Ajándékot kapni kedves a fülünknek, de az ajándékozási illeték már kevésbé. Nagyobb értékű vagyontárgyak vagy ingatlanok esetén azonban nem elég egymás tenyerébe csapni. A jog nem véletlenül szabályozza ezt a területet is aprólékosan. Megannyi hátulütője lehet, ha nincs szerződés vagy nem fizetik meg az illetéket.
Érdemes áttekintenie velünk, hogyan ajándékozhat jogszerűen akár ingatlant vagy személygépkocsit. Egyáltalán visszakérhető egy ajándék, ha utólag meggondolná magát? Ki köteles illetéket fizetni, netán van lehetőség ezt elkerülni? Nézzük meg, mit kell tennie a jogszerű ajándékozás érdekében.
Mit jelent az ajándékozás a jogban?
A hatályos Polgári Törvénykönyv részletesen megemlíti az ajándékozás szabályait. A felek között szerződés jön létre, mégpedig kétoldalú. Tehát az ajándékozó fél arra vállalkozik, hogy ingyen átadja a dolog tulajdonjogát. Akit megajándékoznak, az pedig boldogan elfogadja a dolgot. Vagy legalábbis önként, így köteles átvenni az ajándékot. Azt viszont fontos szem előtt tartani, hogy az ajándékozási szerződés ugyanúgy néz ki, mint az adásvétel. Csupán itt vételár helyett ingyen történik a dolog átadása.
Mit jelent az ajándékozási illeték?
Azt gondolnánk, hogy az ajándékozással kapcsolatban semmilyen kötelezettségünk nem lehet. Hiszen ingyen adják, ingyen kapják a dolgot. A törvény szerint mégsem ilyen egyszerű, ugyanis illetéket kell fizetni. Mi alapján és mit jelent ez? Az ajándékozás révén vagyonszerzés történik, amiről az 1990. évi XCIII. törvény részletesen rendelkezik. Arról van szó, hogy bizonyos esetekben illetékfizetésre vagyunk kötelesek.
Milyen ajándékot érinthet az illeték? Ennek tárgya lehet ingatlan, ingó dolgok, illetve vagyoni értékű jogok ingyenes átruházása. Az illetéktörvény azt is megmagyarázza nekünk, mit ért vagyoni értékű jog alatt. Vagyoni értékű jog „a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát –, továbbá a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.”
Ezekben az esetekben is csak akkor kell ajándékozási illetéket fizetni, ha a jogügyletről okirat készült. Előfordulhat, hogy mégsem írnak szerződést. Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha nincs írásos nyoma az ajándékozásnak, viszont a dolog értéke meghaladja a 150 000 forintot.
Ha valaki vagyoni értékű jogot szeretne ajándékozni, de fenntartja saját részre, akkor nem kell illetéket fizetnie. Ugyanez vonatkozik arra az ingatlanra is, amire már bejegyeztek egy ilyen vagyoni értékű jogot, és ezután ajándékozzák el. Például egy magányos idős hölgy ajándékozási szerződés kíséretében átadja a lakását legkedvesebb szomszédjának, de haszonélvezeti jogát megtartja. Ebben az esetben nem kell illetéket fizetni, ugyanis a haszonélvezet be van vezetve az ingatlan- nyilvántartásba.
Előfordulhat olyan szerződés is, amely bizonyos bontó feltételhez köti az ajándékozást, vagy csak bizonyos időtartamra szól. Például a nagybácsi az egyetemi évekre az unokaöccsének ajándékozza a terepjáróját. Azzal a kikötéssel, hogy ha megszerzi a diplomát, az autó tulajdonjogát visszaadja. Ilyenkor már nem kell még egyszer illetéket fizetni, amikor a jármű visszaszáll az ajándékozóra.
Mennyi az ajándékozási illeték mértéke?
Ahhoz, hogy pontosan ki tudjuk számolni, mekkora összeg fog kivándorolni a pénztárcánkból, meg kell vizsgálni az illeték alapját. Ez pedig a törvény szerint a megszerzett vagyon tiszta értéke. De mit is jelent ez valójában? Az ajándék forgalmi értékéből levonásra kerül a dolgot terhelő adósság vagy teher. Azt, hogy mekkora az adósság összege, az ajándékot átvevőnek kell igazolnia.
