Garázdaság: mit jelent, hogyan büntetik?

Egy elmérgesedett veszekedés az utcán, majd a rendőrség garázdasággal vádolja? Garázdaság-e például egy átbulizott éjszaka utáni duhajkodás? Lehet-e kukák felgyújtása bűncselekmény? Mi határolja el a jó heccnek tűnő akciókat a garázdaságtól? Ha garázdaság vádjával találja szemben magát, ne csak legyintsen! Akár három év börtön is lehet a büntetés. Tájékozódjon és kérjen ügyvédi segítséget időben!

Mi az a garázdaság? Hogyan lehet garázdaságot elkövetni?

A garázdaság fogalma, elkövetése: a Büntető Törvénykönyv 339.§ szerint az felel garázdaságért, aki kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít.

Fontos elem, hogy ez másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen. Ekkor még csak vétségként jelenik meg a cselekmény. Ám ezt sem szabad könnyelműen kezelni, hiszen két év szabadságvesztés lehet belőle. A törvény felsorol olyan tényezőket, amik a büntetést növelhetik. Ha valaki ezt a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást

• csoportosan,
• a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
• fegyveresen,
• felfegyverkezve vagy
• nyilvános rendezvényen követi el, már három év börtönre is ítélhető.

Miért ilyen szigorú a törvény?

Talán bagatellnek tűnik a garázdasággal elkövethető cselekmények súlya. A törvény mégis elég riasztó büntetéseket csatol hozzá. Hogy miért fontos ez? Azért, mert biztosítani akarja, hogy biztonsággal sétálhassunk az utcán. Hogy félelem nélkül utazhassunk a buszon, villamoson. Hogy nyugodt szívvel elmehessünk egy focimeccsre, vagy bulizni. Minden olyan cselekményt, amely ezt a nyugalmat és biztonságot megzavarja, a törvény így üldözi.

Minden verekedés garázdaság?

Ahhoz, hogy ebben a bűncselekményben valaki elítélhető legyen, három dolognak kell megvalósulnia. A viselkedésének kihívóan közösségellenesnek, erőszakosnak és megbotránkoztatás, riadalom keltésére alkalmasnak kell lennie. Ha bármelyik is hiányzik a képből, az már nem garázdaság. De mit tekint a törvény erőszakosnak vagy kihívóan közösségellenesnek? A Kúria átláthatóan tisztázza ezeket a határokat. Egy határozatában kifejti, hogy az a magatartás nevezhető kihívóan közösségellenesnek, amikor az elkövető „közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát”. Még azt is hozzáteszi, hogy az illető a „tettét e közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre”. Tehát aki nyíltan, kötekedő, provokatív módon, agresszíven viselkedik. Ez a fajta magatartás fordulhat személy és tárgy ellen is.

Mi történik, ha senki sem látja a cselekményt?

A garázdaság akkor is megvalósulhat, ha az elkövetést éppen senki sem látja. Viszont utólag nyilvánvalóvá válik. Például ha valaki az éj leple alatt összetöri a kihelyezett kukákat és kiborítja a szemetet a lakóház elé. Abban a pillanatban, amikor véghezviszi a cselekményt, senki sincs jelen. Reggel azonban meglátják a lakók az okozott kárt, és így már garázdaságról beszélünk.

A családon belüli bántalmazás nem számít?

A garázdasághoz az említett három tényezőből mindegyiknek fenn kell állnia. Tehát ha egy erőszakos cselekmény csak szűk családi körülmények között történik, azt csak kevesen látják. És mivel ilyenformán alkalmatlan a köznyugalom veszélyeztetésére, nem a garázdaság tényállását meríti ki. Természetesen egyéb bűncselekmény kategóriákba igenis beletartozik, de nem garázdaság.

És ha nem ijed meg senki?

Ahhoz, hogy valaki garázdaságért feleljen, nem kell feltétlenül megbotránkoztatnia vagy rémületet okoznia másoknak. Éppen elegendő hozzá az, ha a cselekmény alkalmas mindezekre. Tehát akkor is bűnös, ha nem okozott rémületet a magatartása, de alkalmas volt arra, hogy félelmet, veszélyérzetet keltsen.

Ki követhet el garázdaságot?

Tulajdonképpen bárki elkövetheti, azonban a magatartásnak szándékosnak kell lennie. Tehát akit garázdaságért állítanak elő a hatóságok, tudnia kell az elkövetéskor, hogy arról többen is tudomást szerezhetnek és alkalmas lehet riadalom keltésére.

Mit jelent a csoportos garázdaság? Hány embert tekint a törvény csoportnak?

A garázdaságot a törvény súlyosabban bünteti, ha csoportos elkövetés történik. De valójában hány ember számít csoportnak? És mi a helyzet akkor, ha nem ismeri mindenki egymást? A Btk. 459.§ (1) bekezdés 3. pontja egyértelműen meghatározza, hogy a bíróság kiket tekint csoportnak. Eszerint ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, akár nem egymást támogatva, hanem egymással szemben fellépve. Ez bizonyos esetekben veszélyes lehet. Ugyanis a törvény azokat is a csoport tagjainak számolja, akiket egyébként valamilyen akadály miatt nem lehet büntetni. A többi tagra azonban ugyanúgy vonatkozik a minősítő tényező. Ez pedig súlyosabb büntetést vonhat maga után. A bűncselekmény megállapításához a bíróság csakis azt fogja vizsgálni, hogy az elkövetők felfogták-e magatartásuk riadalomkeltésre alkalmasságát. Az, hogy esetleg milyen személyes indítékok voltak mögötte, teljesen közömbös.

