Végrendelet megtámadása: hogyan kell csinálni?

Egy végrendelet megtámadása mindig érzékeny kérdés. Filmbeillő jelenet, amikor a dúsgazdag ingatlanmágnás feltűnően csinos és fiatal (új) özvegye örökli a teljes vagyont. A család többi tagja pedig szívesen megtámadná a végrendeletet. Akár életszerű is lehet a példa. Hogyan lehetséges a méltánytalannak érzett végakarat érvénytelenné nyilvánítása? Milyen jogalapra lehet hivatkozni? Hol lehetnek veszélyes kiskapuk az öröklésben? Olvassa el hasznos gyakorlati tanácsainkat a megtámadhatatlan végrendelethez!

Mit jelent a végrendelet megtámadása? Mi az, hogy érvénytelen végrendelet?

Bármelyik végrendelet sikeresen megtámadható, amennyiben a Polgári Törvénykönyv által előírt valamely érvénytelenítő feltételnek megfelel. Egy végrendeleti okiratot négy feltétel alapján lehet megtámadni. Amennyiben bármelyik hiba fennáll, jogosan bízhatunk a sikerben.

Érvénytelen a végrendelet, ha az örökhagyó

• végrendelkezési képessége hiányzik,
• nincs meg a végrendelkezés szándéka,
• végrendeleti akaratát nem a törvényes alakban teszi meg,
• a végrendelet tartalma nem felel meg a törvény feltételeinek.

Nézzük meg sorban ezeket az érvénytelenségi feltételeket. Így láthatóvá válik, hogyan lehet jogilag érvényes, megtámadhatatlan nyilatkozatot tenni a végakaratról.

Kinek lehet végrendelkezési képessége?

A Ptk. több helyen elszórtan megemlíti, mely tényezők tesznek egy végrendeletet érvénytelenné. Eszerint cselekvőképtelen személy halála esetére szóló rendelkezése érvénytelen. Egy kivételes esetben mégis elfogadható az okirat.

„7:39. § A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.”

Az ok megszűnését viszont nem az érintett személy, és a családtagok sem jogosultak felülvizsgálni. Ehhez törvényesen elmeorvosi szakértőre van szükség.

Aki cselekvőképességében korlátozott, írásbeli magánvégrendeletet és szóbeli végrendeletet önállóan nem tehet. Az pedig szinte magától értetődő, hogy aki vak, írástudatlan vagy olyan állapotban van, hogy se olvasni, se aláírni nem tud, érvényesen nem tehet írásbeli magánvégrendeletet.

Befolyásolható az örökhagyó akarata?

A törvény három esetben minősíti jogilag érvénytelennek és megtámadhatónak egy személy végakaratát.

„7:40. §

(1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha

a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;

b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;

c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;

feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.”

Nagyon fontos a törvény erre vonatkozó utolsó rendelkezése. Ugyanis a felsorolt okok csakis akkor teszik érvénytelenné a végrendeletet, ha azt ezek híján nem tette volna meg. Tehát például a tehetős nagypapa csakis akkor hagyja unokájára nagy értékű karóráját, ha nem születik már több gyermeke. Amennyiben ez mégis megtörténne, téves feltevésről beszélünk.

Mi számít törvényes végrendeleti alaknak?

A végrendeletek alakszerűségi követelményeit a törvény igen szigorúan szabályozza. Az írásban tett végrendelet összes típusa rendelkezik kötelező közös kellékekkel. Amennyiben érvényesen szeretnénk nyomot hagyni végakaratunknak, a Ptk. iránymutatása szerint magyarul kell megfogalmaznunk (vagy olyan nyelven, amit az örökhagyó megért).

Bármennyire is vadregényes ötletnek tűnne, a titkos írással és rejtjelekkel készült végrendelet nem érvényes. Az elkészült okiraton meg kell jelölni a keletkezés idejét. Ez nagyon fontos az irat valódisága és az esetleges későbbi viták tisztázása miatt. Az elhagyhatatlan rész pedig természetesen az örökhagyó kézjegye a végrendeleten. Ha a végrendelkezés nem fért rá egyetlen lapra, akkor minden lapot el kell látni folyamatos sorszámozással.

Alaki hiba okozhat még érvénytelenséget abban az esetben, ha az örökhagyó nem személyesen tesz végrendeletet, hanem például megbízott útján szeretne.

„7:11. § Végrendelkezni személyesen lehet.”

Végrendelkezhetünk közösen? Vezethet-e ez a végrendelet érvénytelenségéhez?