Ha megvan az ajándék tiszta értéke, könnyedén kiszámolható a hozzá kapcsolódó illeték is. Általános esetben a megajándékozott az adott dolog tiszta értékének 18 %-át köteles fizetni. Gépkocsi vagy pótkocsi ajándékozása esetén az autó visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese adja a befizetendő összeget. A vagyonátruházási illeték megállapításának módjáról a törvény külön részben rendelkezik, ugyanis függ az autó korától és teljesítményétől is.
Ajándékozási illeték ingatlan esetében
Eddig az ingóságokról esett szó, azonban teljesen életszerű, ha valaki lakást szeretne ajándékozni. Ingatlan esetében más szabályok érvényesülnek, mint a tárgyaknál. Ha egy lakás tulajdonjogát szerezzük meg ingyenesen, az illeték mértéke 9 %. Ez természetesen a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogokra is érvényes. Tehát ha haszonélvezeti jogot kap ajándékba valaki egy ingatlanra, akkor ugyanekkora összeg terheli.
Hogy kell ingatlant, lakást ajándékozni?
Ingatlan ajándékozása esetén elsődleges feladatunk, hogy a tulajdonjog megszerzését az ingatlanügyi hatósághoz, tehát a Földhivatalhoz be kell jelenteni. Ezzel egyidejűleg be kell nyújtani magát az ajándékozási szerződést, az állami adóhatóság ilyen célú formanyomtatványát (B400-as adatlap), illetve egy ingatlan- nyilvántartási bejegyzési kérelmet. Az illeték mértékének kiszabására az ingatlan fekvése szempontjából illetékes adóhatóság jogosult. A törvény szerint 30 nap áll rendelkezésére a megajándékozottnak, hogy bejelentse a vagyonszerzést. Érdemes komolyan venni a határidőt, ugyanis a törvény mulasztás esetére bírságot szab ki. Ennek összege igen borsos. Magánszemélyek esetén 200 ezer forint, míg más adózó akár 500 ezer forint bírságot is fizethet.
Hogy valójában mekkora az ingatlan forgalmi értéke, azt az adóhatóság állapítja meg. Természetesen megfelelő szakértők bevonásával, akár helyszíni szemlével. A forgalmi érték pontos becslése ugyanis az illeték mértékének meghatározása miatt létfontosságú. Lehet azonban olyan ingatlan, amely értékét bírósági ítélet határozta meg. Ezt az összeget az adóhatóság nem bírálhatja felül.
Mennyi az illeték mértéke egyenes ági rokonok között?
Az illetéktörvény bizonyos személyeket abban a kedvezményben részesít, hogy nem kell fizetniük az ajándék után. Ebbe a kivételes csoportba tartoznak az egyenesági rokonok. De vajon a törvény szerint kit tekintünk egyenesági rokonnak? Mindazokat, akik közül egyik a másiktól szárazik. Például a szülők, nagyszülők, dédszülők a felmenők közé tartoznak. Míg lemenő rokonnak számít a gyermek, unoka, dédunoka. Ahhoz, hogy jogilag ilyen kapcsolat igazolható legyen, nem szükséges vérszerinti rokonságban lenni. Ugyanis egyeneságinak számít az örökbefogadott gyermek is. Viszont ha egy gyermek házasságon kívül születik, a hivatalos apasági nyilatkozat nélkül nem számít egyenesági rokonnak. Hiába vérszerinti leszármazott. Az illetékmentesség a rokonok között azt is magában foglalja, hogy nem kell az ajándékozás tényét bejelenteniük az adóhatóságnak.
Fizetnem kellene, hogyan mentesülhetek?
Vannak olyan esetek, amikor valaki beleesik a fizetésre kötelezettek csoportjába, mégis mentesül. Hogyan lehetséges ez? A törvény két utat nyit meg erre. Létezik személyes és tárgyi illetékmentesség. Személyes mentességgel csakis az illetéktörvényben meghatározott bizonyos szervezetek rendelkeznek.
A tárgyi mentességet élvezők köre már szélesebb. Legfontosabb talán az egyenesági rokonok, házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozás. Illetve a „tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra” történő ajándékozás. Gyakorlati szempontból még érdemes kiemelni a „jótékony célú közadakozás” illetékmentességét is. Ezen felül a törvény pontosan felsorolja azokat, akik élvezhetik a fizetési kötelezettség mentességét. Akik termőföld tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogát ajándékozzák, azok különös kedvezményben részesülnek. Nekik ugyanis az esedékes illeték felét kell csak megfizetniük.
Felbontható-e az ajándékozási szerződés?
