(Btk.272.§) Hamis tanúzás: miért nem szabad, és mit tegyen, ha ezt kérik Öntől

Egyszerű megoldásnak tűnhet, hogy hamis tanúvallomással befolyásoljunk egy bírósági ítéletet. A hamis tanúzás nem kifizetődő út, még akkor sem, ha barátról van szó. Miért ilyen szigorú a törvény, ha tanúvallomásról van szó? És mit veszíthet, ha belemegy egy ilyen játszmába valaki más felmentése érdekében? Böngéssze át velünk a hamis tanúzásra vonatkozó szabályokat és annak következményeit.

Mit jelent a hamis tanúzás (Btk.272.§)?

Mi a Btk. hamis tanúzás definíciója? A Btk. megfogalmazása szerint „a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.”

A törvény szövegéből rögtön kitűnik, hogy a bűncselekményt a hatóság előtt lehet elkövetni. Ez azt jelenti, hogy valaki csakis úgy lehet hamis tanú, ha a hatóság felkérésére vagy utasítására részt vesz egy eljárásban. Itt pedig kötelezően felhívják a figyelmét a hamis tanúzás következményeire. Tehát pontosan tisztában kell lennie a hazugság vagy elhallgatás súlyával.

A bűncselekménynek ez a szándékos elkövetése. Ha valaki azzal a nyugodt meggyőződéssel tesz hamis tanúvallomást, hogy a mondandója igaz, akkor gondatlanságból elkövetett cselekményről van szó. Ehhez az szükséges, hogy a tanú a tőle elvárható figyelmet és gondosságot elmulassza.

Nem arról van szó, hogy a tanúnak a tények valódiságát bármilyen módon ki kellene nyomoznia. Hanem a lehető legpontosabban kell beszámolnia arról, amit tud. Gondatlanság akkor áll fenn, ha megfelelő körültekintéssel a valóságot felismerhette volna.

Ki tehet hamis tanúvallomást?

A törvény a bűncselekmény elkövetésének lehetőségét a tanúkon kívül kiterjeszti a szakértőkre, szaktanácsadókra, tolmácsokra és fordítókra. Ez azért fontos, mert a büntetőeljárás során gyakran támaszkodnak az ügyet érintő szakvéleményekre, szaktanácsokra. Az írásos bizonyíték vagy fordítás szándékos/ gondatlan torzítása akár teljesen más irányba viheti az ügyet. A tolmácsoknak emiatt különösen nagy a felelősségük. A bűncselekmény elkövetésének lehetősége a jeltolmácsokat is érinti.

Mi számít lényeges körülménynek?

A hamis tanúzás akkor számít büntetendő cselekménynek, ha az ügy lényeges körülményeit érinti. De mit jelent ez adott esetben? Arról, hogy mi számít jogi szempontból lényeges körülménynek, mindig az ügy konkrét körülményei döntenek. Tehát az nem mentesít senkit a következményektől, hogy a bíróság a hamis bizonyítékokat felhasználta-e a döntéséhez. Nem feltétel, hogy a valótlan vagy elhallgatott tényekre alapozza-e később az ítéletet. Ettől függetlenül is büntetendő a hamis tanúzás.

Mik a hamis tanúzás következményei? Hogyan büntetik a hamis tanúzást?

A törvény a büntetések kiszabásánál megkülönbözteti a tárgyalt bűncselekmény súlyát. Tehát ha valaki büntető ügyben követi el a hamis tanúzást, 1-5 évig terjedő börtönt is kiszabhatnak. Ha viszont olyan bűncselekményre vonatkozik, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztést is megítélhetnek, 2-8 évig terjedő börtönnel jár. Nem csak büntető ügyekben fontos az igazmondás, hanem a polgári ügyekben is. Ilyenkor, ha valaki hamis tanúvallomást tesz, 3 évre börtönben találhatja magát. Különösen nagy vagyoni értéket vagy különösen jelentős érdeket érintő ügyben a büntetés már egy évtől 5 évig terjedhet. A hamis tanúzást egyéb hatósági eljárásban, szabálysértési -, illetve fegyelmi eljárásban is büntetik. Vétségnek minősítve 1 évi szabadságvesztéssel jár.

