Végrendelet elkészítése és ára: mit kell tudni róla?

A túlvilágra senki nem viheti magával értéktárgyait, így érdemes időben rendelkezni a vagyon sorsáról. A végrendelet éppen ezt a célt szolgálja, hogy egyértelmű legyen, ki örököl és ki nem. De hogyan történik a végrendelet írása? Hogyan lehet érvényes végrendeletet tenni? Vannak-e tartalmi vagy formai követelmények a végrendelkezéskor? Bárki rendelkezhet halála esetére vagyonáról? Többek között ezekre a kérdésekre mutatunk megoldást.

Mi a végrendelet és mi nem?

A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint „a végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik”. Ahhoz, hogy törvényesen végrendeletnek minősüljön egy okirat, két minimális feltételt kell megvalósítania. Az egyik, hogy bizonyíthatóan az örökhagyótól származzon. Ez azt jelenti, hogy végrendeletet nem tehet senki például megbízott útján. A másik, hogy az örökhagyó vagyonáról rendelkezzen. Érdekes megjegyezni, hogy a törvény nem köti ki a konkrét örökös kinevezését az okiratban. Tehát létezhet olyan végrendelkezés is, ami kifejezetten egy illető (vagy több személy) kizárását tartalmazza. Teljesen életszerű példa, ha valaki azért ír meg egy végrendeletet, mert olyan mértékű a bizalomvesztés és a harag a hozzátartozója felé, hogy kitagadja.

Végrendelet elkészítése otthon: mire kell figyelni?

Nem mindig van arra lehetőség, hogy gondosan előre tervezve ügyvéd segítségével készüljön el a végrendelet. A törvény azonban pontosan az örökhagyó akaratát szem előtt tartva lehetővé teszi az egyéb módon történő végrendelkezést is.

Mi számít hivatalos végrendeletnek?

Írásbeli végrendeletet kétféleképpen lehet hivatalosan megtenni. Közokirat formájában, amit a Ptk. közvégrendeletnek nevez. Valamint magánokiratként, amit a jog írásbeli magánvégrendelet néven ismer. Emellett elfogadható még a szóbeli végrendelkezés is, kivételes esetekben.

Tehát a három lehetőség a jogilag érvényes végrendelkezésre:

• közvégrendelet
• írásbeli magánvégrendelet
• szóbeli végrendelet.

Otthonunk nyugalmában érvényesen írásbeli magánvégrendeletet tehetünk. Nézzük meg, hogyan történik mindez.

A szöveg kötelező elemei

Amikor valaki élete végét látva gondoskodni szeretne vagyonáról, írásba foglalva nyomot hagy végakaratának. Hogyan kell úgy rendelkeznie, hogy azt halála után pontosan a leírtak szerint hajtsák végre?

Első és talán legfontosabb szempont, hogy csak olyan nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni, amit az örökhagyó is ért. Az egyértelműség kedvéért ennek nem kell feltétlenül az anyanyelvének lenni.

Lényeg az, hogy ha saját maga írja, akkor azon a nyelven képes legyen papírra vetni. Ha pedig mással íratja, akkor el tudja az adott nyelvet olvasni. Ebből máris látható, hogy a Ptk. segítség igénybe vételét is engedélyezi.

Emellett a törvény az írásjeleket illetően is tartalmaz megkötéseket.

„7:16. § [Sajátkezűleg és más által írt végrendelet]

(1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.

(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.

(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.”

Az okiratban ezen kívül meg kell jelölni a keletkezés idejét. Egyértelműen ki kell tűnnie az írásból, hogy az örökhagyó mikor készítette a végrendeletet. Ennek egészen belátható gyakorlati oka van. Ugyanis csak így lehet eldönteni például több végrendelet esetén, hogy melyik a legutolsó és egyben életbe lépő dokumentum. De akár az okirat valódiságára is lehet belőle következtetni.

Mit kell tudni a végrendelet érvényességéről?

Az elkészült végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó aláírja az iratot. Ha a végakarat nem fért el egy lapon, akkor a lapokat meg kell számozni. Így azonnal kitűnik, ha esetleg utólag bárki kicserélne egy-egy oldalt, vagy szeretne eltüntetni belőle bizonyos részletet.

