Mik a gyanúsított jogai és kötelességei? Ha bajba került vagy meggyanúsították, a legfontosabb, hogy ne kövessen el súlyos hibákat és ne rontsa tovább helyzetét! Irodánk teljes körű és szakszerű védelmet nyújt Önnek az eljárás bármely szakaszában!
Mit jelent az, ha valaki gyanúsított?
Gyanúsított csak akkor lehet valaki, és ellene büntetőeljárás csakis akkor indítható, amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn, és alapos okkal feltételezheti azt a hatóság, hogy az adott személynek köze van a feljelentés során látótérbe került bűncselekmény elkövetéséhez.
A terhelt csak a nyomozó hatóság által lefolytatott nyomozati szak során gyanúsított; amennyiben az ügyész vádat emel ellene, már ‘vádlott’ – a hivatalos elnevezés szerint.
Mi egy büntetőeljárás időtartama és menete?
A büntetőeljárás három nagyobb egységre bontható: nyomozás, vádemelés, majd pedig bírósági szakasz (tárgyalások). Ezekben a szakaszokban eltérő jogok illetik meg a terheltet: a nyomozás során például kevesebb joggal rendelkezik, mint a bírósági szakban.
A terheltek között nem tesznek különbséget a büntetőeljárás során aszerint, hogy milyen bűncselekmény gyanúja áll fenn, a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
Alaptörvényünk kimondja: „A bíróság előtt mindenki egyenlő”, ennek az elvnek pedig az egész eljárás során érvényesülnie kell.
A gyanúsított jogai
A nyomozást attól függően, hogy milyen bűncselekmény miatt folyik az eljárás, a nyomozó hatóság (általában a rendőrség) vagy az ügyész végzi. A nyomozás fő célja, hogy fény derüljön a bűncselekmény körülményeire, az elkövető személyére, illetve az esetleges bizonyítékokra.
Meddig tart egy nyomozás?
A nyomozás időtartama általában két hónap, de indokolt esetben akár két évig is eltarthat (az első kihallgatástól számítva).
Ki kell emelnünk az egyik legfontosabb eljárási alapelvet, ami a gyanúsított érdekében érvényesül: az ún. ‘ártatlanság vélelme’ szerint „Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg (7. §)”. Ez azt jelenti, hogy sem a gyanúsított sem a vádlott nem tekinthető bűnősnek mindaddig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítélte.
Miről köteles a nyomozó hatóság tájékoztatni a gyanúsítottat?
Minden olyan nyomozati cselekmény során, amelyen a gyanúsított jelen van, joga van tájékoztatást kapni a legfontosabb jogairól és kötelezettségeiről. A figyelmeztetésről és a terhelt erre adott válaszáról jegyzőkönyv készül, ha ezt a nyomozó hatóság elmulasztja, a későbbiekben nem használható fel bizonyítékként a vallomása.
Tájékoztatni kell továbbá a gyanúsítottat arról, hogy megilleti őt a védelem joga. Eszerint elsősorban saját maga választhatja meg védőjét (meghatalmazás alapján). Ha azonban erre nincs lehetősége és az adott eljárásban kötelező a védői részvétel, az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel ki számára védőt. Amennyiben személyes körülményei indokolják, a gyanúsított kérelmezheti, hogy a védői díjat és az esetlegesen felmerülő egyéb költségeket az állam vállalja át.
Milyen jogokkal élhet a gyanúsított a kihallgatás során?
A gyanúsított az első kihallgatás során értesül arról, hogy milyen bűncselekmény miatt folyik a nyomozás. A terhelt kérheti, hogy a hatóság értesítse védőjét a kihallgatás tényéről. Azonban azzal tisztában kell lennünk, hogy a kihallgatás akkor is lefolytatható, ha a védő nem jelenik meg (az értesítés ellenére).
A törvény szerint „Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson (8. §).”
A gyanúsított kihallgatása során megtagadhatja a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást is, és ebben az esetben hozzá további kérdéseket nem intézhet a nyomozó hatóság az adott bűncselekménnyel kapcsolatban. Ez a magatartás azonban semmiféle negatív következménnyel nem jár a terheltre nézve. Továbbá a kérdésfeltevés, az észrevételezés és indítványtételi joga akkor is megilleti, ha nem tett vallomást.
Ha a gyanúsított a vallomástételt egyszer megtagadta, de az eljárás során meggondolja magát, bármikor tehet vallomást. Vallomásában nem köteles igazat mondani (kivéve, ha a kihallgatásra tanúként idézik meg), de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.
A gyanúsított vallomását csak akkor vethetik alá poligráfos vizsgálatnak, amennyiben ehhez kifejezetten hozzájárul.
Amennyiben a terhelt úgy dönt, hogy beismerő vallomást tesz, a bíróság a büntetés kiszabása során azt enyhítő körülményt veszi figyelembe (amely általában enyhébb büntetést eredményez).
Minden terheltnek biztosítani kell, hogy az eljárás során saját anyanyelvét használhassa. Ha nem ismeri a magyar nyelvet, a hatóság tolmács alkalmazását rendeli el, és az ezzel járó költségeket az állam viseli. Az állam azonban a védő és terhelt közötti kommunikációhoz nem biztosít ingyenesen tolmácsot. Az eljáró hatóságnak minden esetben meg kell bizonyosodnia arról, hogy a gyanúsított érti a tolmácsot, és erről jegyzőkönyvet kell készítenie.
Mit jelent a vádalku?
Amennyiben az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyik büntetési tételkerete a nyolc évi szabadságvesztést nem haladja meg, a gyanúsítottnak lehetősége van rá, hogy beismerő vallomást tegyen és lemondjon a tárgyalásról.
Ebben az esetben az ügyész és terhelt egy megállapodást köt (írásban), amelyben rögzítik a terhelt által beismert bűncselekményt és annak törvény szerinti minősítését, illetve azt, hogy milyen nemű és tartamú büntetést vesznek tudomásul. Ezt a bíróság figyelembe veszi, és a büntetést enyhébb büntetési tételkeret között szabja ki.
A másik lehetőség pedig az, ha kihallgatás során a hatóság egyfajta „alkut” ajánl: ha a gyanúsított a saját ügye, vagy más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához vallomásával hozzájárulva együttműködik (és ehhez nagyobb érdeke fűződik a nyomozó hatóságnak, mint az eljárás lefolytatásához), a hatóság megszünteti a vele szemben indított eljárást.
Mikor alkalmazható a közvetítői eljárás?
Bizonyos kisebb súlyú ügyekben a terhelt közvetítői eljárásban is részt vehet, ebben az esetben pedig nem lesz büntethető. Ennek feltétele, hogy a vádemelésig beismerje a cselekmény elkövetését, és jóvátegye az okozott sérelmet (a sértett által elfgoadott módon). A közvetítői eljárás azonban csakis akkor vehető igénybe, ha azt a gyanúsított vagy a sértett indítványozza, illetve ha ahhoz mindketten hozzájárulnak.
A bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetést akkor, ha öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt folyik büntetőeljárás és a fenti feltételek teljesülnek.
Mit jelent az indítvány és az észrevétel?
A gyanúsítottat illetve védelmet megillető jogok közül az egyik legfontosabb az, ami alapján indítványt terjeszthetnek elő és észrevételt tehetnek.
Az indítvány kifejezi, mit óhajt, akar az indítványozó elérni. Az indítvány többek közt például irányulhat egy esetleges tanú meghallgatására, szakértő alkalmazására, kérdés feltételére vagy bármilyen más cselekményre, ami a bizonyítást előmozdítja a védelem számára kedvező irányba.
A védelem által tett indítványról az eljáró hatóság dönt. Amennyiben azt elutasítják, a gyanúsított panasszal élhet (a határozat közlésétől számított 8 napon belül).
A gyanúsított az egész eljárás folyamán észrevételt tehet bármely cselekménnyel kapcsolatban; például a tanú, szakértő, a sértett nyilatkozatait helyeselheti vagy épp kritikával illetheti.
Az észrevétel megtehető rövid kijelentéssel, de akár részletesen megindokolt, hosszan kidolgozott is lehet.
Fogva lévő gyanúsított jelenléti joga
Ha a gyanúsított szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, rá külön szabályok vonatkoznak a jelenlétet illetően. Amennyiben a terheltet megidézi a hatóság például kihallgatásra vagy egyéb cselekményen való megjelenésre, őt a büntetés-végrehajtási intézet állítja elő. Ha csak értesítést kap, a gyanúsított vagy védője kérheti előállítását annak érdekében, hogy jelen lehessen az adott eljárási cselekményen.
