A KATA adózás
Akinek vállalkozása van vagy éppen indítani szeretne, bizonyára ismerősen cseng a „kisadózó” forma. Rengeteg előnye ismeretes, azonban számos buktatót is rejt. Mivel a 2020-as és 2021-es évek erre az adózási formára vonatkozóan tartogatnak némi törvénymódosítást, érdemes felkészülten nekivágni a feladatnak. Honnan tudhatja egy vállalkozó, hogy jogszerűen és minden törvényi feltételnek megfelelően jár el? Mire érdemes odafigyelni a közelgő változtatások miatt? Kövesse végig cikkünkben a KATA adózás rövid összefoglalását, amelyben minden fontos kérdésre igyekszünk választ adni.
A KATA adózás jelentése
Habár sokaknak ismerős lehet a KATA (Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója) adózási forma, mégis érdemes a törvényben megfogalmazott információk gyors áttekintése. Ha még csak gondolkodik vállalkozása beindításán, a megfelelő adózási forma kiválasztásához hasznos lehet összefoglalónk. A jogszabályi feltételeket és magát a fogalmat a 2012. évi CXLVII. törvényben találjuk, ami azonnal meg is rajzolja a kisadózó vállalkozók körét. Eszerint ezt a kedvezményes adózási formát igénybe veheti “a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság, valamint ügyvédi iroda”.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke a törvény szerint lehet havi 50 ezer forint, melyet főállású adózóként kell megfizetni. Amennyiben nem minősül főállásnak a kisadózó vállalkozás, akkor ez az adóteher csak havi 25 ezer forintot jelent. A főállású kisadózónak lehetősége van egy magasabb összegű, havi 75 ezer forintot jelentő tételes adót fizetni. De miért választaná valaki önként a magasabb összegű adófizetést? Előnye ennek a formának, hogy a főállású kisadózó a társadalombiztosítási ellátás és munkanélküliek ellátása tekintetében magasabb összegű számítási alappal rendelkezik. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Havi 50 ezer forintos adóteher mellett az ellátások számítási alapja 98.100 forint, míg a magasabb összegű befizetés esetén 164 ezer forint. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek az ellátások csakis a főállású kiadózókat illetik meg. A törvény fel is hívja a figyelmet arra, hogy “a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.”
KATA szigorítások,változások és változatlanul maradt tételek 2020-ban
Jelenleg változatlanul 12 millió forint az az értékhatár, amit a kisadózó éves bevétele nem haladhat meg a kedvezményes adózási feltételek megtartásához. Amennyiben mégis túllépi a 12 millió forintot naptári évre vonatkozóan, akkor a felette lévő összegre 40 %-os adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozásnak minden év február 25-ig nyilatkozatot kell tennie az adóhatóság felé a bevételeiről. Ez bevallásnak is minősül, így ha a bevétel meghaladja az 1 millió forintot egy bizonyos személytől (adóalanytól), akkor azt jelenteni kell. 1 millió forint felett a hatóság vélelmezi a munkaviszonyt a kisadózó vállalkozás és a harmadik személy között. Mivel kisadózóként kedvező adóterhekkel kell számolni, ezért a NAV szigorúan ellenőrzi az úgynevezett leplezett munkaviszonyt. A vélelem addig áll fenn, amíg az ellenkezője bizonyításra nem kerül.
A törvény pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben dönthető meg. Pontosabban, ha a körülmények közül egynél több megvalósul. A munkaviszonytól való elhatárolást segítik a törvény 14.§ (3) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt feltételek. Példaként említve néhányat, megdönti a munkaviszony vélelmét a saját iroda vagy telephely, önálló munkavégzés, tetszőleges időbeosztásban vagy saját eszközökkel végzett munka.
Nagyon fontos figyelni arra, hogy ha egy ügyféltől származik az 1 millió forintot meghaladó jövedelem, és a kisadózó nem tudja bizonyítani az ellenkezőjét, akkor az adózási szabályok és a jogkövetkezmények a munkaviszonyra vonatkozóan lépnek érvénybe.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete 2019. november végén kiadott egy közleményt, amelyben a Pénzügyminisztérium által tervezett szigorítások olvashatók. A változtatásokat a kisadózó vállalkozásokkal kapcsolatban a 2020/21-es évekre ütemezték. Több olyan pont is kiemelhető, amely a közlemény megjelenésekor igencsak nagy aggodalmat keltett. Nézzük meg, melyek azok a változások, amelyek valóban bekövetkeztek és melyek maradtak a tervezés szintjén.