A köznyugalom súlyos megzavarása

A garázdaság súlyosabb változata akkor valósul meg, ha a megbotránkozás, riadalomkeltés a lakosság nagyobb tömegét érinti. Legyen szó akár egy lakóközösség, vagy városrész, kerület lakóiról. Az elkövetőt nem mentesíti a felelősség alól, ha a köznyugalom súlyos megzavarását pusztán gondatlanságból okozta. Fontos, hogy a riadalom az embereknek ne csak nagy számát érintse, hanem jelentős mértékben befolyásolja a közhangulatot. Tehát a büntetendő magatartás pánikot, a közrend súlyos sérelmét okozza.

Nyilvános rendezvény

Talán nem szorul magyarázatra a fogalom, a Btk. mégis pontosan behatárolta az ilyen események jellemzőit. A törvény azt mondja, hogy nyilvános rendezvény „a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll”.

Szabálysértés vagy bűntett/ vétség?

Mitől függ, hogy a garázdaság szabálysértés vagy bűncselekmény? A garázdaság enyhébb, szabálysértésként való megjelenését a Szabálysértési törvény 170.§ határozza meg. Eszerint „aki olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el”.

Miért fontos ez? Mert például ha valaki felrobbant egy petárdát, és az nem károsít semmilyen dolgot, valamint személyi sérülés sem történik, akkor nem mondhatjuk erőszakos magatartásnak. Viszont nyilvánvalóan riadalmat kelt és közösségellenes, ezért büntetendő. Így a garázdaság vétsége helyett szabálysértésként jelenik meg.

Fegyveresen, felfegyverkezve

Egy erőszakos cselekmény egyértelműen riasztóbb, veszélyeztetőbb, ha valaki fegyvert használ. Akár csak a zsebében lapul egy kés vagy lőfegyver. Ha valaki nem használja a fegyverét, de magánál tartja, ugyanúgy minősítő tényezőnek számít. És ebben az esetben nem mindegy, hogy szabálysértésért felel az illető, vagy akár három évre is rács mögé kerül. A Btk. 459.§ (1) bekezdés 5-6. pontja szerint „fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

• lőfegyvert,
• robbanóanyagot,
• robbantószert,
• robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el.”

„Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál”. Tehát semmiképpen sem mentség, ha valaki nem használja a nála lévő fegyvert.

Kocsmai verekedés

A Kúria egyik döntésében ismertet egy tanulságos esetet, melyben a bíróság megállapította a garázdaságot. Egy gyanútlan kocsmai összeszólalkozásnak indult, amikor a két érintett a vita hevében kilépett az utcára. Itt erősen dulakodni, kiabálni, szitkozódni kezdtek, természetesen ittasan. Ekkor megérkeztek a rendőrök, akik felszólították őket, hogy fejezzék be a verekedést. Az elkövető dühében megragadta a kerékpárját, és teljes erőből az ivócimborája felé hajította. Legnagyobb bánatára nem ért célt, és a társa helyett a rendőrségi szolgálati autót találta el, melyben maradandó kárt okozott. A bíróság felé benyújtott felülvizsgálati indítványban azzal védekezett az elkövető védője, hogy nem történt kihívóan közösségellenes cselekmény. És ugyebár enélkül nem is beszélhetünk garázdaságról. Szerinte ez a magatartás olyan pillanatnyi indulatból és személyes motivációból származott, ami nem értékelhető bűncselekményként. A bíróság azonban azt tartotta szem előtt, hogy a cselekmény mindhárom szükséges elemet tartalmazta. Semmilyen jelentőséggel nem bír, hogy milyen indulat, vagy motiváció vezette az illetőt. Ahogyan az sem, hogy a cimborája helyett a rendőrautót találta el. A bűnösség értékelése szempontjából ez már önmagában erőszakos magatartásnak számít. Mivel az egész dulakodás közterületen történt, a riadalomkeltésre, megbotránkoztatásra is alkalmas. Az együttélési szabályokra pedig nyíltan, gátlástalanul fittyet hányva létrejön a kihívóan közösségellenesség is. Összességében vizsgálva az esetet, a garázdaság elkövetését megállapították az elkövetővel szemben.

Testi sértés vagy garázdaság?

A garázdaság fogalmából az erőszakos magatartás révén joggal feltételezhetnénk a testi sértés megvalósítását is. A törvény azonban élesen elhatárolja a két fogalmat, a már leírt hármas tényállási fordulat segítségével. Például egy esetben az elkövető többször megtámadja a sértettet egy lépcsőházban, majd fojtogatni kezdi és zúzódásos sérüléseket okoz neki. Mivel a bántalmazás egy zárt lépcsőházban történt, a közösségi érdek sérelme nem jelenik meg. Csakis a sértett felé irányuló bántalmazás. És habár a cselekmény alapos okkal nevezhető riadalomkeltőnek, a kihívóan közösségellenes elem mégis hiányzik. Tehát nem garázdaságért, hanem testi sértésért büntethető az elkövető.

Legyen szó bármely esetről, egy félresikerült este, vagy egy elfajult veszekedés, a garázdaság vádját nem szabad könnyelműen kezelni. Fontos, hogy időben jogi segítséget kérjen. Ennek során a hivatkozott tényállási elemeket és az eset összes körülményeit megvizsgálva tisztázhatja magát.