Az emberi kapcsolatok igen bonyolultak, bármikor bekövetkezhet váratlan fordulat. A Ptk. erre is kitér néhány bekezdés erejéig. Az ajándék ugyanis bizonyos esetekben visszakövetelhető. Ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, és az ajándék (vagy annak értéke) megmentené a kilátástalanságtól, visszakérheti a dolgot. Arra azonban figyelni kell, hogy ezzel ne sodorja veszélybe a megajándékozott megélhetését. Ha ezt a megbillent létbiztonságot tartás vagy járadék stabilizálja, akkor nem jogszerű a visszakövetelés. Tehát nem kell visszaadni az ajándékot.
Egy családi kapcsolat akár egészen elfajulhat. Olyannyira, hogy súlyos jogsértést kövessenek el az ajándékozóval szemben. Ilyen esetben nem csak az ajándék követelhető vissza, hanem akár annak az értéke is. A törvény védelme egyaránt kiterjed a közeli hozzátartozókra. Hogy mi számít súlyos jogsértésnek, azt a bíróság az eset összes körülményei alapján mérlegeli. Ide tartozhat az a szélsőséges eset, hogy az ajándékozó életére törnek vagy bármilyen bűncselekményt követnek el ellene. Vagy akár személyiségi jogait is érintheti a támadás.
Ha az ajándékozás egy olyan feltevésre alapult, ami később meghiúsult, és mégsem a várakozások szerint történt, az ajándék (vagy annak értéke) visszajár. A bíróság nem ítéli meg jogosnak a visszakövetelést, ha a sérelem idején az ajándék (vagy értéke) már nincs meg. A jogsértés megbocsátása a visszakövetelést semmissé teszi. Erről a jogáról az ajándékozó automatikusan lemond, ha hosszabb időn át nem követeli vissza a dolgot.
Arra gondosan ügyelni kell, hogy az ajándék visszakövetelésének joga öt év alatt elévül. Ezután már nincs mód a bírósághoz fordulni. Egyúttal jogilag megbocsátásnak kell tekinteni, ha valaki a sérelmet követően mégsem követeli az ajándékot. Aki szokásos mértékű ajándékot ad, az viszont nem jár vissza, bármi is történjék a kapcsolatban. Mi számít szokásos mértékű ajándéknak a jog értelmezésében? Itt is vizsgálni kell a vagyoni helyzetet és az életkörülményeket, valamint az eddig bevált bírói gyakorlatot. Úgy tartják, hogy például egy gépkocsi ajándékozása már meghaladja a szokásos mértéket.
Az ajándékozási szerződés tehát felbontható. Mégpedig kereset benyújtásával, azaz per útján vagy a felek közös megegyezésével.
Visszakövetelheti-e az ajándékot az örökös?
Érdekes esetet mutat be a Kúria egy határozata, mely szerint az ajándék visszakövetelésére csakis az ajándékozó jogosult. Ugyan ki más lehetne? Tegyük fel, hogy egy nagy értékű ajándék alapja olyan feltevés volt, mely később meghiúsult. Az ajándékozó pedig hirtelen elhunyt. Habár a visszaköveteléshez minden feltétel adott, mégsem jogszerű. Mert az örökösök nem indíthatnak pert az elhunyt ajándékozó nevében.
A helyzet tovább bonyolódik, ugyanis előfordulhat egy különös eset. Melyben épp az a kérdés, hogy vajon az örökösöktől visszakövetelhető-e az ajándék? Például egy idős személy olyan szándékkal ajándékoz fiatal rokonának egy ingatlant, hogy őt gondozza és ellátja a jövőben. Ezután azonban váratlanul meghal a fiatal rokon, a lakás pedig az örökösökre száll. Ilyen esetben az ajándék visszakövetelhető, hiszen meghiúsult az a várakozás, hogy majd idős napjaiban ápolja az ajándékozót.
Az ajándékozás nagyon szép gesztus, és természetesnek is vehető a családi kapcsolatokban. Az élet azonban számtalan fordulatot létrehozhat. Amikor nagy értékű vagyontárgyról vagy ingatlanról van szó, érdemes a törvény adta védelmet igénybe venni. Ingatlan ajándékozása esetén mindenképpen szükség van ügyvéd által ellenjegyzett okiratra. Viszont más értékes ingóságok ingyenes átadásakor is célszerű írásban rögzíteni a tényeket. Ajándékozási szerződéssel és illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérdésekben keresse bizalommal irodánkat.