Nézzük meg, hogy mikor, milyen formában készíthető közös végrendelet és mikor nem.

Az is érvénytelenséghez vezet, ha több ember szeretne egyetlen okiratban végrendelkezni. Nem lehetetlen vállalkozás, a Ptk. azonban csakis egy módját ismeri el az ilyen végrendeleteknek. Ha házastársakról van szó, illetve ha eleget tesznek néhány fontos formai követelménynek.

„7:23. § (2) Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha

a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;

b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy

c) a házastársak közvégrendeletet tettek.”

Így is van arra lehetőség, hogy érvényesen otthon elkészüljön egy ilyen okirat. Akár más személy is megírhatja. Viszont legegyszerűbb és talán legbiztonságosabb, ha a házastársak közvégrendeletként hagynak nyomot vagyonuk tervezett sorsáról.

Ki az a közreműködő?

A törvény külön említést tesz arról, ha valaki olyan végrendelet megírásában segíti az örökhagyót, ami az ő javára szól. Talán ez a legismertebb fordulat, amit a gyanútlan, mentálisan kissé hanyatlott idős rokonokkal elképzelhetünk. Éppen ezért lép be a Ptk. védelmezőként, és szabályozza a közreműködők személyét. Érvényesen tehát csakis akkor tehet valaki a közreműködő, vagy annak hozzátartozója javára kedvező végrendeletet, ha azt a részt az örökhagyó saját kezűleg írja, és aláírja. Így elkerülhető, hogy az előre elkészített iratot az idős rokon „keze alá” teszik, így megszerezve a vagyont. Olyannyira komolyan veszi ezt a törvény, hogy pontosan meghatározza, ki számít közreműködő személynek.

„7:19. § (3) Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.”

Hogyan lehet érvénytelen a végrendelet tartalma?

Lehetnek olyan halál esetére szóló akaratnyilvánítások, amiket a törvény nem is tekint igazi végrendeletnek. Például ha valaki annyit hagy hátra írásban, hogy milyen temetést szeretne, vagy kiket „látna szívesen” a gyászolók között. Erről persze lehet rendelkezni a család számára, és célszerű is, de jogilag mégsem végrendelet. Ahhoz, hogy tartalmilag érvényes legyen az okirat, a Ptk. pontosan rögzíti, milyen nem lehet.

„7:38. § (1) A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.”

Az teljesen érthető, hogy a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, vagy érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel esetén érvénytelennek tekinti a törvény a végrendeletet. Azonban mégis megjelenik egy kedvező fordulat. A Ptk. minden esetben az örökhagyó akaratát szeretné tiszteletben tartani és érvényre juttatni. Ezt nevezi a jog „favor testamenti”-nek. Tehát amennyiben kétség merülne fel, úgy kell értelmezni a végrendeletet, hogy abban az örökhagyó feltételezhető akarata érvényesüljön.

A fenti hibák elkövetésekor nem az egész végrendelet válik érvénytelenné. Hanem csak az a rész, amiben ezek a kivetnivalók találhatók. Ugyanakkor azt is kiköti, hogy ha enélkül meg sem tette volna az örökhagyó a végrendeletet, akkor természetesen az egész érvénytelen.

A felfüggesztő feltétel kikötése azért számít jogellenesnek, mert az örökhagyó annak fejében hagyja valakire a vagyonát, ha bizonyos feltételek megvalósulnak. Például a nagypapa hétvégi nyaralóját a fiú unoka kapja, de csak akkor, ha befejezi az egyetemet. A nagypapa a fiú egyetemi évei alatt elhalálozik, a feltételhez kötött öröklés pedig érvénytelen. A bontó feltétel pedig azt jelenti, hogy valaki megkapja az örökségét, de amennyiben bekövetkezik egy bizonyos esemény, elvesztheti azt. Az előbbi példánál maradva a nagypapa az unokára hagyja a nyaralót azzal a feltétellel, hogy nem veszi feleségül a jelenlegi barátnőjét (akit a papa nem kedvel). Ha a nagypapa meghal, a törvény szerint a fiú örökli a nyaralót, és figyelmen kívül kell hagyni a házasságra vonatkozó megkötést.