Fontos, hogy tanúként (szakértőként, szaktanácsadóként, tolmácsként, fordítóként) a lehető legnagyobb figyelemmel és gondossággal nyilatkozzunk. Ugyanis a fent említett körültekintés mellőzését és így valótlan dolgok állítását a hatóság 1 év szabadságvesztéssel „díjazza”.

Mikor évül el a hamis tanúzás (Btk. 272.§)?

A törvény a hamis tanúzás elkövetőjével szemben ideiglenesen felfüggeszti a feljelentés lehetőségét. Méghozzá azért, nehogy a tanút megfélemlítsék egy ellene indított büntetőeljárással. Tehát az alapügy befejezéséig a vádlott nem kényszerítheti ezzel a trükkel a tanút a nyilatkozat visszavonására vagy megváltoztatására. Tanúval szemben ilyen büntetőeljárást csak a hatóság indíthat. Így már látható, hogy a vádlott érdekei is érvényesülnek, ha esetleg ténylegesen valótlan tanúvallomással akarna előállni valaki. Ha az alapügy lezárult, a megvádolt személy feljelentési joga természetesen újra fennáll.

A Btk. szerint „a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik”. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a sértett nehogy azért ne tudjon élni feljelentési jogával, mert a hamis tanúzás időközben elévült. A fentebb említett időleges feljelentési korlátozás miatt az alapügy befejezése napján kezdődik az elévülés. Így a büntetőeljárás esetleges elhúzódása nem veszi el a lehetőséget a hamis tanúzást elkövető személy felelősségre vonásától.

Tehetek-e feljelentést hamis tanúzás miatt?

A Btk. szabályozása alapján a feljelentési jogában időlegesen korlátozott sértett az alapügy lezárulását követően tehet feljelentést. Az ügy lezártát követően más személyek is feljelenthetik azt, akit hamis tanúvallomás tételével gyanúsítanak. A bűncselekmény feljelentése több módon is lehetséges.

Hogyan bizonyítható a hamis tanúzás?

Lássuk hogyan működik a hamis tanúzás bizonyítása:

Amennyiben valakit hamis tanúzással gyanúsítanak, és ezt nem a hatóság észleli hivatalból az eljárás során, akkor meg kell várni az alapügy lezárását. Tehát ítéletnek kell születnie azon bűncselekményt illetően, amely miatt tanúként hallgatták meg az illetőt. Ha ez megtörtént, az elévülési időt szem előtt tartva újabb büntetőeljárás keretében történhet a bizonyítás. Az eljárás során alkalmazható bizonyítási eszközökről és lehetőségekről a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik.

Hogyan mentesülhetek a hamis tanúzás büntetése alól?

Létrejöhet olyan helyzet, hogy valaki hamis tanúvallomást tesz, mégsem kell szembenéznie az ezzel járó büntetéssel. A Btk. 275.§-a három esetben engedélyezi jogszerűen a büntetés mellőzését.

„Nem büntethető hamis tanúzásért,

a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy

c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.”

A bírói gyakorlat mutat példát arra az esetre, ha valaki megtagadhatná a vallomástételt (a törvény biztosította okok miatt), mégsem teszi. Miután önként vállalja a nyilatkozattételt, már nem állíthat valótlan dolgokat. Amennyiben mégis megteszi, hamis tanúzásért vonható felelősségre, és nem védi a jogszabály vallomástétel megtagadására vonatkozó része. „Megállapította az eljáró bíróság a terhelt hozzátartozójának bűnösségét a hamis tanúzás bűntettében, amikor a mentességi jogára történt kioktatás után a terhelt által megvalósított bűncselekmény elkövetését magára vállalta.” (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1. Bf. 324/1984. sz.)