Az írásbeli magánvégrendelet úgy is érvényes, ha az örökhagyó „7:17. § a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja.” Ezt a formát nevezi a jog holográf végrendeletnek. Azonban akkor is teljes érvényű az okirat, ha „b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.” Ennek a formának a neve allográf végrendelet. A Ptk. ad egy harmadik lehetőséget is az írásbeli magánvégrendelet letételére. Mégpedig ha az örökhagyó „c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.”

Ha a végrendelkező sajátkezűleg írja a magánvégrendeletet, akkor a fentebb leírtak szerint elegendő a több lapból álló iratot megszámozni. Abban az esetben viszont, ha más készíti a dokumentumot, nem csupán számozással kell ellátni, hanem minden egyes oldalt az örökhagyó és a tanúk is alá kell írjanak.

Bárki lehet tanú?

Aki végrendelet tanúja szeretne lenni, meg kell felelnie néhány követelménynek. A Ptk. szerint köteles a személyazonosságát igazolni. Enélkül hiába ismeri a végrendelkezőt, akármennyire jó barátok, nem lehet érvényesen tanú. Az is akadály lehet, ha a tanú éppenséggel kiskorú. Nagykorú személy is lehet kizárva a tanúk köréből, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. A cselekvőképesség fogalmát a Ptk. tökéletesen meghatározza, így nem lehet vitás kérdés a tanúzás esetén. Bármennyire is furcsának tűnik, a törvény mégis kitér arra, hogy írástudatlan személy nem lehet tanú. Az viszont nem feltétel, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet tartalmát. Ők csupán azt igazolják, hogy valóban az örökhagyó írta alá a dokumentumot.

Szóban is lehet végrendeletet tenni?

Kivételes esetben igen. A Ptk. szabályoz egy olyan kizárólagos esetet, amikor a végrendelet valódisága és annak tartalma a tanúk elmondásán alapszik. Persze gondolhatnánk, hogy ezzel igen könnyű visszaélni. De a jog azokat a személyeket is szeretné a védelmébe vonni, akiknek már nincs lehetőségük írásban rendelkezni vagyonukról. Egyetlen kötelező feltétele van ennek a formának:

„7:20. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.”

Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek mindenképp objektíven megítélhetőnek kell lennie. Olyan váratlan hirtelenséggel kell fellépnie ezeknek a tényezőknek, hogy megakadályozzák az örökhagyót az írásbeliségben. Mit fogad el a bíróság „életet fenyegető rendkívüli helyzetnek”? Lehet kívülről közvetlenül fenyegető állapot, például hajótörés vagy baleset. Másfelől lehet olyan súlyos betegség fennállása is, amely rendkívül, hirtelen veszélyezteti az örökhagyó életét. Az egészségügyi állapot objektív megítéléséhez minden esetben orvosszakértőt hallgatnak meg. A szóbeli végrendelet tanúival kapcsolatban is szigorúbb a szabályozás, ugyanis nekik igazolniuk kell annak tartalmát is. Ez azt jelenti, hogy vita esetén igenis tudniuk kell, fel kell idézniük az örökhagyó végakaratát.

Mikor támadható meg a végrendelet?

Egy végrendelet mindaddig érvényben marad, amíg valaki meg nem támadja. Ez azt jelenti, hogy hivatalból senki sem vizsgálja egy okirat esetleges hibáit. Sem a bíróság, de még egy közjegyző sem. Ha viszont valaki saját érdekében megtámadja, az már alapot ad a tüzetesebb vizsgálódásra. Vajon ki lehet érdekelt, aki jogszerűen kifogást tehet valaki végrendeletére?

Végrendelet megtámadása: ki jogosult rá?

„7:37. § (2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.”

Meddig támadható meg egy végrendelet?

A végrendelet megtámadásra nyitva álló időt is érdemes szem előtt tartani. Ugyanis a Ptk. figyelmeztet, hogy „(4) a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül.” A megtámadás jogáról le is lehet mondani, mégpedig a végrendelet érvényesnek tekintésével.

Mennyire fontos az indoklás?

Ha valaki szeretne megtámadni egy végrendeletet, arra ügyelnie kell, hogy a nyilatkozatában pontosan megjelölje az érvénytelenség okát. Előfordulhat olyan eset, amikor több okot is fel lehet sorakoztatni a megtámadáskor. Ilyenkor a bíróság az összes okot köteles megvizsgálni. A végrendelet érvénytelenségének megállapításához keresetet kell indítani az illetékes bíróságon.