Hány feltételnek kell megfelelni a munkaviszonnyá minősítéshez?
Amint fentebb kifejtettük, az adóhatóság fokozottan ellenőrzi a leplezett munkaviszonyt a kisadózó vállalkozások esetén. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kisadózó forma rengeteg kedvezményt és adminisztrációs könnyebbséget hordoz magában. A munkaviszonnyá minősítés akkor nem történik meg, ha a törvényben pontosan felsorolt feltételekből egynél több megvalósul. A tervezett szigorítás ezt a legalább két feltételt négyre növeli, melynek bevezetését várhatóan 2021-ben valósítják meg.
Plusz adó az egy ügyféltől származó nagy összegű bevételeken
Az adóhatóság különösen szigorúan ellenőrzi a bevételek mértékét és az adóalanyok kapcsolatát. A tervezet szerint ha a kisadózó vállalkozótól az ügyfélnek utalt bevétel meghaladja a minimálbér két és félszeresét, valamint ez az összeg az ügyfél összes bevételének több, mint a fele, akkor a kisadózó 40 % adót lenne köteles fizetni. A tervezett szigorítás 2020 február 1-től lépett volna érvénybe, azonban ez eddig nem történt meg.
Olyan cégnek számláznál, aki idén vagy az elmúlt két évben alkalmazott? Ne tedd!
Szintén veszélyes vizekre evez az a kisadózó, aki olyan cégnél szeretne számlázni, ahol azelőtt munkaviszonyban volt. Méghozzá a bevétel érkezésével azonos évben, vagy az előtte lévő két évben. Ebben az esetben – a törvénymódosítási tervezet szerint – összeghatárra tekintet nélkül 40 %-os adót vetne ki a minimálbér feletti részre. Ezt az adót a munkáltató lenne köteles teljesíteni az adóhatóság felé. A szigorítás bevezetését szintén 2020. február 1-re tervezték, azonban ez sem hatályos módosítás jelenleg.
Megszűnik a többes KATÁZÁS?
A többes katázást 2021. január 01-vel tervezik megszüntetni, ami azt jelenti, hogy az eddig esetleg több kisadózó vállalkozási formában működő adóalanyoknak választaniuk kell. Nyilatkozniuk kell, hogy kisadózó egyéni vállalkozás vagy kisadózó közkereseti társaság, esetleg betéti társaságként maradna inkább fenn. Aki pedig nem dönti el a megadott határidőig, melyik formát választja, annak mindegyik katázását törölné a hatóság. Ez a szigorú szabályozás, akárcsak az eddigiek, egyelőre tervezet szinten maradt.
Az adó összege megmarad
Annyi bizonyos, hogy a tervezet sem említi a tételes adó összegének növelését. Ez alapvetően jó hír, hiszen aki kisadózó vállalkozásban gondolkodott, és kedvezőek számára a törvényi feltételek, ugyanezekkel a fix adóterhekkel számolhat. A havonta fizetendő 25, 50, illetve 75 ezer forintos összegek megemelését nem említi a közlemény.
A tervezett változtatások, szigorítások egyetlen célja, hogy az adóhatóság átláthatóvá tegye még inkább a piaci gazdasági viszonyokat. Ugyanis sokan visszaélnek a KATA adózás kínálta kedvező feltételekkel és még trükközni is próbálnak az adóterhek csökkentése érdekében. A fokozottabb NAV ellenőrzések is ennek tudhatók be a vállalkozások területén. A hatóság törekvése alapvetően jogos, hiszen a gazdaság “kifehérítése” és ezzel együtt egyenlő erőviszonyok teremtése közös társadalmi érdekünk. A tervezet azonban még nem lépett hatályba, ennél fogva számos gyakorlati kérdést vet fel, melyek tisztázásra várnak. A nehezen értelmezhető, olykor félreértésre okot adó pontokat a jogalkotó nyilván tovább fogja csiszolni. Még konkrétabb, még behatárolhatóbb meghatározásokra van szükség a könnyebb alkalmazhatóság érdekében. A KATA adózás ugyanis a legtöbb vállalkozó számára igen kedvező, és megfelelő tájékozottság mellett, pontos könyveléssel a legjobb választás lehet. Amennyiben kérdése merülne fel, hogy Önt mennyiben érinthetik a közelgő változások, esetleg szükség lehet-e másfajta adózási formára, illetve kell-e tartania egy esetleges NAV ellenőrzéstől, forduljon hozzánk bizalommal. A vállalkozását érintő összes adó- és jogi témában örömmel állunk rendelkezésére.
