Mikor beszélhetünk a jó hírnév megsértéséről?

Mit jelent a jóhírnév megsértése? Milyen fajtái vannak? Hogyan lehet fellépni ellene? Mai cikkünkben ezekre térünk ki.

Mit jelent a jóhírnév megsértése?

A jóhírnév megsértése körében érdemes a vizsgálódást a jóhírnév definíciójának meghatározásával kezdeni. A jóhírnév egyszerűen megfogalmazva a személyről a társadalomban kialakult pozitív képet jelenti, a jóhírnév megsértése szükségszerűen valótlan tényállítással, híreszteléssel, vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével jár.  A jóhírnév védelme ezek alapján a polgári jog valamennyi alanyát megilleti, jóhírneve tehát nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet.

Milyen hatása van a hírnévrontásnak?

A jóhírnév védelmének jelentőségét az adja, hogy az ember esetében a jóhírnév megsértése a személy önértékelését és közértékelését egyaránt rombolja, sérti emberi méltóságát, ezáltal befolyásolva a társadalomban elfoglalt helyét.

A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok jóhírneve kihat a gazdasági forgalomban betöltött szerepükre, a jóhírnevük megsértése pedig közvetlenül vagy közvetett módon  vagyoni hátrányokat is okozhat.

Rossz hírnév keltése nonprofit szervezetek esetében: a rossz hírnév negatívan befolyásolhatja a jótékonysági célú tevékenységüket, valamint megingathatja a szervezetbe vetett bizalmat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jóhírnév bár egyenként és személyenként eltérő, azonban kivétel nélkül minden jogalanyt megillet, példának okáért egy elítéltnek épp úgy van jóhírneve, mint egy törvénytisztelő mintapolgárnak, a különbség nem a jóhírnév meglétében, hanem annak tartalmában, minőségében van. Másképpen megfogalmazva nem létezik olyan rossz hírnév, amelyet ne lehetne tovább rontani. 

Milyen fajtái vannak a jóhírnév megsértésének?

A jóhírnév a jogalany természete és cselekvése folytán alakul ki a társadalomban, így ahhoz értelemszerűen hozzátartoznak mindazok a való tények, melyek a jogalannyal kapcsolatba hozhatók. Ennek megfelelően a jóhírnév sérelmének megállapíthatóságához a Polgári Törvénykönyv megkívánja valamely valótlanság állítását, híresztelését, vagy valós tény hamis színben való feltüntetését. Ezzel szemben a valóság állítása nem értékelhető személyiségi jogsértésként, ugyanis a jóhírnév a jogalany cselekvéseinek következtében róla kialakult kép, amelyhez a jogalany cselekvéseit nyilvánosságra hozó állítások ennek a képnek a kialakulásához hozzátartoznak. Valótlanság hiányában tehát a jóhírnév sérelme nem valósul meg.

A tényállítás valótlansága a bírói gyakorlatban bármilyen olyan tény elferdítése esetén megáll, amely az érintett személy, a jogosult személyiségi jogait sértette, jóhírnevét ennek következtében károsan befolyásolta.

A jóhírnév sérelme több magatartással megvalósítható, a Ptk. csak a leggyakoribb, tipikus esetköröket említi példálózó jelleggel. A jóhírnév megsértése tehát csak valótlan tény állításával vagy híresztelésével, illetve valós tények hamis színben való feltüntetésével valósítható meg. 

A tényállításnak valótlan tényekre nézve szükséges megvalósulnia. A joggyakorlat szerint az a tényállítás, amelynek nincs sértő tartalma, nem lehet alkalmas a jóhírnév megsértésére, még akkor sem, ha valótlan. A téves vélemény és értékítélet nem adhat alapot jóhírnév megsértésére.

A híresztelés valótlan tények közvetett módon való kommunikálását jelenti. A jogsértés ebben az esetben oly módon történik, hogy a jogsértő úgy tünteti fel e tényeket, mintha más állítását kommunikálná csupán. A jóhírnév megsértése nem minden esetben valótlan tények állításával vagy híresztelésével valósítható meg. Jóhírnevet sértő lehet az az állítás is, amely bár valós tényeket vesz alapul, azonban  ezeket a sértett hátrányára ferdíti el, továbbá tényállásszerű az a magatartás is, amely a jóhírnevet valós tények hamis színben való feltüntetésével sérti. 

A jóhírnév megsértése online is történhet?

A tényállásszerűség vizsgálatának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tényállítás szóban vagy írásban történik, ebből következően a jóhírnév megsértése az online térben is megvalósulhat.

A különböző internetes fórumokon megjelenő véleménynyilvánítások sok esetben nem köthetők pontosan azonosítható személyekhez, így sokszor az adott internetes felületet üzemeltető, a honlapot fenntartó közvetítő szolgáltató felelőssége kerülhet előtérbe; felelőssége azonban csak akkor állapítható meg, ha az általa üzemeltetett felületen megjelenő jogellenes tartalmat a tudomásszerzést követően nem távolítja el haladéktalanul.