Nem kötelező, de a törvény lehetővé teszi, hogy az örökhagyó konkrétan megnevezze, kinek szánja vagyontárgyait halála után. Érvénytelenné teszi azonban a végrendeletet az a rendelkezés, ha az örökhagyó olyan örököst nevez meg, aki még meg sem fogant. Ha valaki azt szeretné, hogy minden vagyonát az utolsó házasságából származó fia örökölje, de a gyermek még nem fogant meg, érvénytelen a végakarat ezen része. Nagyon fontos, hogy itt az örökhagyó halálának időpontja számít, nem pedig a végrendelet keletkezésének ideje. Előfordulhat, hogy valaki megteszi a fenti végrendeletet halála előtt tíz évvel. Ha az okirat keletkezésekor történne a haláleset, érvénytelen lenne. De a tíz év alatt tegyük fel, megfogan a gyermek. Így viszont a halál bekövetkezésekor a gyermek örökösi szerepe érvényesnek tekinthető. Hogyan lehetséges ez? A Ptk. és a hazai joggyakorlat szerint ugyanis a magzatot már jogképesnek kell tekinteni. Ha pedig jogképes, akkor örökölhet is.

„2:2. § (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.”

Végrendelet megtámadása: mikor van értelme?

Egy végrendeletet akkor érdemes megtámadni a siker biztos tudatában, ha az öröklés jogáról meg vagyunk győződve. Ez azt jelenti, hogy amennyiben sikerülne érvényteleníteni a végrendeletet, a megtámadó örökölne. Ugyanennek a logikának a fordítottja is szóba jöhet. Ha éppen azért támadjuk meg a végakaratot, mert így megmenekülnénk a ránk nehezedő kötelezettségtől. Amennyiben a megtámadás mellett döntünk, azt külön nyilatkozatban tehetjük meg. Ennek tartalmaznia kell azt a konkrét okot, amire hivatkozunk. Az idő múlására is érdemes figyelmet fordítani, hiszen a Ptk. az öröklés megnyílásától számított öt éven belül tekinti jogszerűnek az érvénytelenségre vonatkozó beadványokat. A megtámadás jogát azonban nem csak az elévüléssel lehet elveszíteni.

„7:37. § (5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.”

Szóbeli végrendelet megtámadható-e?

Ahogyan az írásbeli magánvégrendelet, úgy a szóbeli végrendelet is rendelkezik bizonyos kötelező formai elemekkel. A törvény ebben az esetben viszont különösen szigorú. Hiszen a szóbeli végrendelet eleve kivételes alkalmakkor tehető érvényesen. Ahhoz, hogy a végrendelet megtámadása értelmét mérlegelni tudjuk, nézzük meg, hogyan tehető érvényesen szóbeli végrendelet.

Szóbeli végrendelet csakis kivételes esetben tehető érvényesen a Ptk. szerint.

„7:20. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.”

És ez még nem is elegendő, ugyanis további feltételeknek kell megfelelnie az így kinyilvánított akaratnak. Két tanú együttes jelenlétére van szükség, akik természetesen megértik az örökhagyó nyelvét. Előttük kell előadni végakaratát, és egyben jelezni, hogy ez az ő szóbeli végrendelete. A törvény lehetőséget ad jelnyelv használatára is. Persze ebben az esetben még fontosabb, hogy a tanúk meg is értsék a végrendelkező jelnyelven előadott akaratát.

Érvényesen tehát akkor tehet valaki szóbeli végrendeletet, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelel. Bármelyik elem hiánya esetén sikerrel megtámadható a végrendelet.

Hogyan készítsünk megtámadhatatlan végrendeletet?

Jogszerű végrendelet elkészítéséhez be kell tartanunk a törvény által meghatározott feltételeket. Ezek az örökhagyó akaratát igyekeznek szem előtt tartani, mégis szigorú keretek között értelmezik a végakarat kifejezését. A titok, mellyel megtámadhatatlan végrendeletet készíthetünk, kezünkben van. Minden egyes feltételnek teljesülnie kell, így nem marad kétség az öröklést illetően.

Ehhez viszont érdemes ügyvéd segítségét kérni, hiszen nem könnyű mindenre kiterjedő figyelemmel rögzíteni a vagyonelosztási szándékot. S habár a hazai jogszabályok lehetővé teszik, hogy otthona kényelmében vesse papírra végakaratát, a jövőbeli érvényesség érdekében bátran keresse irodánk munkatársait! A formai követelményekre és a pontos, egyértelmű megfogalmazásra különösen érdemes figyelmet szánni. Amikor az életéről felelősen dönt, tegyen ugyanígy a halála esetére vonatkozó rendelkezéskor is! Kérjen szakszerű jogi segítséget, és tudja biztonságban vagyonát!