Feljelentés visszavonása: hogyan kell okosan csinálni?

Miután rossz terméket rendelünk egy webshopon keresztül, tizennégy napon belül következmények nélkül elállhatunk a vételtől. De mi a helyzet egy bűncselekmény feljelentésével? Ha bejelentettük az esetet, meggondolhatjuk magunkat? Amennyiben úgy gondoljuk, baklövés volt feljelenteni az illetőt, visszavonhatjuk károsodás nélkül? Ezekre a rendkívül fontos kérdésekre mutatjuk a választ.

Mikor kell visszavonni a feljelentést?

Álmatlanul forgolódik éjszaka a megtett feljelentés további sorsa miatt? Esetleg úgy érzi, inkább felindulásból jelentette az esetet és ezzel nagy hibát követett el? Mielőtt önmagát marcangolná, érdemes tisztázni a feljelentés visszavonásának lehetőségeit. Ehhez el kell különíteni a feljelentés és a magánindítvány fogalmát. Ugyanis ezek a megnevezések döntik el, hogyan folytatódik a büntetőeljárás.

Feljelentést bárki tehet, aki azt szeretné jelezni a hatóságok felé, hogy az elkövetőt büntessék meg. A feljelentés az első dominókocka, melyet meglökve elindul a büntetőeljárás. Semmi sem írja elő, hogy csak a sértett tehet feljelentést. Bárki megteheti, aki kötelességének érzi az elkövető felelősségre vonását kezdeményezni. A gyakorlatban persze leginkább a sértett él a feljelentés megtételének lehetőségével.

Vannak olyan bűncselekmények, amelyek a törvény szerint csakis magánindítványra büntethetők (például könnyű testi sértés, zaklatás, becsületsértés). Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben „csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás”.

A Büntetőeljárási törvény 378.§ (2) bekezdése szerint „magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.” Tehát a feljelentés is magánindítványnak tekinthető, ha azt erre jogosult személy (a sértett) teszi, és meghatározott bűncselekményre vonatkozik. Ebben az esetben viszont figyelni kell egy fontos határidőre. Amikor a sértett tudomást szerez a bűncselekményről, onnantól számítva egy hónap áll rendelkezésére a magánindítvány beadására.

Hogyan működik a magánindítvány visszavonása?

Habár formai követelményeket egyik beadvány esetén sem támaszt a hatóság, mégis ügyelni kell egy lényeges különbségre. Míg feljelentést bizonyos esetekben vissza lehet vonni, addig a Btk. 31.§ (6) bekezdése leszögezi, „a magánindítvány nem vonható vissza.”

Ha egy bűncselekmény magánindítványra büntetendő, abban az esetben a sértett lép fel vádlóként. A jogszabály megfogalmazása szerint magánvádlóként. Vannak azonban olyan cselekmények, amelyeknél az elkövető felelősségre vonását az ügyész végzi, mint közvádló. A fogalom magában foglalja az állami szerepvállalást a nyomozás, vádemelés és vádképviselet tekintetében.

A feljelentés visszavonása az elkövető büntethetőségét zárja ki, ezáltal megszünteti az eljárást. Így attól a pillanattól fogva, hogy az ügyész átveszi a vádemelés jogát, a büntetőeljárást lefolytatják, a feljelentés nem vonható vissza. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mikor lép be az ügyész az eljárásba? Tehát meddig lehet egy feljelentést visszavonni?

Hogyan működik egy feljelentés visszavonása?

A feljelentés benyújtására sokféle lehetőségünk adódik, és mindegyik egyformán hatékony. A rendőrségen tett feljelentés viszont a leginkább ismert és népszerű forma. Mi a teendő akkor, ha már minden információt a hatóság rendelkezésére bocsátottunk, mégis meggondoljuk magunkat? Visszavonhatók a már rögzített adatok? Elsősorban azt kell tisztázni, milyen típusú bűncselekmény miatt fordultunk a rendőrséghez.

Mi a magánvádas feljelentés?

