Btk. 399. §: Pénzmosás büntetése és törvényi státusza

A pénzmosást emlegetve kábítószer kereskedő bűnszervezetek, maffia-szálak rajzolódnak ki előttünk. A pénzmosás az illegálisan szerzett – sokszor igen nagy – jövedelem legnépszerűbb leplezési módja. Jól bejáratott, alaposan megszervezett rendszerről van szó, amely bárhol felbukkanhat a gazdaságban. Akár az Ön szomszédjában is. Milyen jelek utalnak arra, hogy egy vállalkozás esetleg gyanús lehet? Mit kell tenni, ha pénzmosásra gyanakszik? Érheti kár vagy fenyegetheti veszély, ha felfedi a bűncselekményt? Vegyük szemügyre alaposabban ezt a sokrétű cselekményt.

Ha pénzmosás Btk. elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, akkor ügyvédi segítségre van szüksége!  Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek.

Btk. 399. §: Pénzmosás jelentése

Lássuk, hogy mi a pénzmosás fogalma:

A hatályos Büntető Törvénykönyv 399-400.§-ának sorai között találjuk a pénzmosás részletes leírását. A fogalom azonban közel sem ennyire bonyolult és szövevényes.

Egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a bűncselekményből származó dolog illegális eredetét szeretné az elkövető eltitkolni, vagyis törvényesen szerzettként feltüntetni.

A pénzmosás tárgya lehet olyan dolog, ami más által elkövetett bűncselekményből származik, viszont lehet saját bűncselekmény eredménye is. Ahhoz, hogy tisztán lássuk a részleteket, vegyük sorra a négy lehetséges elkövetési változatot.

Pénzmosás módszerei és technikái

Mielőtt rátérünk az elkövetés módszereire, ne menjünk el egy fontos kérdés mellett. Pénzmosás esetében a törvény „dologként” emlegeti a bűncselekmény tárgyát. De mit is értünk dolog alatt? A 2000. évi CI. törvény egy Strasbourgban kelt Egyezmény kihirdetésével oszlatja el a kételyeket. Eszerint „dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol”.

A pénzmosás bűncselekményének négy önálló formája létezik.

A pénzmosás első formája:

Ha valaki a más által illegálisan szerzett pénzt átruházza, a dolgot átalakítja, vagy bármilyen pénzügyi szolgáltatás nyújtását/ igénybevételét lehet hozzá kapcsolni.

Mindezt azzal a céllal teszi, hogy a dolog illegális eredetét eltitkolja, a törvény szerint „elleplezze”. De azért is végezhet ilyen cselekményt, hogy a más által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódó eljárást meghiúsítsa.

A cél mindenképpen az, hogy a törvénytelen forrásból származó dolog értékét megőrizzék. A tevékenységhez viszont, amiből származott, ne legyen köthető. Így valósulhat meg a dolog eredetének eltitkolása, leplezése. A Btk. értelmező rendelkezése (402.§ 2. bekezdés) pontosan felsorolja azokat a formákat, amelyek pénzügyi tevékenységnek nevezhetők.

Pénzmosás példák:

Néhány gyakorlati példát kiragadva ide tartozik az árutőzsdei szolgáltatás, befektetési alapkezelés, biztosítási-, valamint a magán- nyugdíjpénztári tevékenységek.

A törvény azt a cselekményt is bünteti, ha valaki törvénytelen forrásból származó dologgal kapcsolatban végez pénzügyi szolgáltatást. Tehát nem ő jutott a pénzhez illegálisan, viszont az elkövető úgymond megrendelőként végezteti vele a pénzügyi tevékenységet. A jogalkotó azonban még tovább megy, ugyanis nem csak ez a személy vonható felelősségre, hanem maga a pénzügyi szolgáltató is. Érdemes nagyon figyelmesen és gondosan eljárni, hiszen akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható a fenti tevékenységekért.

