Mi minősül bűnszervezetben részvételnek, hogyan bizonyítható?

A büntetőjogban gyakori jelenség, hogy a bűncselekményt nem egy, hanem több elkövető valósítja meg. Abban az esetben, ha az elkövetésben több személy vesz részt, a cselekménynek nagyobb a veszélye a társadalomra, ennek megfelelően a Büntető Törvénykönyv minősítő vagy súlyosító körülményként, valamint önálló bűncselekményi alakzatként is szabályozza a többes elkövetést.

A társas elkövetési alakzatoknak három fajtája van: csoportosan, bűnszövetségben, vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk. A továbbiakban a három elkövetési alakzat közül a legsúlyosabb joghátrányokkal járó, legmagasabb veszélyességi fokú bűnszervezet fogalmát részletezem.

Hogyan alakult ki és változott hazánkban a bűnszervezet fogalma?

Hazánkban a rendszerváltás után a bűnözés növekedésével, szervezettségének fokozódásával jelent meg a társadalmi igény a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. A hatékony fellépést kívánta szolgálni az 1997-es Btk. novellában bevezetett új, önálló deliktum.

A bűnszervezetben való részvétel tehát 1997 szeptember 15-től, mint önálló bűncselekmény is megjelent a magyar büntetőjogban, amely bűncselekményt a közrend elleni bűncselekmények körén belül helyezett el a jogalkotó.

Mi a bűnszervezet fogalma a hatályos büntetőjogban?

A bűnszervezet fogalmát a Btk. határozza meg.

A bűnszervezet a Btk. szerint:

• három vagy több személyből álló,
• hosszabb időre,
• hierarchikusan szervezett,
• konspiratívan működő csoport,
• amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (legalább két ilyen bűncselekmény) elkövetése.

A bűnszervezet egy speciális, munkamegosztáson alapuló bűnelkövetési forma, ahol a bűnszervezetben résztvevők célja a bűncselekmények folyamatos, üzletszerű elkövetése , rendszeres haszonszerzés céljából.

A törvényi tényállás fogalmi elemeinek tisztázása elengedhetetlen, ugyanis a fentiekben felsorolt feltételek egyrészt konjuktívak, azaz a bűnszervezetben való részvétel megállapításához kivétel nélkül szükséges az összes felsorolt feltétel megvalósulása, másrészről olyan információkat tartalmaznak, amely információk felett a jogban nem jártas ember figyelme könnyen átsiklik.

Kiemelendő, hogy bűnszervezetben részvétel, mint minősítő, vagy súlyosító körülmény csak akkor állapítható meg, ha a bűnszervezet legalább két bűncselekmény elkövetését tervezi, fontos megjegyezni továbbá, hogy a bűncselekményeket nem kell konkrétan elkövetni, hiszen a törvény csak célként nevesíti azok elkövetését.

Mi az összehangolt működés? Mit kell tudni róla?

A bűnszervezet további fogalmi eleme az összehangolt működés, amely tartalmilag a bűnszervezetben résztvevő személyek szándékának egymást erősítő hatását jelenti. Fontos azonban e körben megjegyezni, hogy az összehangolt működés megállapításához nem feltétel az elkövetők között fennálló közvetlen kapcsolat, valamint egymás cselekményének vagy más elkövetők kilétének konkrét ismerete.

A bűnszervezetben részvétel bármely elkövetési alakzatban (tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd) megvalósítható, és a bűnszervezeten belüli szervező, irányító, közreműködő és segítő szerepekre is vonatkozik.

A bűnszervezet fogalmi elemeinek vizsgálatakor joggal merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e állapítani a bűnszervezetben elkövetést akkor, ha a bűncselekmények elkövetésében ugyan a bűnszervezet fogalmi elemét megvalósító három fő vett részt, de egyiküknél hiányzik az elkövetővé váláshoz szükséges beszámítási képesség. Ebben az esetben elfogadott elv, hogy a csoportos elkövetés akkor is megállapítható, ha a bűncselekményben részt vevő legalább három személy egyikénél a beszámítási képesség hiányzik.