Egyebekben a szolgáltató vagy az üzemeltető nem kötelezhető arra, hogy az a megjelenő tartalmat folyamatos szűrjék, ellenőrizzék, azonban ha – akár véletlen folytán – tudomásukra jut valamely jogsértő tartalom, azt kötelesek haladéktalanul eltávolítani. Abban az esetben, hogy ha az interneten megjelent komment, beírás olyan nyelvet tartalmaz, aminek nincs általános elfogadott jelentése, és többféle lehetséges értelmezés is elképzelhető, nem állapítható meg a jóhírnév megsértése. 

Mikor minősül a közlés véleménynek?

A jóhírnév védeleme szoros kapcsolatban áll a véleménnyilvánítás jogi szabályozásával. A véleménnyilvánítás szabadsága Alaptörvényünkben deklarált alapjog, továbbá a demokratikus társadalmak olyan alapvető értéke, amely a személyiség kiteljesedéséhez nélkülezhetetlen eszköznek számít.

A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem korlátok nélküli, ugyanis a korlátot más személyek személyiségi jogai jelentik.

A véleménynyilvánítás is eredményezheti a jóhírnév sérelmét, amennyiben a véleménynyilvánítás közvetve vagy közvetlen valótlan tényállítást is tartalmaz. Ebből viszont leszűrhető, hogy a jóhírnév megsértésére, ahogyan azt korábban kifejtettük kizárólag a véleménynyilvánítás közé elbújtatott tényállítások alkalmasak, ebből következik tehát, hogy a vélemény, esetlegesen bírálat vagy értékítélet a jóhírnév megsértésére akkor sem alkalmas, ha téves.

Az értékítélet – véleménynyilvánítás, bírálat, jellemzés – csak akkor eredményezi a jóhírnév sérelmét, ha valótlan tényállításon alapszik, vagy téves következtetések levonására ad lehetőséget. Ha a véleménynyilvánítás a valós tényekből levont következtetésnek minősül, továbbá kifejezésmódjában nem indokolatlanul bántó, sértő, vagy lealacsonyító, akkor nem okozza a jóhírnév megsértését akkor sem, ha egyébként tartalmában negatív vagy téves értékítéletet alkot. 

Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához szorosan hozzátartozó intézmény a sajtószabadság is, ugyanis mindenkinek joga van nézeteit a sajtó útján közlésre bocsátani, valamint mindenkinek joga van arra, hogy szűkebb környezetésről, vagy globális kérdésekről megfelelő tájékoztatást kapjon; ezt a feladatot a sajtó látja el. Fontos követelmény azonban, hogy a sajtó feladata ellátása során ügyeljen arra, hogy a tájékoztatás hiteles, pontos, és a valóságnak megfelelő legyen. Tekintettel arra, hogy a sajtóban megjelenő tartalmak különösen alkalmasak a közvélemény befolyásolására, a tájékoztatás szabadsága ebben az esetben sem érvényesülhet korlátlanul, példának okáért a jóhírnévhez való joga senkinek nem sérülhet.

Per a jóhírnév megsértése ellen? Kihez forduljon?

Amennyiben megsértették jóhírnevét, polgári bíróság előtt, polgári per keretei között indíthat eljárást. 

Hogyan bizonyítható a jóhírnév megsértése?

A jóhírnév megsértése a polgári perekben általában alkalmazott bizonyítási eszközökkel, tanúvallomásokkal, tárgyi bizonyítékokkal, esetlegesen szakértő igénybevételével bizonyítható. 

Jár kártérítés vagy sérelemdíj a jóhírnév megsértése esetén?

Amennyiben a polgári bíróság megállapítja a jóhírnév megsértésének tényállásszerűségét, jogában áll különböző jogkövetkezményeket alkalmazni, ezek közé a jogkövetkezmények közé tartozik a kártérítés vagy a sérelemdíj megítélése is.

Jó hírnév megsértése sérelemdíj: hogyan működik?

A vagyoni károk megtérítését a kártérítés szabályai szerint kérheti a jogosult, míg a nem vagyoni károk bekövetkezte esetén sérelemdíj állapítható meg. A kártérítés megítéléséhez a jogosultnak bizonyítani kell, hogy a jogsértésen felül további hátrányt szenvedett, a sérelemdíj megállapításához azonban erre nincs szükség. Fontos kiemelni, hogy a sérelemdíj megítélése nem automatikus, amennyiben  a jogosultat a jogsértés következében nem érte nem vagyoni sérelem, a polgári bíróság nem állapít meg sérelemdíjat. 

Ha jogi segítségre van szüksége vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Forrás: Osztovits András – A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja