változtatások kerülnek bevezetésre. Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni a Btk. 180. §-ban meghatározott büntethetőséget megszüntető okot. Kábítószer birtoklása deliktum kapcsán volt alkalmazható és lehetőséget biztosított – bizonyos kriminálpolitikai megfontolások okán – a kábítószer élvezők részére, hogy büntetés helyett egyéb intézkedéseket alkalmazzak és a további elkövetést előzzék meg preventív módokon. Ez idáig két konjunktív feltételnek kellett megfelelni az elkövetőnek, nevezetesen az elkövetést be kell ismerni és elsőfokú ügydöntő határozatig igazolni kell az elterelésen történő részvételt.
Ezenfelül további negatív kritériumoknak is fenn kell állnia. Így az elkövetést megelőző 2 évvel nem alkalmazhatták az elkövetőn, vagy a büntetőjogi felelősséget nem állapíthatták meg kábítószer kereskedelem vagy birtoklás miatt.
Fontos kiemelni, hogy jelen megszüntető ok csak csekély mennyiség kapcsán állapítható meg. A jövőben ez további kritériumokkal egészül ki, miszerint „a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását”, ennek célja a kábítószer elosztó hálózat feltárása és felszámolása.
Egyéb jelentős változás lesz, hogy számos bűncselekményként deklarált súlyosbító körülményként fog megjelenni a kábítószer hatása alatt történő elkövetés is. Ennek hátterében, maga a fogyasztás visszaszorítása áll és főleg az erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények kapcsán jelenik meg.

Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Források:
- https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250118/friss-felmeres-erkezett-tobb-a-drogfogyaszto-magyarorszagon-735507
- https://www.ksh.hu/stadat_files/iga/hu/iga0003.html
- https://telex.hu/belfold/2025/01/30/amfetamin-elfogas-rendorseg-kr-nni-kabitoszer-bunozes-elleni-hivatal
- https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-drugs-policy/#strategy