Bizalmi vagyonkezelés kisokos

A bizalmi vagyonkezelés talán kevesek számára ismerős kifejezés, sokan nem is hallottak róla. Az így alapított pénzügyi biztonság, adózási előnyök, illetve a befektetések hatékonyságának növelése nagyon kecsegtető. Érdemes alaposabban körüljárni, hogy milyen esetekben hasznos bizalmi vagyonkezelési szerződést kötni. Kövesse végig cikkünkben a bizalmi vagyonkezelés szabályait, ne maradjanak homályos foltok a témában! 

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés közel áll az angol joggyakorlatban ismert “trust” fogalmához. A magyar jogrendszerben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között találkozhatunk vele. A bizalmi vagyonkezelést a megbízási szerződések körében említi a törvény, fogalmát a 6:310.§ tartalmazza. A Ptk. meghatározása szerint “bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.” A meghatározásból több kérdés is rögtön előbújik, amelyekre cikkünkből választ kaphat. Körüljárjuk, mit is jelent valójában ez a jogviszony és miért, illetve kinek éri meg belevágni. 

Mivel a megbízási szerződések körében tárgyalja a Ptk. a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait, így azokra a kérdésekre, amiket külön nem említ, a megbízási szerződés szabályai vonatkoznak. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások működésének feltételeiről és tevékenységükről a 2014. évi XV. törvény rendelkezik. Ebben olyan speciális szabályokat találunk, amik a tárgyi és személyi feltételekről, az engedélyezési és nyilvántartási eljárásokról, a titoktartásról, a vállalkozás megszűnéséről szólnak. 

A Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés legfeljebb ötven évre köthető. Ettől eltérően meg lehet állapodni határozatlan időtartamban, de ha meghaladja az ötven évet, akkor automatikusan megszűnik. Az ötven évnél hosszabb határozott időtartamú szerződések is megszűnnek az ötven évet meghaladóan. 

A bizalmi vagyonkezelésnek két fő típusát különböztetjük meg: i) az üzletszerűen működtett engedélyes vállalkozás és a ii) ún. egyszeri, magán vagy családi vagyonkezelés. Utóbbi esetében a bejelentésen kívül egyéb engedély a vagyonkezeléshez nem szükséges.

Milyen előnyei vannak?

A bizalmi vagyonkezelés nem igazán szerepel a köztudatban, kevesen ismerik a valódi előnyeit. Az ilyen formában kötött szerződés azonban nagy hasznára lehet a vagyon tulajdonosának. Egyik kiemelkedő előnye a bizalmi vagyonkezelési szerződésnek, hogy ha például egy családi vállalkozás sikeresen működik és a befolyt vagyon hatékony kezelése meghaladja a tulajdonosok pénzügyi tudását, rábízzák ezt egy bizalmi vagyonkezelő szakemberre. Sok vállalkozás anyagi biztonsága és fennmaradása biztosítható naprakész, alapos pénzügyi ismeretekkel.

A vagyonkezelési feladatok, befektetés és adózási kötelezettségek teljesítése viszont nem mindenkinek jelentenek napi rutint. Teljes biztonságot nyújtó szakmai alapként jelenik meg az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelési vállalkozás törvényben meghatározott személyi feltétele. Ennek alapján ugyanis a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, egy fő jogi szakvizsgát tett jogászt és egy fő független könyvvizsgálót foglalkoztatni. 

Másik előnye egy bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésének, hogy a vagyon nem köthető közvetlenül a tulajdonos személyéhez. Ugyanis a közhiteles nyilvántartásokban a vagyonrendelő adatai, neve fognak szerepelni, a tulajdonos kiléte pedig fedve marad. Ha valaki ilyen módon szeretné rejtve tartani ingatlan- vagy egyéb vagyonát a nyilvánosság elől, a bizalmi vagyonkezelés rendkívül hasznos megoldás lehet. 

Kinek lehet szükséges bizalmi vagyonkezelésre?

Bizalmi vagyonkezelésre azoknak lehet leginkább szüksége, akik nagyobb vagyonnal, vállalkozási tevékenységből befolyó egyre növekvő haszonnal rendelkeznek, azonban a vagyon kezelésével járó feladatok túlnőttek a tulajdonosokon. A pénzügyi kérdéseket illetően a bizalmi vagyonkezelés biztonságos szakmai hátteret nyújt. Nem kell attól tartani, hogy egy rosszul megalapozott pénzügyi manőver a cég fennmaradását veszélyeztetné. Azok számára is hasznos lehet a bizalmi vagyonkezelés, akik ingatlan- vagy egyéb vagyonukat szeretnék függetleníteni a nevüktől. A bizalmi vagyonkezelő megjelenése a hivatalos nyilvántartásokban megkönnyíti a vagyon elrejtését a nyilvánosság elől. Ugyanakkor teljes biztonságban és jogszerű keretek között tudhatja vagyonát a tulajdonos. 

Milyen szereplői vannak a bizalmi vagyonkezelésnek?

A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek elsősorban három szereplőjét említi a törvény. Őket nevezzük vagyonrendelőnek, vagyonkezelőnek kedvezményezettnek. Rajtuk kívül érintett lehet a szerződés kedvezményezettje. A vagyonrendelő dönti el, hogy ki legyen a kedvezményezett, illetve hogy milyen feltételek szükségesek hozzá. Arról is rendelkeznie kell, hogy a kedvezményezetti jogosultság milyen esetekben szűnhet meg. Ezeket a feltételeket a vagyonrendelő határozhatja meg.

Vagyonrendelő bárki lehet, a vagyonkezelő személyét azonban két halmazba különíti el a jogszabály. A bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény megemlíti az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozást és a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt. Üzletszerűnek minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ha legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján folytatják, illetve hivatal által kibocsátott engedéllyel rendelkezik a vállalkozás. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység kizárólag a törvényben meghatározott körben folytatható, ami három területet jelöl ki:

• Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság,
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), valamint
• ügyvédi iroda.

A nem üzletszerűen tevékenykedő bizalmi vagyonkezelőkről a Magyar Nemzeti Bank vezet nyilvántartást. A vagyonrendelő bármikor kijelölhet egy másik személyt vagyonkezelőnek, ha azzal egyidejűleg az előző vagyonkezelőt visszahívja a megbízatásból. A kedvezményezett személyéről a vagyonrendelő saját döntése alapján rendelkezhet, azt azonban hozzáteszi a törvény, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett. Ezt a kinevezést ugyanis semmissé teszi a jogszabály. 

Milyen szabályok vonatkoznak a kezelt vagyonra?

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy meghatározott vagyon kezelése kapcsán elválik egymástól a tulajdonosi és a döntéshozói szerep. Kezelt vagyonnak azokat a dolgokat nevezzük, amiket a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába ad. A kezelt vagyon körébe tartozhatnak jogok, illetve kötelezettségek is. A bizalmi vagyonkezelési szerződés tehát úgy működik, hogy a vagyonkezelő a kezelt vagyont a kedvezményezett javára kezeli, ám saját nevében. A bizalmi vagyonkezelési szerződést minden esetben írásba kell foglalni. Fontos kiemelni, hogy létrejöhet egyoldalú nyilatkozatként is, például végrendelet formájában. 

A kezelt vagyont el kell különíteni a vagyonkezelő saját vagyonától, illetve attól az egyéb vagyontól, amit kezel. A kezelt vagyonról nyilvántartást kell vezetni, és különös védelemben részesül, ugyanis a vagyonkezelő házastársa, élettársa vagy hitelezők nem tarthatnak igényt rá. A kedvezményezett akkor igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyont, vagy annak hasznait, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek bekövetkeznek. Ez lehet egy meghatározott időpont vagy valamilyen tevékenységhez is lehet kötni a kezelt vagyon kiadását. Amíg a kezelt vagyon nem kerül hivatalosan kiadásra, a kedvezményezett hitelezői sem tarthatnak igényt rá. 

Hogyan kell adózni a kezelt vagyon után?

Az Illetéktörvény szerint a kezelt vagyon átruházása a vagyonkezelő részére ingyenes. Ez a folyamat tehát nem adóköteles. A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon a társasági, illetve iparűzési adó alanyának minősül. Az ezzel járó adókötelezettségeket a vagyonkezelőnek kell teljesítenie. Miután létrejött a bizalmi vagyonkezelési szerződés, önálló adószámmal fogják ellátni a kezelt vagyont. Így adózás szempontjából biztosítható az átláthatósága. A kezelt vagyon kiadása esetén ajándékozási illeték merül fel, ugyanis a kedvezményezett a vagyonrendelőtől szerzi meg a vagyont.

Ha a vagyonrendelő megegyezik a kedvezményezett személyével, akkor mentesül az illetékfizetés alól. Akkor sem kell ajándékozási illeték fizetésével számolni, ha a vagyonrendelő házastársa vagy egyenes ági rokona a kedvezményezett. 

Vannak-e kockázatai a bizalmi vagyonkezelésnek?

A vagyonrendelő és a kedvezményezett is ellenőrizheti a vagyonkezelő tevékenységét a kezelt vagyonnal kapcsolatban, de utasítást nem adhatnak. A vagyonkezelőnek úgy kell eljárnia, hogy tevékenységével a kedvezményezett érdekeit leginkább szolgálja. A vagyonkezelő tehát jogszerűen rendelkezhet a kezelt vagyonnal, amennyiben a szerződésben meghatározott feltételeket és korlátokat betartja.

A vagyonkezelő köteles tájékoztatni a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet a kezelt vagyon helyzetével kapcsolatban, emellett elszámolással is tartozik feléjük. A jogalkotó igyekezett a lehető legtisztább, legátláthatóbb viszonyt megteremteni a felek között, így a kockázatokat minimálisra csökkenteni. Mivel a szerződésben foglaltak kiterjednek a bizalmi vagyonkezelési tevékenység legkisebb részleteire is, ennek alapján a vagyonrendelő biztonságban érezheti vagyonát. A vagyonkezelő pénzügyi szakmai tapasztalata, a törvény védelme a szerződés alapján mind-mind csökkentik az esetleges kockázatokat. Mint minden pénzügyi tevékenységnek, a bizalmi vagyonkezelésnek is lehetnek kockázatosabb lépései, a törvény azonban ezekre a felelősségi kérdésekre is részletes leírást tartalmaz. 

Amennyiben bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével vagy vállalkozása vagyonának biztonságba helyezésével kapcsolatban kérdése merülne fel, keresse irodánkat bizalommal. 

Gyakran Ismételt Kérdések