Akkor is pénzmosás történik, ha az elkövető a „dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi.” Az elkövető a leplezéssel a dolog megtalálási helyét vagy forrását teszi megismerhetetlenné. Ha eltitkolásról beszélünk, akkor viszont kifejezetten hatósági megkeresés során tartja vissza az információt a dologról.

Ide tartozik még az a fajta orgazda típusú cselekmény, amikor egy más által elkövetett bűncselekményből származó dolgot a pénzmosás elkövetője felhasznál. Pontosabban a dolgot „a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez.” Nagyon fontos megjegyezni, hogy a büntethetőség csak akkor állapítható meg, ha a dolog illegális eredetével tisztában volt az illető.

A pénzmosás második formája:

A négy elkövetési módozat közül a következő akkor áll fenn, ha az elkövető saját bűncselekménye által szerzett dologgal kapcsolatban válik pénzmosóvá.

Vagyis adott egy saját maga által korábban elkövetett bűncselekmény, majd az abból származó dolgot gazdasági tevékenység során felhasználja. Esetleg a dologgal kapcsolatban pénzügyi tevékenyéget végez, vagy ilyen szolgáltatást igénybe vesz. Határozottan el kell különíteni azt a cselekményt, amikor az elkövető a tisztességtelen úton szerzett pénzt bevonja a gazdaságba. Ugyanis, ha magáncélokra használja az összeget, nem büntethető. Csakis akkor válik „láthatóvá” a pénzmosás, ha az így szerzett tőkével versenyelőnyhöz jut a piacon.

A pénzmosás harmadik formája:

A törvényben igen alaposan és részletesen szabályozott a pénzmosás bűncselekménye, ugyanis a magyar büntetőjog szándékosan a szigorúbb nemzetközi egyezményekhez igazodva alakította.

Ebből következően könnyen pórul járhat, aki akár csak megállapodik pénzmosás elkövetésében. Bármilyen pénzmosásra irányuló előkészületet szigorúan üldöz a hatóság. Ezért minden pénzügyi tevékenységnél körültekintően kell eljárni, a törvény rendelkezéseinek megfelelően. Aki csak megállapodik valakivel pénzmosás elkövetésében, ugyanolyan büntetéssel sújtható, mint aki ténylegesen véghez is vitte. Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés lehet a megállapodás „ára”.

A pénzmosás negyedik formája:

A Btk. 400.§-a szerint hiába védekezünk azzal a bíróság előtt, hogy nem tudtunk a dolog törvénytelen forrásáról.

A jogalkotó úgy véli, hogy kellő körültekintéssel a pénzügyi tevékenységbe bevont dolog eredetét tisztázni lehet. Aki tehát elmulasztja ezt a körültekintést és gondosságot, felelősségre vonható, mint pénzmosást elkövető személy. Ezt a formát nevezi a törvény a pénzmosás gondatlan változatának. Vétségként két évig terjedő börtönt szabhat ki érte a bíróság.

Pénzmosás (Btk, 399. §): Mikor lehet súlyosabb a büntetés?

Nézzük meg, hogyan alakul a pénzmosás büntetési tétele:

A pénzmosás fentebb említett első három változata esetén akkor súlyosabb a kiszabott büntetés, ha a szándékosan elkövetett cselekményt

1. üzletszerűen végzik;
2. különösen nagy vagy azt meghaladó értékre terjed ki;
3. pénzügyi intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezetek (Btk. 399.§ (4) c pontja szerint felsoroltak) tisztségviselője vagy alkalmazottja követi el;
4. hivatalos személy;
5. ügyvéd követi el.

Az üzletszerűség fogalmát a Btk. 459.§ (1) 28. pontja határozza meg, mely szerint „üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.” A különösen nagy értékre kiterjedő pénzmosást az ötvenmilliótól ötszázmillió forintig terjedő összegre kell érteni. Az ezt meghaladó összeg pedig ebből következően ötszáz millió forint feletti.

