Mit jelent a hivatali visszaélés, ki követheti el ezt a bűncselekményt, és egyáltalán milyen magatartással valósítható meg? A továbbiakban elsősorban ezekre a kérdésekre kívánok választ adni.

A hivatali visszaélés hazai szabályozása

Hatályos jogunk szerint  „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) hivatali kötelességét megszegi,

b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy

c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ki lehet a hivatali visszaélés elkövetője?

A magyar büntetőjog a bűncselekmények elkövetői alapján megkülönböztet  közönséges, illetve különös bűncselekményeket; míg az előbbit bárki megvalósíthatja, utóbbi elkövetéséhez rendelkeznie kell az elkövetőnek egy meghatározott tulajdonsággal. A hivatali visszaélés olyan különös bűncselekmény, amely csakis abban az esetben jöhet létre, amennyiben azt hivatalos személy követi el.

Kik minősülnek hivatalos személynek? A Btk. a fogalmat az ún. értelmező rendelkezések között tisztázza, hiánytalan felsorolás formájában. Eszerint hivatalos személy

a) a köztársasági elnök,

b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,

c) az alkotmánybíró,

d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott,

e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,

f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,

h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,

i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,

j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,

k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

l) a választási bizottság tagja;

Milyen magatartásokkal követhető el a hivatali visszaélés?

A törvény három elkövetési formát határoz meg, ezek pedig a következők:

1.Hivatali kötelesség megszegése

A hivatalos személyekre sok esetben speciális szabályok vonatkoznak, kötelességeiket különböző jogszabályok, szabályzatok és utasítások határozzák meg. Amennyiben a hivatalos személy a feladatkörébe tartozó ügyben eljárva megszegi ezeket a szabályokat tevőleges magatartással, vagy épp ellenkezőleg, nem teljesíti a rá vonatkozó szabályokban megállapított kötelességet, azzal megvalósítja a hivatali visszaélés tényállását. Azonban fontos hangsúlyoznunk, hogy csakis akkor jön létre a bűncselekmény, ha ezt a magatartást hivatali működése során valósítja meg.

A mindennapi életben ilyen eset volt például amikor pénzügyőrök a zárjegy nélküli cigarettákat csempésző személyeket nem az előírásoknak megfelelően vizsgálták át, vagy amikor egy rendőr az általa igazoltatott személlyel szemben alacsonyabb összegű helyszíni bírságról állított ki nyomtatványt.

2.Hatáskör túllépése

Jogszabályok határozzák meg az egyes állami szervek hatásköreit és feladatait, az adott szerveken belül pedig megoszlanak a hivatalos személyek közötti hatáskörök. Hatásköri túllépésről akkor beszélünk, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet végez, ami a hivatal feladatkörébe tartozik ugyan, ő viszont nem lenne jogosult ellátni az adott feladatot. Emellett hatáskörét úgy is túllépheti, hogy még a hivatal feladatkörébe se tartozó feladatot lát el jogosulatlanul.

Egy nevesített esete a hatásköri túllépésnek, amikor egy polgármester a neki tartozó sértett részére megállapított támogatás összegét az önkormányzat pénztárából felvette a sértett helyett.

3.Hivatali helyzettel való egyéb visszaélés

Ebbe a körbe sorolható minden olyan eljárás és intézkedés, ami során a hivatalos személy az őt megillető jogokat nem a rendeltetésüknek megfelelő módon gyakorolja. Ez a kategória viszonylag széles körben értelmezendő és elmondható különböző felmérések alapján, hogy ez az elkövetési magatartás a leggyakoribb a már említett kategóriák közül. Ide sorolhatóak az alábbi megtörtént esetek is:

• egy rendőr őrmester könnyű testi sértést okozott a sértettnek arra hivatkozva, hogy intézkedni kíván, mint rendőr, és ezt alátámasztva rendőri igazolványát is felmutatta
• két NAV végrehajtó segítséget nyújtott ahhoz, hogy társuk mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, illetve megakadályozták, hogy az adóssággal terhelt cége egy újabb adósságot halmozzon fel
• egy elítélt rendőr a falhoz állítva megmotozott egy neki nem tetsző csoportot megleckéztetés céljából és magát szolgálatba helyezte anélkül, hogy arra oka lett volna
• ittas járművezetés miatt intézkedés alá vont rendőr arra kérte a kollégáit, hogy vele szemben ne indítsanak eljárást – rendőri mivoltára hivatkozva
• egy rendőr arra kérte kollégáit, hogy a közúti igazoltatás során ismerősét csak figyelmeztetésben részesítsék feljelentés helyett – kollégái egyébként eleget is tettek a kérésének

További példák és jogesetek az alábbi oldalon.

Mire kell irányulnia a magatartásnak?

A hivatali visszaélés egy ún. célzatos bűncselekmény, melynek vagy jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny biztosítására kell irányulnia. Ez annyit jelent, hogy az adott magatartás következtében valaki kedvezőbb vagy épp kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. A hátrány és az előny egyaránt lehet vagyoni, de személyes jellegű is, amint azt a fenti példák során már láthattuk. Hátrány csakis akkor állapítható meg, ha a tettes azt más személynek okozta, előny azonban jelentkezhet az elkövető vagy más személy oldalán is. Egy 2010-ben megjelent vizsgálati anyag szerint az esetek túlnyomó többségében a tettesek saját maguk vagy mások számára biztosított jogtalan előny érdekében követték el a bűncselekményt. Emellett megállapították azt is, hogy nagyrészt valójában különféle „szívességek” teljesítése kapcsán váltak a terheltek a bűncselekmény elkövetőivé.

• Jogtalan hátrány okozása: a fentebb már említett példa a jogtalan rendőri motozás kapcsán
• Jogtalan előny biztosítása más személy javára: amikor a határrendész két gépkocsi vezetőjét nem akadályozta meg abban, hogy a záróvonalat – indokolatlanul – átlépjék
• Jogtalan előny biztosítása önmaga számára: a jegyző a résztulajdonában álló gazdasági társaság telephelyén önkormányzati dolgozókat foglalkoztatott hivatali munkaidőben úgy, hogy a munkások díjazását az önkormányzat állta.

Melyek lehetnek az enyhítő és súlyosbító körülmények?

Mivel a hivatalos személy kinevezésének és munkavégzésének feltétele, hogy ne legyen büntetett előéletű, ezt az általános jellegű enyhítő körülményt nem lehet figyelembe venni a büntetés kiszabásakor. A bíróságok a szankció megválasztásánál viszont tekintettel vannak arra, ha az elkövető kiskorú gyermeket tart el, ha sok idő telt el az elkövetés óta, illetve ha a terhelt részletes beismerő vallomást tett.

Súlyosító körülményként értékelik a bíróságok, ha a hivatali visszaélés elkövetésekor halmazatban több bűncselekmény is megvalósul (például közokirat-hamisítás bűntette, adócsalás bűntette, adócsalás vétsége). A hivatali visszaélés sok esetben okirat-hamisítással, csalással, sikkasztással, garázdasággal, testi sértéssel vagy járművezetéssel párosul.

Milyen büntetésre számíthat a hivatali visszaélés elkövetője?

Ahogy azt a Btk. is rögzíti, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek tartama azonban rövidebb is lehet bizonyos enyhítő körülmények fennállásakor, illetve sok esetben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti a bíróság. A gyakorlat alapján ritkábban előfordul, hogy a bíróság pénzbüntetést szab ki az elkövetőre, illetve megrovásban részesíti. Mellékbüntetésként általában a közügyektől és járművezetéstől eltiltást alkalmazzák a bíróságok, de ezt is csekélyebb számban.

Amennyiben hivatali visszaélés gyanúja áll fenn és Önt meggyanúsították, forduljon hozzánk bizalommal, hogy a lehető legmagasabb színvonalú védelmet nyújthassuk Önnek az egész eljárás során!

Felhasznált források:

Belovics ErvinBüntetőjog I. – Általános rész (HVG-Orac)

https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/hivatalivisszaeles.pdf