A büntetés korlátlanul enyhíthető azzal szemben, aki az alapügyben hozott ítéletet megelőzően, a tanúvallomás során előadott bizonyítékok valótlanságát bejelenti a hatóságoknak. Különös méltánylást érdemlő esetekben a teljes büntetést elengedhetik. A jogalkotónak ugyanis sokkal nagyobb érdeke az ítéletek igazságossága felett őrködni, mint megbüntetni valakit a hamis tanúvallomása miatt. Ezért, ha időben bejelenti valaki ezt a rossz döntést, még megúszhatja büntetés nélkül.

Speciális esetek: Hamis tanúzás válóperben, munkaügyi perben, büntető eljárásban

A hamis tanúzás nem csak büntető eljárások során, hanem polgári perekben is ugyanúgy bűncselekménynek számít. A fentebb említett büntetési tételeket eszerint határozza meg a törvény. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a polgári per során különösen nagy vagyoni értéket vagy különösen jelentős egyéb érdeket érint. Teljesen életszerű példa egy válóperben a volt házastárs vagyoni helyzetének ellehetetlenítése miatti hamis tanúvallomás. Azonban nem érdemes ehhez a „fegyverhez” nyúlni, mert biztosan „fordítva sül el”. A hamis tanúzás büntetési tételei egyenként is több évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetnek. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a Büntető Törvénykönyv külön tényállásban rögzíti a hamis tanúzásra felhívást. Ez azt jelenti, hogy szintén súlyos bűncselekménynek számít, ha valakit igyekszünk rábírni hamis tanúvallomás megtételére. Hiába bízzuk másra a valótlan bizonyítékok előadását, így sem mentesülhetünk a felelősségre vonás alól.

Btk.272.§: Csak a szóbeli vallomás számít hamis tanúzásnak?

Nagy felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy hamis tanúvallomással csak a szóban előadott nyilatkozata miatt vádolható valaki. A Btk. külön kiemeli, hogy aki hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat valódiként bemutatva, bűncselekményt követ el. Ez a rendelkezés ugyanúgy vonatkozik a büntető-, illetve polgári ügyekre is. A bíróság egyik döntése szerint „megvalósította a hamis tanúzás bűntettét, aki az előzetes letartóztatásban lévő férje büntetőügyében olyan hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú orvosi igazolást nyújtott be, amely folytán a bíróság elrendelte a férj fogva tartásának megszüntetését.” (Legf. Bír. Bfv. IV. 962/2000. sz.)

Mi történik, ha nem mondom el a teljes valóságot?

Nagyon veszélyes, ha az ügy lényeges részleteit elhallgatva úgy hiszi, nem valósul meg bűncselekmény. A törvény egyértelműen elválasztja egymástól a hamis tanúzás megvalósításának kétféle alakzatát. Nem csak akkor büntethető valaki, ha valótlan tényeket állít a vallomásában. Akkor is felelősségre vonják, ha olyan részletet vagy körülményt hallgat el, amiről tudomása volt. Történhet szándékosan, de akár gondatlanságból is, ha a tanú bizonyos körülmény említését nem tartja fontosnak. Ezért a hatóság tájékoztatásának megfelelően minden olyan információt rendelkezésre kell bocsátani, ami a tanú birtokában van az ügyről. Szerencsére tanúként nem feladatunk eldönteni, hogy mely körülmények és események befolyásolhatják a bíróság döntését.

Legyen szó saját hozzátartozójáról, legjobb barátjáról vagy ismerőséről, semmiképp ne tegyen hamis tanúvallomást! Az erre irányuló kérésnek szintén ne engedjen, hiszen saját jövőjét kockáztatja a büntetéssel. Ne hagyja, hogy bármilyen fenyegetés vagy kérlelés meggyőzze arról, hamis tanúvallomása nem derül ki. A hatóságok hamarabb felfedezik a hazugságot, mint gondolná. Amennyiben szakszerű jogi segítségre van szüksége, keresse Irodánkat bizalommal.