Mi alapján mondható, hogy egy végrendelet érvénytelen?

Ha már a megtámadáson gondolkodunk, tisztában kell lenni a végrendelet érvénytelenségének eseteivel. Tehát hogy mikor támadható meg az okirat sikerrel? Hiába vagyunk jogosultak, ha nincs jogalap, amire a keresetet helyezzük.

Érvénytelen lehet egy végrendelet, ha:

• az örökhagyó nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, tehát jogszerűen nem tehet végrendeletet (például kiskorú, cselekvőképtelen),
• hiányzik a végrendelkezési szándék,
• az örökhagyó hibásan nyilvánítja ki végrendeleti akaratát, valamint
• nem megfelelő a végrendelet tartalma (például a vagyon sorsa helyett arról rendelkezik, hogy milyen ruhában temessék el).

Mennyibe kerül ügyvédi végrendelet elkészítése?

Végrendeletet ügyvédi segítséggel is el lehet készíteni, ami egyfajta formai biztonságot nyújt. Emellett az így letétbe helyezett okiratokat egységes rendszerben őrzik.

Mennyi egy így elkészített végrendelet ára, és hogyan zajlik az elkészítés?

A Magyar Ügyvédi Kamara működteti a végrendeletek központi nyilvántartását, mely lehetővé teszi, hogy közjegyzők és bíróságok elérhessék a dokumentumokat. Az ügyvédeket ilyen esetben szigorú szabályok kötik a közléssel kapcsolatban (az ügyvédek által készített végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartásáról szóló 3/2006. (X.16.) MÜK Szabályzat). A Magyar Ügyvédi Kamarával történő közléssel egyidejűleg 10.000 forint nyilvántartási díjat kell fizetni. A nyilvántartáshoz szükséges nyilatkozat a Kamara honlapjáról letölthető.

Mit jelent az élő végrendelet?

Az élő végrendeletet a jog világában előzetes jognyilatkozatként ismerik. Arra szolgál, hogy a halál esetére szóló végrendelkezéssel ellentétben, az illető még életében dönthessen az őt befolyásoló kérdésekről. Ebben az esetben azonban szó sincs vagyonról. Az előzetes jognyilatkozattal a jövőben bekövetkező orvosi kezeléseket, egészségügyi beavatkozásokat lehet visszautasítani. Rendkívüli jelentőséggel bír egy ilyen nyilatkozat megléte. Ugyanis ekkor az illető döntései teljes tudatában, jogilag cselekvőképes személyként nyilatkozik arról, hogy mi történjen vele döntésképtelen állapotában. Az egészségügyi törvény határozza meg az önrendelkezéshez való jog részletezésénél az élő végrendelet formáját.

„16. § (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit […] tájékoztatni kell.”

A jognyilatkozattal tehát nem csupán azt a személyt lehet megjelölni, aki például súlyos betegség vagy eszméletlenség, agyhalál esetén dönthet a választható beavatkozásokról. Ezt a személyt hívják helyettes döntéshozónak. Az is rögzíthető, hogy kit szeretne az illető kizárni ebből a jogból. Rendelkezhet arról is az élő végrendeletet tevő személy, hogy konkrétan mely orvosi beavatkozásokat utasít vissza.

Meddig érvényes az élő végrendelet? Lehetséges-e végrendelet módosítása?

Az élő végrendelet visszavonásig érvényes, azonban lehetséges az elkészítése után bármikor módosításokat végezni rajta. Tehát ha az élethelyzet úgy hozza, hogy inkább mást jelölne meg helyettes döntéshozónak, vagy bizonyos beavatkozásokról másképpen gondolkodik, meg lehet változtatni a dokumentumot. A változás bejegyzésre viszont ugyanazok a formai szabályok vonatkoznak.

Legyen szó vagyonról, vagy akár pénzzel nem pótolható egészségről, mentális épségről, emberi méltóságról, az időben történő gondos előkészületek rendkívül hasznosak. Ahhoz, hogy a megfelelő tartalommal az Ön pontos szándékát tükrözve kerüljön rögzítésre az okirat, kérjen ügyvédi segítséget! Nincs annál nagyobb nyugalom, amikor biztonságban tudhatja a jövőjét. Tájékozódjon, döntsön alapos mérlegelés után, és készítse el időben végrendeletét!

Irodánk tapasztalt ügyvédei mindenben készségesen segítségére lesznek, keressen minket bizalommal.