Ezekben az esetekben a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Gondatlan pénzmosás büntetése: A gondatlanságból elkövetett változatnál három évig terjedő börtön is kiszabható, ha valaki a bűncselekményt

1. különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követi el;
2. pénzügyi intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezetek (Btk. 399.§ (4) c pontja szerint felsoroltak) tisztségviselője vagy alkalmazottjaként; illetve
3. hivatalos személyként követi el.

Mikor nem büntethető a pénzmosás?

A pénzmosás bűncselekményének súlyossága az eddigiekből egyértelművé válhatott. Mégis van lehetőség a büntetést megúszni. A törvény szerint nem büntethető, „aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.” Ez az egyetlen mentőöv viszont csakis a gondatlanságból történő elkövetésekre érvényes. Ettől függetlenül érdemes tudatában lenni a megfelelő időzítés és a korai beismerés kínálta lehetőségeknek.

Pénzmosás elleni törvény

Mindenkinek közös érdeke, hogy a bűncselekményből származó tőkét ne lehessen különféle gazdasági tevékenységek során tisztára mosni. A törvénytelen úton szerzett pénzek gazdasági életbe történő beforgatása elleni védekezés eredménye a jelenleg hatályos 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.). Ez részletesen tartalmazza a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozására hozott rendelkezéseket.

Pénzmosás: bejelentési kötelezettség

Látjuk, hogy a jogalkotó olyan fajsúlyosnak értékeli ezt a bűncselekményt, hogy még külön törvény is született a részletszabályok miatt. Azonban a Büntető Törvénykönyvben is találunk arra vonatkozó tényállást, ami a pénzmosás bejelentési kötelezettségét illeti. Pontosabban a bejelentési kötelezettség elmulasztását, hiszen, ha valaki tudomást szerez ilyen tevékenységre utaló adatról, tényről vagy körülményről, köteles azt a hatóságoknak jelenteni.

Ha ennek nem tesz eleget, akár két év börtönt is kaphat.

A Pmt. 1.§ (1) és (2) bekezdése konkrétan fel is sorolja azokat a személyeket, akiknek tevékenységük során kötelességük sokkal körültekintőbben eljárni, mint más munkakörökben. Ha akárcsak a gyanú árnyéka felmerül, jelenteniük kell a hatóságnak. Kiragadva néhány példát a sorból, aki pénzügyi, árutőzsdei szolgáltatást végez, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik, ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez, esetleg bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik.

Btk. 399. §: Mi történik, ha pénzmosásra utaló tény birtokába kerülünk?

A Pmt. szerint köteles az illető haladéktalanul bejelentést tenni. De mit tartalmazzon a bejelentés? Elsősorban rögzíteni kell a szolgáltató által megszerzett adatokat (a szerződéssel, ügyféllel kapcsolatban), a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vagy körülményt, valamint az ezt igazoló dokumentumokat is csatolni kell, amelyek rendelkezésre állnak.

Mit tegyen, ha pénzmosással vádolják?

A pénzmosás nem csupán annak bonyolultsága, szervezettsége, hanem a kiszabható büntetési tételek miatt is súlyos bűncselekménynek számít. Ezért akárcsak a gyanú árnyékától is tartózkodni kell.

Amennyiben mégis olyan körülmények veszik körül, hogy pénzmosás elkövetésével vádolják, haladéktalanul szüksége lesz egy megbízható, tapasztalt büntetőügyvédre. Ennél a bűncselekménynél különösen fontos a rendelkezésre álló információk megfelelő kezelése és a hatékony jogérvényesítés.

Nem csupán az ügy szövevényessége miatt célszerű azonnal ügyvédi segítséget kérni, hanem a kilátásba helyezett börtönévek miatt is. Ekkora súlyú bűncselekménynél nem kockáztathatja pénzügyi tevékenysége jóhírét, valamint szabadságát. Keresse irodánkat bizalommal.