Hogyan korlátozhatják a gyanúsított jogait?
A kényszerintézkedések a terhelt alapvető jogait korlátozzák ugyan, de a hatóság köteles kíméletesen eljárni abban az esetben, ha alkalmazása szükséges az eljárás sikerességéhez. Ilyen intézkedés például az őrizetbe vétel, a motozás, az előzetes letartóztatás vagy a házkutatás is.
Ha valakit előállítanak, joga van ahhoz, hogy értesítsen egy általa megjelölt személyt (pl.: családtagot), de csakis akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a nyomozást. Ha a gyanúsított nem tud, az értesítést a rendőrségnek kell megtennie. A megjelölt személyt elsősorban arról kell tájékoztatni, hogy a terheltet őrizetbe vették, illetve arról, hogy hol tartják fogva.
Óvadék letétele akkor kérhető, ha a terheltet csak az esetleges elszökés megakadályozása miatt vették őrizetbe (ha egyéb veszély is fennáll, az óvadék megállapítását nem lehet kérni).
A bíróság akkor határozza meg az óvadék összegét, ha úgy gondolja, hogy a terhelt az előzetes letartóztatása nélkül is meg fog jelenni az eljárási cselekményeken.
Ha a terhelt előzetes letartóztatásba került, joga van ahhoz, hogy – ellenőrzött keretek között – valamely hozzátartozójával személyesen vagy írásban kommunikáljon (kivéve, ha ezt a hatóság megtiltja). A hozzátartozókon kívül a gyanúsított más személlyel csak akkor érintkezhet, ha arra kifejezetten engedélyt kapott.
Nyomozati iratok megismerése: mihez és mikor férhet hozzá a gyanúsított?
A teljes nyomozati anyagot (azaz az összes iratot és bizonyítékot) a terhelt csak akkor ismerheti meg, ha a nyomozás már befejeződött. Ameddig tart a nyomozás, csak azokat az iratokat tekintheti meg, amelyet elé tártak. Az új Be. hatálybalépésével a terhelt iratmegismerési lehetősége tovább bővült, de a nyomozóhatóság a nyomozás érdekire tekintettel továbbra is korlátozhatja bizonyos iratok megismerését.
Ha a nyomozást az eljáró hatóság megszüntette, az iratok megismerésének lehetősége ekkor is megilleti a gyanúsítottat és védőjét.
Készíthető másolat a nyomozati iratokról?
Amennyiben a gyanúsított és védője kéri, a hatóságnak kötelessége másolatot készíteni az eljárás iratairól (és a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kötelesek azt kiadni részükre). Ha a hatóság megtagadja az iratok kiadását, a gyanúsított nyolc napon belül panasszal élhet.
A nyomozás során csak azokról a cselekményekről készített iratok másolatát kérelmezheti a terhelt, amelyeken jelen lehetett. Egyéb iratokat csak akkor tekinthet meg illetve kérhet azokról másolatot, amennyiben ez nem befolyásolja vagy hátráltatja a nyomozást. Ha a nyomozás lezárult, mindazon iratok másolatát kérheti, amelyek megismeréséhez és megtekintéséhez is joga van.
Mi történik a nyomozás befejezését követően?
Az ügyész a nyomozást követően a törvény keretei között többféleképpen is dönthet: további nyomozási cselekményt rendelhet el (és azok elvégzéséről rendelkezhet), felfüggesztheti vagy épp megszüntetheti az eljárást, az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, a vádemelést elhalaszthatja, vagy vádat emelhet (esetlegesen a vád részbeni mellőzésével).
Mi az ügyész feladata a nyomozás befejezése után?
Amennyiben a nyomozás eredményes volt és az ügyész a vádemelés mellett dönt, benyújtja a vádiratot az eljáró bírósághoz és a gyanúsított vádlottá válik. Ebben az eljárási szakban a vádlottat a fentiektől eltérő jogok is megilletik, hiszen a védelem jogai ekkor teljesednek ki igazán.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Felhasznált források:
• http://www.fajltube.com/gazdasag/jogi/A-buntetoeljarasban-reszt-vevo85137.php
•https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Jogok_es_kotelezettsegek_a_buntetoeljarasban20091202.html
• https://e-justice.europa.eu/content_rights_of_defendants_in_criminal_proceedings_-169-HU-maximizeMS-en.do?clang=hu&idSubpage=2