A magyar kábítószer-szabályozás története régre nyúlik vissza, 1894-ben már belügyminiszteri rendelet szabályozta az ópiumkereskedelmet. A jelenleg hatályos, Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) külön szakaszban rendelkezik a kábítószer-kereskedelem bűntettéről. A kábítószer-kereskedelem több, egymástól jól elkülöníthető elkövetési magatartással is megvalósítható; ezeket az úgynevezett forgalmazói, kereskedői jellegű cselekményeket fontos megkülönböztetni a kábítószer birtoklás vétségét megvalósító fogyasztói jellegű cselekményektől.
Mi minősül kábítószer-kereskedelemnek (Btk.176.§)?
Az új Btk. 176. § (1) bekezdése szerint
“Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Először is fontos tisztázni a bűncselekményi alakzat elkövetési tárgyát, amely jelen esetben a kábítószer. A kábítószer olyan tudatmódosító szer, amelynek a központi idegrendszerre gyakorolt hatása átmeneti vagy tartós élettani, viselkedésbeli elváltozást eredményez, ezért a jogalkotó a birtoklását, valamint a kábítószerrel való kereskedelmet is tiltja. A Büntető Törvénykönyv a kábítószer fogalmát, valamint a kategóriába való tartozást nemzetközi egyezmények, valamint a belső jogrendszer részét képező törvények mellékleteire való utalással határozza meg.
A kábítószer-kereskedelem vagy köznyelvben kábítószer terjesztés bűncselekménye kizárólag szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az elkövetés tárgya kábítószernek minősülő anyag. Amikor a jogszabály a minősített esetekben egyéb körülményeket is meghatároz (pl. elkövetés helye, felhasznált személy életkora), az elkövető tudattartalmának ezekre is ki kell terjednie.
Milyen esetei vannak a kábítószer-kereskedelemnek?
A fentiek alapján láthatjuk, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntettét négy különböző elkövetési magatartással lehet megvalósítani, nevezetesen:
- kínálással
- átadással
- forgalomba hozatallal
- és kereskedéssel
Mi minősül kínálásnak és átadásnak?
A kínálással és átadással megvalósuló elkövetési magatartásokat azért fontos részletezni, mert az általános közvélekedéssel szemben a kábítószer-kereskedelem bűntett megvalósulásához nem kell a szó legszigorúbban vett értelmében véve kereskedni a kábítószerrel, elég, ha az elkövető valakinek kínálja, vagy átadja azt.
Ennek megfelelően a kábítószer-kereskedelem bűntette egy hétvégi baráti összejövetelen is megvalósulhat, ahol a résztvevők egymásnak adják át a füves cigarettát. A bűncselekmény megvalósulásához az sem kell, hogy a felajánlott kábítószert a felhívott fél elfogadja, hiszen a kínálással, mint eredménytelen felhívással szintén megvalósul a bűncselekmény.
Kínálásnak minősül a konkrét személynek az elkövető birtokában tartott vagy rendelkezése alatt álló kábítószernek az átvételére, megszerzésére való eredménytelen felhívás. Kínálás esetén tehát az elkövető birtokában van az a kábítószer, amit felajánlott és annak átvételére ösztönöz. A bűnösség megállapításának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető a kábítószert ingyen, vagy visszterhesen, azaz (legtöbbször) pénzért cserébe ajánlja fel.
A kábítószer átadása azt jelenti, hogy az elkövető a birtokában, illetve rendelkezése alatt tartott kábítószert egy konkrét személy birtokába adja, vagyis a megkínált személy a kábítószert át is veszi.
Mit jelent a kábítószer forgalomba hozatala?
Kábítószer forgalomba hozataláról akkor beszélünk, ha valaki a kábítószert (akár ellenérték fejében, akár ingyenesen) több személy részére juttatja el. Fontos megjegyezni, hogy a forgalomba hozatal akkor is megvalósul, ha az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, és neki adja át a kábítószernek minősülő anyagot, azzal a tudattal, hogy azt a megszerző nem kizárólag saját fogyasztásra, hanem további átadásra szánja. A forgalomba hozatal az átadáson kívül magába foglalhat egyéb résztevékenységeket is, mint például az eladók és a vevők felkutatása, ennek érdekében közvetítők igénybe vétele, a kábítószer megtekintése, tárolása, szállítása, valamint minden olyan egyéb tevékenység, melynek célja a kábítószer forgalomba hozatala.
Mi a kereskedéssel történő megvalósítás?
A kereskedéssel történő megvalósítás magában foglalja a forgalomba hozatalt, annál azonban fogalmilag szélesebb körű, ugyanis felölel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljutását a fogyasztókhoz valamint a viszonteladókhoz. Ilyen tevékenységek különösen a kereskedés céljából történő megszerzés, készletezés, csomagolás, szállítás, valamint elosztás, de a bűncselekmény megvalósulhat a kábítószer konkrét birtoklása nélkül is, például közvetítői jellegű cselekménnyel.
Btk.176.§: Hogyan határolható el a kábítószer-kereskedelem a kábítószer birtoklástól?
A kábítószer-birtoklás elkövetési magatartásait élesen el kell határolni az úgynevezett fogyasztói magatartásoktól, ugyanis aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, nem kereskedelemért, “csupán” kábítószer birtoklás vétségéért büntetendő.
