Ki védhet meg minket, ha erőszak vagy támadás ér? Kihez fordulhatunk, ha saját testi épségünket veszély fenyegeti? Eléri vajon az állam védelmező karja ezeket a fenyegető, sürgető helyzeteket? Vagy csak magunkra számíthatunk? Mi az önvédelem? Mikor számít jogosnak?
Nézzük meg együtt a törvény által felkínált lehetőségeket, amikor jogosan elhárítható a támadás saját önhatalmunkkal.
Mit jelent a jogos önvédelem?
Mi a jogos önvédelem? A Büntető Törvénykönyv 15.§-a felsorolja azokat az okokat, amelyek egy cselekmény büntethetőségét kizárják vagy korlátozhatják. Itt találjuk néhány sor olvasás után a jogos védelmet, mint kizáró tényezőt. Ami rögtön szembetűnik, hogy a törvény szövegében nem jogos önvédelmet olvasunk, ahogy azt a hétköznapi szóhasználatban megszoktuk. Miért lehet ez? A válasz nagyon egyszerű, ugyanis nem csak saját magunkat védhetjük meg “jogosan”. Minden olyan cselekmény ide sorolható, amely “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.”
Büntethető-e a jogos önvédelem?
Ha amiatt aggódik, hogy hozzátartozója vagy akár Ön büntetőeljárás alá vonható-e egy támadás elhárítása miatt, jó hírünk van. Nagy valószínűséggel a jogos védelem körébe esik a cselekmény, ami a törvény sorai szerint “nem büntetendő”. A bizonytalanság viszont még nem oszlott szét egészen. Honnan tudhatja, hogy az Ön védekezésre irányuló cselekménye jogos védelemnek számít-e? Ebben szeretnénk segíteni a következő szempontokkal.
Milyen helyzetekben jogos az önvédelem?
Jogos védelemről csak akkor lehet szó, ha támadás történik. Egy jogsértésre adott reakció, ha az például egy későbbi időpontban történik, már önbíráskodás lehet. A támadás elhárítását persze nem bünteti a törvény, viszont arra figyelni kell, hogy közvetlenül történjen. A jogos védelmi helyzet a közvetlen fenyegetés hatására formálódik ki. Azt, hogy mit tekint a törvény ilyen fenyegető, közvetlen támadásnak, a bíróság az ügy összes körülményei alapján ítéli meg. Emiatt is fontos, hogy minden részletre kiterjedően beszélje át a helyzetből adódó lehetőségeket tapasztalt ügyvéddel.
A támadás szó hallatán bizonyára Önnek is valamilyen erőszakos cselekmény jut eszébe, amelyben érvényesülhet a jogos védelem.
A jogos védelem és végszükség összehasonlítása
Mi a teendő jogilag akkor, ha például sétáltatás közben a szabadban ránk támad valakinek a nagytestű kutyája? Ebben az esetben is jogos védelemnek számít, ha a tragédiát elkerülve az eb végül megsérül, vagy elpusztul? A bírói gyakorlat szerint ebben a helyzetben a végszükség szabályait kell alkalmazni, ugyanis támadás csakis emberi, tevőleges magatartás lehet. Ezt tisztázva még egy kérdés adódik a jogos védelem törvényszerűségét illetően.
Mi történik, ha valakit például azzal “tréfálnak meg” a munkatársai, hogy támadást színlelnek? Hiszen a sértett így azt érezheti, hogy teljesen jogosan védi meg magát. Ilyenkor a bíróság – bár a körülményekből azt gondolnánk – nem a jogos védelemhez szükséges támadásként, hanem tévedésként ítéli meg a magatartást.
Elmaradhatatlan feltétel a jogos védelem megállapításához a támadás jogtalansága.
Akkor nevezhetjük jogtalannak a támadást, ha olyan magatartást valósít meg, ami egyébként a törvény szerint büntetendő. Például jogtalannak számít a testi sértés, nemi élet szabadsága elleni cselekmények.
Hogyan ítéli meg a törvény azt az esetet, ha egy erősen alkoholos állapotban lévő vagy esetleg elmebeteg támadó fenyegeti közvetlenül a sértettet? A jogos védelem szempontjából a bíróság nem vizsgálja, hogy a támadó büntethető-e vagy sem. Tehát nem számít, hogy ki és milyen állapotban, milyen életkorban támad Önre, a fentebb említett feltételek fennállása mellett jogszerűen megvédheti magát.
Nézzünk egy életszerű példát a jogos védelem és a támadás jogtalanságának összefüggésére. Ivócimborák találkoznak a kocsmában, majd egy elmaradt tartozás miatt úgy dönt az egyik fél, hogy a másikat szándékosan provokálja, amiből verekedés kerekedik. A provokáló szándéka a tartozás elmaradása miatti bosszú volt, így az őt ért testi sértés miatt nem hivatkozhat jogos védelemre. Amennyiben kölcsönös és egyidejű a támadás, tehát verekedésbe torkollik a vita, mindkét fél jogtalanul jár el. Jogos védelemre egyikük sem hivatkozhat.