Amennyiben a cselekmény közvádra üldözendő, a vádemelés joga az ügyészt illeti. A jogalkotó a cselekmények társadalomra veszélyességének szempontjából különbséget tesz magánvádas és közvádas bűncselekmények között. A Btk. külön megnevezi azokat a tényállásokat, amikor magánvádlóként a sértett járhat el. A legtöbb bűncselekmény azonban közvádra üldözendő, ami azt jelenti, hogy a vád elejtése az ügyész kezében van. Tehát míg magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében a feljelentés visszavonható (vagy a vád elejthető), addig a közvádas bűncselekményeknél nem.

Mire kell még nagyon figyelni? A magánvádas eljárás során az ügyésznek lehetősége van bármikor átvenni a vád képviseletét, ha úgy ítéli szükségesnek. Erről azonban tájékoztatnia kell a sértettet. Hallgatólagosan nem történhet meg, ugyanis ezzel a feljelentő elveszti a visszavonáshoz való jogát.

Ha sikerült megállapítani, hogy a feljelentett cselekmény magánvádra üldözendő, és lehetőségünk van azt visszavonni, a rendőrségen jeleznünk kell. A feljelentés visszavonását és ezzel az elkövető megbüntetésétől való eltekintést jegyzőkönyvbe veszik.

Mennyi időm van a feljelentés visszavonására?

Mint az egész büntetőeljárás során, a feljelentés visszavonása során is be kell tartani bizonyos határidőket. Nézzük meg, hogy mikor vonható vissza a feljelentés:

A feljelentés beérkezésétől számított három napon belül a hatóságok megvizsgálják, hogy indokolt-e a nyomozás megindítása vagy el kell utasítaniuk a beadványt. Tehát ebben a három napban még visszavonhatjuk a feljelentést.

Magánvádas eljárás esetében gyakran nem is kerül sor nyomozásra, hiszen a sértett kezdeményezi és képviseli a vádat. Ebben az esetben a vádemelésig van lehetőség a feljelentést visszavonni, a továbbiakban már csak a vád elejtése jöhet szóba. Amennyiben közvádara üldözendő bűncselekmény, az ügyész dönt a vád elejtéséről, így a sértett már nem léphet vissza.

Hogyan vonhatok vissza magánvádas feljelentést?

Magánvádlóként a bűncselekménnyel kapcsolatos bizonyítás és maga a vád képviselete is a sértettre hárul. Amennyiben megtette a feljelentést, a büntetőeljárás megindul. Mi történik azonban akkor, ha időközben fény derül az elkövető személyére vagy egyéb okból szeretné megmásítani a szándékát?

A Büntetőeljárási törvény 768. §-a levezeti, hogy a bíróság az elsőfokú eljárás megindítása előtt a felek kibékítésére törekszik. Erre a célra személyes meghallgatást rendez, ahol még lehetőség van elkerülni az eljárás folytatását. Ha a sértett úgy dönt, hogy erre a meghallgatásra nem megy el, és semmilyen igazolást nem mutat be a távolmaradásáról, azt a bíróság a feljelentés visszavonásának értékeli. Egyik lehetséges út tehát a sikeres békítés, illetve a sértett távolmaradása automatikusan a feljelentés visszavonását eredményezi. Emlékezzünk azonban arra, hogy kizárólag a magánvádra üldözendő bűncselekmények tekintetében igaz a fenti mechanizmus.

Ha sikertelen a békítés, az eljárás folytatódik. Ezután a feljelentés már nem vonható vissza. Ezen a ponton túlhaladva már csak a vád elejtése jöhet szóba a sértett részéről. A Be. szerint ugyanis „776. § (1) a magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. (2) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a magánvádló a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni.” A vádejtés tehát megszünteti a büntetőeljárást, és még csak indokolni sem kell a döntést. Időközben okafogyottá válhat az elkövető felelősségre vonása, esetleg a kapcsolatban bekövetkező radikális változás is erre indíthatja a sértettet.

Mi történik, ha egyszerre követtek el közvádas és magánvádas bűncselekményt?

Érdekes eset, amikor a közvádas és magánvádas eljárás találkozik. Amiatt is fontos erről beszélni, mert a feljelentés visszavonásának lehetősége egészen más ilyen esetben. A Kúria egy határozatában rögzítette, hogy az ügyész a vádképviselet átvételével a közvádra üldözendő cselekmény szabályai szerint fog eljárni a magánindítványra vonatkozóan is. Tehát átveheti a magánvádas eljárás képviseletét, így összeolvad a két ügy. Ami azzal jár, hogy hiába lenne lehetősége a sértettnek visszavonni a feljelentését vagy ejteni a vádat a kisebb súlyú bűncselekménnyel kapcsolatban, arról már az ügyész dönt. A sértett elveszti a visszavonáshoz való jogát. Fontos feltétel viszont, hogy erről mindenképpen tájékoztatják a sértettet.