A termesztés olyan növény termesztését jelenti, amely szerepel a kábítószerek jegyzékén (pl. THC tartalmú kendernövény). A kábítószer előállítása alatt olyan műveleteket elvégzését értjük, amelyek eredménye a fogyasztható kábítószer (pl. szintetikus kábítószerek előállítása). A kábítószer megszerzése alatt a kábítószer konkrét fizikai birtokba vételét, vagy az azzal való rendelkezést értjük; megszerzésnek minősül a vásárlás, az ajándék elfogadása, a lopás, és a találás is. A kábítószer tartása hosszabb, huzamosabb ideig tartó birtoklást feltételez. A kábítószer behozatala a külföldről származó kábítószer belföldi elhelyezését szolgáló cselekmény, az átszállítás pedig akkor valósul meg, ha a külföldi eredetű kábítószer elhelyezési célja nem Magyarország. Aki tehet ezeket az elkövetési magatartásokat valósítja meg, nem kábítószer-kereskedelemért vagy “drog terjesztésért”, hanem birtoklásért lesz büntetve.
Hogyan büntetik a kábítószer-kereskedelmet? Hogyan zajlik a kábítószer-kereskedelem bizonyítása?
A kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetését kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni a jogalkotó. Ez az úgynevezett alapeseti tényállásra igaz, vagyis amikor csekély mennyiséget meghaladó, de jelentős mennyiséget el nem érő kábítószer tekintetében valósult meg a kereskedelem. Tehát látható, hogy egy kiemelt tárgyi súlyú cselekményről van szó, amelynek már az alapeseti megvalósulását is súlyos büntetési tétellel rendeli szankcionálni a jogalkotó.
Milyen kategóriákba sorolható a kábítószer mennyisége?
A büntetés kiszabása szempontjából tehát releváns kérdés, hogy az elkövető mekkora mennyiségű kábítószerre valósította meg a törvényi tényállás elemeit. A büntetőjog megkülönböztet csekély, jelentős, valamint különösen jelentős mennyiségeket, és mindhárom kategóriához szerenként megadja a vonatkozó mérőszámokat.
Ezek az értékek nem az utcai mennyiségre, hanem a kábítószer tiszta hatóanyag tartalmára vonatkoznak. A tiszta hatóanyagtartalmat laboratóriumban, vegyész-szakértő közreműködésével határozzák meg.
Mi számít jelentős mennyiségnek?
Jelentős a kábítószer mennyisége, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét, a fel nem sorolt szerek esetében pedig a tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja.
Mi számít különösen jelentős mennyiségnek?
Különösen jelentős a mennyiség, ha a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét, a fel nem sorolt szerek esetében pedig a tiszta hatóanyag-tartalom a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
A Büntető Törvénykönyv súlyosabb büntetést rendel a kábítószer-kereskedelem ún. minősített eseteinek megvalósulásakor, ugyanis a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.
A törvény szintén súlyosabban rendeli büntetni azokat a 18. életévüket betöltött személyeket, akik 18. életévüket be nem töltött személynek kínál, ad át kábítószert, valamint azokat a 18. életévüket betöltött személyeket is, aki 18. életévét be nem töltött személyt használ fel a kábítószer forgalomba hozatalára, vagy annak segítségével kereskedik. Külön értékelést kap, ha a 18. életévét betöltött elkövető a kábítószer-kereskedelmet úgynevezett védett helyszínek (oktatási, köznevelési, gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények) közvetlen környezetében valósítja meg.
Csekély mennyiségű kábítószer büntetése: mit kell tudni róla?
Általánosságban elmondható, hogy ha csekély mennyiséget kínál az elkövető, akkor ez ugyan már kábítószer-kereskedelemnek minősül, a jog mégis enyhébben büntet, mint egy különösen jelentős mennyiségre elkövetett klasszikus kereskedői magatartás esetében, vagy egy minősített eset megvalósulásakor.
Büntetlen előélet esetén az igazságszolgáltatás jellemzően még egyébként is a humánus arcát mutatja, így könnyen elképzelhető, hogy csekély mennyiségű kábítószer kínálása vagy átadása, valamint tiszta előélet esetén még próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sem sújtja az elkövetőt a bíróság.
Hogyan működik a kábítószer-kereskedelem büntetése kiskorúak esetében?
A gyermekkor – büntetőjogi szakkifejezéssel élve- egy úgynevezett büntethetőséget kizáró ok. A gyermekkor általános felső határa 14 év, bizonyos bűncselekmények esetében viszont a fiatalkorúak akár már a 12. életévük betöltése után is büntethetők.
Mit kell tudni a fiatalkorúak büntethetősége kapcsán?
A Büntető Törvénykönyv XI. fejezete foglalkozik a fiatalkorúakra vonatkozó különleges rendelkezésekkel. A törvény szerint a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.
Ennek megfelelően, különösen a büntetlen előélettel rendelkező fiatalkorúak joggal számíthatnak enyhébb, nevelő célzatú büntetés vagy intézkedés kiszabására, mint felnőtt társaik.
Amennyiben további kérdése merül fel a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatban, Önt, vagy hozzátartozóját ilyen bűncselekmény elkövetésével vádolják, keresse irodánkat bizalommal.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Gyakran Ismételt Kérdések
Kábítószer-kereskedelemnek minősül a kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala, valamint kereskedelme.
A büntetés súlyosságát a szóban forgó elkövetési magatartás, a kábítószer mennyisége, valamint az általános enyhítő és súlyosító körülmények határozzák meg.
Igen, 14 éves életkortól a fiatalkorúak is felelősségre vonhatók kábítószer-kereskedelemért, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott, speciálisan fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések együttes figyelembevételével.