Ami a “hosszabb időre szervezett” fordulatot illeti, a bírói gyakorlat már két-három hónapot is hosszabb időre szervezettségként értékel.

Milyen súlyos jogkövetkezményei vannak a bűnszervezetben részvételnek? Mi a büntetési tétele?

Amennyiben megállapításra kerül a bűnszervezetben való részvétel, a Btk. 91. § (1) bekezdése szerint a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Bűnszervezetben való elkövetés esetén mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. A bíróság a kitiltást kimondhatja egy vagy több helységre, közigazgatási egységre vagy az ország meghatározott részére. A szabadságvesztés felső határa kétszeresére emelésének csak akkor van helye, ha az elkövető olyan súlyú bűncselekményt követett el, amelynek a büntetési tételkerete legalább ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés.

A bűnszervezetben részvétel további joghátrányokkal is jár:

• a bűnszervezeti elkövető kizárt a tevékeny megbánás büntetőjogi intézményéből,
• a határozott ideig tartó szabadságvesztés maximuma vele szemben 20 év helyett 25 év,
• kötelező jelleggel fegyházban kell letöltenie a szabadságvesztését,
• ki van zárva a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén, illetve meghatározott bűncselekményi kör vonatkozásában életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is ,
• a végleges hatályú eltiltás alól sem mentesíthető,
• valamint ki van zárva a próbára bocsátásból és a jóvátételi munkából.

Mit kell tudni a bűnszervezetről, mint önálló bűncselekményről?

A Btk. külön szakaszban foglalkozik a bűnszervezetben részvétellel, mint önálló bűncselekménnyel. A 321. § (1) bekezdése szerint:

“Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Tehát (már ahogy utaltam rá) megállapítható, hogy a bűnszervezetben való részvétel nem csupán minősítő vagy súlyosító körülményként jelenhet meg egy büntetőeljárás során, hanem a jogalkotó külön bűncselekményi alakzatot hozott létre a bűnszervezetben való részvétel szankcionálására.

A jogszabály alapján látható, hogy a bűnszervezetben való részvétel tényállása több elkövetési magatartással is megvalósítható:

• felhívással,
• ajánlással,
• vállalkozással,
• közös elkövetésben megállapodással,
• az elkövetést elősegítő, könnyítő feltételek biztosításával valamint,
• a bűnszervezet egyéb módon való támogatásával.

Hogyan bizonyítható a bűnszervezetben részvétel?

Mivel a bűnszervezetben való részvételt az elkövető tudatának át kell fognia, az alapcselekmény vizsgálata mellett a bíróság párhuzamosan vizsgálja az elkövető tudattartalmát. Amennyiben az elkövető tudata nem fogja át a bűnszervezetben való részvételt, a bűnszervezetben való részvétel nem állapítható meg.

A bűnszervezetben való részvétel megállapításához elsősorban az alapcselekménnyel kapcsolatban felmerült bizonyítékokat vizsgálja a hatóság. A vizsgálat során a bűncselekmény végrehajtásának körülményeiből lehet következtetni arra, hogy az egyes elkövetők akárcsak alkalomszerű cselekményeik megvalósításakor tudatában voltak-e annak, hogy bűnszervezetben tevékenykednek.

Bizonyítási eszközként felhasználható az ügyben érdekelt tanúk, terheltek vallomása, a szakértő és a pártfogó felügyelő véleménye, a különböző tárgyi bizonyítási eszközök, vagy akár elektronikus adat is.

Amennyiben kérdése merült fel keresse irodánkat bizalommal.

Források:

• Belovics E., Gellér B., Nagy F., Tóth M. : Büntetőjog 1. Általános Rész
• Czine Á.. Domokos A.: Büntetőjog, Különös Rész 1.
• Varga G. : Elkövetési alakzatok a büntetőjogban

Gyakran Ismételt Kérdések