A Kúria fent említett döntését egy megtörtént esetre alapozta. Az ügyben három terhelt volt, akik mindannyian sértettek is egyben. Egy benzinkúton megállva a három illető szóváltás után összeverekedett, egymásnak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okozva. A dulakodást a benzinkút kezelője állította meg, aki telefonon azonnal jelezte az esetet a rendőrségnek. A három férfit garázdaság és könnyű testi sértés miatt vonták felelősségre. A kölcsönös bántalmazás miatt azonban mindhárman egymást terhelő feljelentést tettek. A könnyű testi sértés magánindítványra büntetendő, ezért úgy gondolták, később mégis visszavonnák a megtett feljelentést. Erre azonban már nem volt lehetőségük, mivel az ügyész a garázdaság bűncselekménye miatt átvette a vád képviseletét, beolvasztva a közvádas eljárás menetébe a magánindítványukat. Ez az eset példát mutat arra, hogy a közvádra üldözendő bűncselekmények eljárási szabályait alkalmazzák, ha a vád két formája találkozik.

Kiderült, hogy az elkövető a hozzátartozóm. Mit tehetek?

Gyakran tesznek ismeretlen tettes ellen feljelentést, ha az elkövető kilétét homály fedi. Az viszont előfordulhat, hogy a nyomozás során fény derül egy családtag bűnösségére. Lehet, hogy ebben az esetben inkább visszavonná a feljelentést a sértett. Mit lehet tenni? A Btk. felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyeknél a hozzátartozó érintettsége magánindítvány benyújtását teszi kötelezővé. Tehát nyomozás közben kiderül például, hogy a feljelentésben szereplő autót a sértett nevelt fia lopta el. Ilyenkor az eljárás folytatásához be kell szerezni a hiányzó magánindítványt. Enélkül ugyanis az eljárás nem mehet tovább, és az ügyész vádemelési jogát kizárja. A törvény pontosan meghatározza, hogy mely esetekben kell tekintettel lenni a rokoni kapcsolatra.

„Btk. 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.”

Az belátható, hogy miért kivételesek ezek a bűncselekmények. Ugyanis súlyosabb esetben, például emberölési kísérletnél nem élvezhet védelmet a felelősségre vonás alól még a sértett családtagja sem.

Lehet-e károm a feljelentésem visszavonásából?

A feljelentés visszavonása önmagában nem okozhat kárt a sértettnek. Azt azonban érdemes mérlegelni, hogy a bűncselekmény által okozott hátrány milyen arányban van a felelősségre vonás elmaradásával. Egyszerűbben fogalmazva megéri-e a sértettnek büntetlenül hagyni a cselekményt? Ugyanis a feljelentéssel egyidejűleg polgári jogi igényét is jelezheti az elkövetővel szemben. A Btk. megnevezi azt a különleges esetet, amely esetén csakis magánindítvány birtokában indíthat eljárást a hatóság. Ha kiderül, hogy az elkövető a sértett hozzátartozója, a megnevezett bűncselekmények üldözése magánindítvány nélkül nem lehetséges.

Ha Ön bűncselekmény áldozata lett, legokosabb döntés feljelentéssel élni a hatóságok felé. Ha azonban mégis meggondolja magát, és alaposan megfontolva a rendőrségi feljelentés visszavonása mellett dönt, érdemes szakszerű ügyvédi segítséget kérni. Egyfelől azért, mert a feljelentés sikeres, időben történő visszavonásához el kell dönteni, hogy magánvádas vagy közvádas cselekményről van-e szó. Esetleg mindkettő jelen van az ügyben. Másfelől pedig a büntetőeljárás bonyolult szabályrendszerében szükség van egy tapasztalt kalauzra. Tájékozódjon az Önt megillető jogokról, lehetőségekről az adott ügy részleteinek ismeretében. Amennyiben segítségre van szüksége, keresse bátran irodánkat.