A házassági szerződés a mindennapi életben egy meglehetősen negatív megítélésű megoldásnak számít a házastársak életében, mivel a bizalom hiányával azonosítják és a válásra következtetnek rögtön. Azonban ez a fajta vagyonjogi szerződés nem csak ilyen szerepet tud betölteni a felek között, hanem egy biztonsági megoldásként is alkalmazható, ha például az egyik fél vállalkozó akkor bármilyen nem várt esemény felmerülésekor ne az egész vagyonra lehessen követelést vezetni.
Ezentúl meg kell említeni, hogy annak ellenére, hogy a Ptk. e körben a házassági szerződés szabályozása során csak a házasulókat és a házastársakat nevesíti nem csak rájuk vonatkozik, hanem a hozzájuk igen hasonló jogállásban lévő bejegyzett élettársi kapcsolatban állokra is. Ezt a rájuk vonatkozó törvényi rendelkezés teszi lehetővé. Jelen cikkben az egyszerűség kedvéért, a Ptk.-hoz hasonlóan a házastársakra fogunk hivatkozni, de természetesen a leírtak a bejegyzett élettársakra is vonatkoznak.
Mit jelent a házasság a jogban?
A házasság jogi megközelítésére az Alaptörvényben találhatunk rendelkezéseket, amelyek szerint a házasság egy olyan intézmény, ami önkéntes elhatározás alapján jön létre ezzel teremtve meg az életközösséget és a családi kapcsolatok alapjának tekinthető.
Hogyan alakul a vagyonközösség, ha nincs házassági szerződés?
Abban az esetben, ha a házastársak nem kötnek szerződést a vagyoni viszonyaiknak a rendezésére, akkor közöttük a házastársi vagyonközösség vagy más néven a törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn. Ilyenkor a vagyonközösség fennállása alatt közös vagyonnak minősül minden olyan vagyontárgy, amit a házastársak közösen, vagy külön szereztek.
Ugyanakkor nem csak vagyontárgyak tartozhatnak bele ebbe a kategóriába, hanem terhek és vállalt kötelezettségek is.
Ilyen kiadások a közös vagyontárgyak kezelésével, fenntartásával, vagy a közös gyermek nevelésével kapcsolatosan felmerült költségeket a közös vagyonból kell rendezni. Továbbá, ha kiadásokat nem fedezi a közös vagyon, a feleknek a saját vagyonukból kell a ki nem elégített részt pótolni.
Van-e olyan, hogy saját tulajdon, ha nincs házassági szerződés?
Ha megnézzük a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait, akkor láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a megszerzett vagyontárgy, vagy meghatározott vagyontárgyak akkor is a házastársak különvagyonát képezik, ha nem kötöttek erre vonatkozó szerződést. Előfordulhat ez a lehetőség például olyan esetben, amikor az egyik házastárs örököl, a személyét ért sérelem következtében kapott juttatás és természetesen ebbe a körbe tartoznak azok az elemek, amelyek a vagyonközösség létrejötte előtt is a házastárs saját vagyonát képezte.
Azonban a különvagyon kategóriájába tartozó vagyontárgyak hasznai már a közös vagyonba tartozónak minősülnek, így például, ha az egyik házastársnak a tulajdonában van egy ingatlan és azt bérbe adják, az ebből származó – költségek levonása utáni – haszon már közös vagyonnak minősül.
Ezentúl, az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életben, általános szerepet betöltő tárgy helyébe lépett, 5 évi életközösség után közös vagyonba tartozónak fog minősülni.
Különvagyonba nem csak pozitív elemek tartozhatnak, hanem negatív elemek is, vagyis tartozások és terhek is.
Így például a különvagyonba tartozó vagyontárgy megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás is az adott házastárs saját vagyonából kerül rendezésre, vagy az olyan tartozás is, amely a házasság előtt keletkezett. Továbbá ide sorolható az a tartozás is, ami az egyik házastárs magatartása következtében úgy keletkezett, hogy a másikkal nem volt egyetértés és a közös vagyonra ingyenesen vállalta.
Mi az a házassági szerződés pontosan?
A Ptk. úgy határozza meg a házassági szerződés fogalmát, hogy ez egy olyan szerződés, amelynek köszönhetően a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kívánnak.
Ebből a definícióból kitűnik, hogy valójában bármikor lehet ilyen szerződést kötni, a házasság előtt és a házasság megkötése után bármikor, amikor a felek szükségesnek látják.
Továbbá természetesen módosíthatják, vagy meg is szüntethetik annak érdekében, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer rendezze a jövőben az efféle viszonyaikat. Ugyanakkor ez a fajta kontraktus nem értelmezhető a klasszikus szerződéses keretek között és a kötelmi szabályok csak a családjogi rendelkezések figyelembevétele után alkalmazhatóak, valamint talán helyesebb is lenne a más országokban használt megállapodás megnevezés az eltérések miatt.
Milyen fajtái vannak a házassági szerződésnek? Mikor melyiket érdemes választani?
Maga a törvény kétfajta házassági szerződést nevesít a vagyonelkülönítési és a közszerzeményi rendszert. Ugyanakkor itt is érvényesül a polgári jog alapvető jellemzője, nevezetesen az, hogy a felek belátásuk szerint eltérhetnek a törvény rendelkezéseitől, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Így a felek akár egyszerre alkalmazhatják az egyes vagyonjogi rendszereket, vagy teljesen eltérő szabályozást is létrehozhatnak.
Vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítési rendszer esetében a felek kizárják a jövőre nézve a vagyonközösséget. Ennek a kizárásnak azonban nem kell az egész vagyonra vonatkoznia. Lehet meghatározott vagyontárgyakra, terhekre, tartozásokra, vagy akár bizonyos vagyonszerzések esetében is alkalmazni ezt a rendszert.
Ha az egész vagyonra vonatkozóan kötötték ki a kizárást, akkor vagyonelkülönítés jön létre, ami azt jelenti, hogy a házassági életközösség fennállása alatt vagyonukat önállóan kezelik, használják és rendelkeznek vele, vagyis nem kell a másik házastárs hozzájárulása például ahhoz, hogy a saját vagyonomba tartozó dolgot eladjam.
Ezek mellett a tartozásokért is önállóan felelnek, saját vagyonukkal. Mindezek azonban nem azt jelentik, hogy a házastársaknak ne lenne olyan költsége, amelyet közösen kell viselniük. Ilyen a közös háztartással kapcsolatban felmerülő költség, közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermek felneveléséhez, megélhetéséhez kapcsolódó kiadások. Ezen közös költségek viselése alól nem lehet az egyik házastársat felmenteni, vagy lényegesen mentesíteni, minden esetben a közös kötelezettségük ezekről gondoskodni.
Közszerzeményi rendszer
Ha a házastársak a vagyoni viszonyaik rendezésére a közszerzeményi rendszert választják akkor a szerződés fennállása alatt a vagyon-elkülönítési rendszer szabályait kell megfelelően alkalmazni, így a felek önálló vagyonszerzők. A különbség a fentebb tárgyalt szerződés fajtától, hogy az életközösség megszűnése esetén bármelyik fél követelheti a közszerzemény megosztását. De mit is tekinthetünk közszerzeménynek?
Egyszerűen mondva a szerződés fennállása alatt szerzett tiszta vagyonszaporulat. Ennek meghatározására úgy kerülhet sor, hogy az életközösség fennállása alatt megszerzett vagyonszaporulatból le kell vonni a házastársak különvagyonába tartozó elemeket – mind az aktívákat, mind a passzívákat – és az őket terhelő közös adósságokat is.
Az ezután fennmaradó vagyon a feleket egyenlő arányban illeti meg, abban az esetben, ha másként nem rendelkeztek. Vannak olyan védelmi intézkedések, amelyek a felek részesedését védi a közszerzeményből.
Ennek értelmében, ha fél tudomására jut, hogy a házastársa titokban olyan adósságot halmozott fel, amely az őt megillető részesedést meghaladja, akkor kérheti a közszerzemény megállapítását és ennek erejéig biztosítékot is követelhet. Ezentúl a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai is felfedezhetőek annak köszönhetően, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik fél foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére sem a vagyonmegosztáskor.
Mik egy házassági szerződés formai követelményei? Mire kell figyelni?
A felek közötti szerződés csak abban az esetben érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, valamint a feleknek személyesen kell megkötniük. Továbbá, ha az egyik házastárs a 18. életévét nem töltötte be a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.
Fontos ugyanakkor, ha szerződés ezen feltételeknek meg is felel, harmadik személlyel szemben csak akkor lesz érvényes, ha az érintett személy annak fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett volna. Vita esetén ezek bizonyítása a házastársakat terheli.
Mikor lép életbe a házassági szerződés? Mikor szűnik meg?
Ahhoz, hogy a házassági szerződés a benne foglalt rendelkezéseket kifejtse a feleknek az életközösséget meg kell kezdeniük. Ugyanakkor, hogy a házassági szerződés harmadik személlyel szemben is hatályos legyen, vagyis abban az esetben, ha az egyik házastárs a másik fél sérelmére megszegi a szerződést, akkor a harmadik személy is számonkérhető legyen a jogsértés, 2 lehetősége van a feleknek.
A mindenki számára egyszerűbb megoldás az az, hogy a szerződést bevezetik a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába. Ebben az esetben az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. A második lehetőség, hogy bizonyítaniuk kell, hogy a harmadik személy tudott a vagyonjogi szerződés fennállásól és ismerte annak tartalmát is. Ez a lehetőség megnehezítheti a felek igényének érvényesítését, így célszerűbb a már említett nyilvántartásba bevezetni.
A szerződés megszűnése kapcsán két fő esetkört kell elhatárolni.
Saját akarattal megszüntetett házassági szerződés
Az első eset, amikor a felek saját akaratukkal szüntetik meg a szerződést. Ez megvalósulhat a házassági életközösség megkezdése előtt is már közös elhatározásból, vagy valamelyik fél elállása okán, ilyenkor az életközösség hiánya miatt a szerződés nem fejtett ki semmilyen joghatást. Lehetőség van arra is, hogy az életközösség fennállása alatt a jövőre nézve szüntessék meg a szerződést. Ezekben az esetekben a szerződés megszűnése után a felek közötti vagyoni viszonyokat a házassági vagyonközösség rendezi, ha az életközösség továbbra is fennáll és nem határoznak meg más rendszert.
Cselekmények eredményeként megszűnő házassági szerződés
A másik esetkör, amikor mondhatni a cselekmények eredményeként szűnik meg a szerződés. Ebbe a körbe tartozik, amikor a bíróság szünteti meg a felek szerződését. Ez megtörténhet a felek kérésére közszerzeményi rendszer esetében akkor, ha a házastárs részesedésének védelme ezt megkívánja, ebben az esetben vagyonelkülönítést rendelnek el. Továbbá akkor is megszűnik a szerződés, ha a felek közötti életközösség megszűnik. Ez a szabály nem alkalmazható arra az esetre, ha valamelyik fél halála folytán ért véget az életközösség és végrendeletté alakulhat a korábban megkötött kontraktus.
Fontos, hogy abban az esetben, ha a nyilvántartásba bejegyzésre került, akkor a megszűnés csak az onnan való törléssel válik hatályossá harmadik személlyel, vagy, ha bizonyítani tudják, hogy az érintett személynek tudomása volt arra, hogy a szerződés rendelkezései már nem vehetőek figyelembe.
Miért fontos jogi szakemberhez fordulni a házassági szerződés elkészítésével?
Mindenekelőtt a szerződés érvényességéhez a vonatkozó szabályok jogi szakember közreműködést írja elő. Ugyanakkor ezen formai követelményen túl lényegesebb feladata az eljáró jogásznak a felek felvilágosítása és az esetleges súrlódások megoldása. Ahogy a bevezetésben is utaltunk rá a mai napig úgy tekintenek erre a szerződésre, amely arra szolgál, hogy az egyik házastársat vagyonát védje a másiktól az esetleges válás miatt.
Tagadhatatlan, hogy ilyen céllal is létre lehet hozni a szerződést, viszont harmadik személyekkel szemben is védelmet tud biztosítani. Ha a felek vagyona elkülönül – bizonyos eseteket leszámítva – a házastársak saját vagyonukkal felelnek az őket terhelő követelésekért, így a másik fél vagyonára nem tarthatnak igényt. Ezen előnyökre történő felhívás, valamint az, hogy a felek szerződése azt a joghatást váltsa ki, ami a felek érdeke megköveteli a jogi szakember igénybevételét.