Ha a sértett jogos védelemre szeretne hivatkozni, ahhoz meg kell vizsgálni, hogy a támadás mire irányult. A törvény szerint akkor áll fenn, ha “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen” irányul a támadás.
A védelmi cél tehát kiterjed nem csak a sértettre, hanem másokra, illetve a közérdekre is. Ezért van az, hogy jogos önvédelem helyett a Btk. jogos védelemként használja a fogalmat. Ebbe a meghatározásba sokféle cselekmény/ támadás beletartozik, például testi sértés, a becsület-, nemi élet szabadsága-, tulajdon megsértése.
Meddig jogos az önvédelem?
A jogos védelmi helyzet létrejöttéhez mindenképp meg kell lennie azoknak a feltételeknek, amik a törvényben fel vannak sorolva (közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás, amely saját vagy mások személye, javai, illetve a közérdek ellen irányul). Amennyiben gondolatban kipipálta ezeket a feltételeket, meg is nyugodhat. Egy kérdés azonban mégis befurakodhat a fejébe, hogy meddig tart ez a jogos védelem? Mikortól számítja önbíráskodásnak, megtorlásnak a bíróság a kialakult védekező magatartást? A bírói gyakorlat szerint a jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig fennáll a támadás, vagy a közvetlen fenyegetés meg nem szűnik.
Az arányosság elve
A jogtalan támadás elhárításának módját nagyban meghatározza annak intenzitása és formája. Általánosságban elmondható, hogy a támadás visszaverése testi sérülést vagy kárt okozhat. Az arányosság elve azt jelenti, hogy a jogtalan támadás esetén alkalmazott védekezés mértéke szükséges volt-e annak elhárításához.
A bíróság tehát azt fogja vizsgálni, hogy fennállnak-e a jogos védelem megállapításához szükséges feltételek és hogy volt-e esetleg más mód, amivel a támadás elhárítható lett volna. A bírói joggyakorlat szerint ha valakit olyan támadás ér, amely az életét veszélyezteti és erre válaszul például lelövi az elkövetőt, aki meghal, az arányosságot nem vizsgálják. Hiszen az életét csakis a támadó életének kioltásával menthette meg. Ez pedig kimeríti a szükségesség fogalmát.
A törvényben mégis van egy figyelemre méltó bekezdés, ami mellett nem érdemes elmenni. Meghatároz bizonyos eseteket, amiket úgy kell tekinteni, mintha az élet kioltására irányultak volna. Ilyenkor ugyanis a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükségesség mértékét. Mondhatnánk úgy is, hogy ezek súlyosabb, minősített esetek.
A Btk. felsorolja az ebbe a körbe eső cselekményeket: “ha személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el; a lakásba éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.”
Jogtalan támadás vagy intézett támadás?
A Büntető Törvénykönyvben megtaláljuk a jogos védelem fogalmánál a támadásra vonatkozó részleteket. Az intézett támadás alatt azt a magatartást kell érteni, amikor valaki az eltervezett bűncselekmény megvalósításába már belekezdett. Míg a “közvetlenül fenyegető” jogtalan támadás során az elkövető cselekményéből arra lehet következtetni, hogy nagyon rövid időn belül, akár azonnal megvalósítja a támadást (például egy késsel megindul a sértett felé és lendíti a kezét). Mindkét fogalom, a közvetlen fenyegetés és az intézett támadás is a jogtalan támadás körébe tartozik.
Hogyan bizonyítható, hogy jogos volt az önvédelem?
A jogos védelem bíróság által történő megállapításához minden esetben az ügy összes körülményeit meg kell vizsgálni. Miért fontos ez az Ön számára? Mert a lehető legkedvezőbb kimenetelű eljáráshoz, amelyben az Ön érdekei és jogai vannak kiemelve, tapasztalt ügyvédi segítségre lesz szüksége.
A jogos védelem Btk. szerinti definíciójáról fentebb írtunk. A jogos védelem megállapítása az ebben részletezett szempontok szerint történik. Ugyanis ezeknek a törvényben meghatározott tényezőknek fontos szerepük van az ügyben. Mielőtt bármit is lépne vagy aggasztja a jogos védelem megítélésének kérdése, keresse bizalommal munkatársainkat, akik sokéves szakmai tapasztalatuk révén rutinos átlátják az ügy részleteit.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Gyakran Ismételt Kérdések
Jogos védelemnek számít az a cselekmény, amely a saját, más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Amennyiben bizonyítható a jogos védelem megállapításához szükséges összes feltétel, a cselekmény nem büntetendő.
Igen, amennyiben jogtalan behatolás történik az Ön lakásába éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan, megilleti a jogos védelem.
