Zaklatás (Btk. 222.§): útmutató sértetteknek és áldozatoknak

Meddig tart a magánszféra és mi számít zaklatásnak? Egy csúnya válás után a volt házastárs, vagy élettárs a közösségi média felületein mocskolódik? Esetleg gyermeke iskolai zaklatástól szenved? Hol van a tűréshatár?

Senkinek sem kell eltűrnie, hogy félelemben éljen. Használja ki lehetőségeit és a törvény által nyújtott védelmet.

Mi minősül zaklatásnak?

Nézzük meg, hogy mi a zaklatás fogalma:

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zaklatásnak számít a sértett rendszeres vagy tartós háborgatása. Ez a bírói gyakorlatban annyit jelent, hogy rövid időközönként vagy hosszabb időn keresztül, folyamatosan érnek valakit ilyen sérelmek. Zaklatásnak számít, ha az elkövető telefonon, sms-ben, akár levélben, vagy online felületen háborgatja a sértettet. De zaklatásnak számít a személyes jelenléttel elkövetett, tartós vagy rendszeres „kapcsolatfelvétel” is.

Manapság már az a leggyakoribb, hogy a szociális média felületein bontakozik ki zaklató magatartás. A fő szempont, hogy az áldozatot a félelem uralja, amely kihatással lehet a magánélete számos területére. Egy bírósági döntés szerint a bűncselekmény megállapításához „nem szükséges, hogy a sértett az ismétlődő telefonhívásokat fogadja vagy az üzeneteket elolvassa”. (Legf. Bír. Bfv. III. 818/2010.) A zaklató magatartás gyakorisága és ismétlődése már önmagában elegendő a tényállás megvalósítására.

Fenyegetés és félelem

A törvény második bekezdése tovább bontogatja a zaklatás elkövetésének módjait.

Btk. 222.§ (2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tehát a zaklató veszélyesen megfenyegeti a sértettet, hogy súlyosan bántalmazni fogja. De ide soroljuk a bármely ellene irányuló erőszakos cselekményt is. Például ha nemi erőszakkal, garázdasággal, rablással vagy hivatalos személy elleni erőszakkal fenyegetik meg az áldozatot.

Közveszélyt okozó cselekmény pedig lehet terrorcselekmény vagy jármű hatalomba kerítése. A mások életét, testi épségét fenyegető cselekmény látszatának keltése szintén büntetendő. Például valaki úgy nyúl a zsebébe, mintha onnan fegyvert venne elő és használni készülne. A sértettben ilyenkor annak látszatát kelti, hogy meg fogja ölni. A látszatkeltést azonban a gyakorlatban inkább félelemkeltésre alkalmas tárgyak elküldésével valósítják meg. Vagy a sértett közelében helyeznek el ilyen tárgyat.

Ki lehet a zaklatás áldozata?

Sértett tulajdonképpen bárki lehet. A törvény azonban súlyosabban bünteti azt, ha a sértett az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa. Ha a bűncselekményt a „nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el”, akár három év börtönre is ítélhetik.

Mi a zaklatás célja?

A törvény szövegéből is kitűnik, hogy gondatlanságból, „véletlenül” nem válik valaki zaklatóvá. Ehhez mindig konkrét cél szükséges, valamint szándékos elkövetés. A célzat pedig nem más, mint az áldozat megfélemlítése, vagy a magánéletébe való önkényes beavatkozás.

Hogy a félelemkeltés, háborgatás milyen módon történik, az nem számít. A törvény nem nevezi meg pontosan azokat a cselekményeket, amik alkalmasak lehetnek a bűncselekmény megvalósítására. Ha alkalmas arra, hogy az áldozatban félelmet keltsen és megfelel a törvényben leírtaknak, akkor büntetendő.

Veszélyben a gyermek

Manapság nagyon divatos a szociális média felületein keresztül kifejezni véleményünket. Ez az arctalanság azonban tökéletes színtere lehet az úgynevezett „cyberbullying”-nak, az internetes zaklatásnak. A zaklató a sértett tehetetlenségét kihasználva támadhatja a magánéletének bármely érzékeny területét. Különösen gyermekekre, kamaszokra veszélyes. Hiszen a gyakran önbizalomhiánnyal küzdő, visszahúzódó személyiségű fiatalok lelkében óriási kárt okozhatnak.

Nem ritka, hogy az internetes zaklatás áldozatai egyedül az életük kioltásában látják a megoldást. Rémisztő arányban található nyilvános fórumokon trágár hozzászólás, fenyegető üzenet. Veszélyes lehet a szexuális tartalmú intim üzenetekkel, képekkel való visszaélés, zsarolás is.

Szülők szerepe a zaklatás (Btk.222.§) megállításában

Mit lehet tenni kamasz, kiskorú gyermek zaklatása esetén?

Mivel ezek a bűncselekmények az online térben leginkább őket fenyegetik, a jogi lépések megtétele a szülők feladata. Elsősorban a gyermekkel való bizalmi légkör kialakítása és a zaklatás részleteinek megismerése a legfontosabb.

Ennek fényében szükséges megfelelő súllyal kezelni a cselekményt. Nem szabad az internetes zaklatást a korszellemmel járó kellemetlenségként elkönyvelni, bagatellizálni. Óriási jelentősége lehet a felnőtt segítségnyújtásának.

Az internetes zaklatás büntethetősége

Az online térben történő zaklatást a bírói gyakorlatban csak akkor minősítik bűncselekménynek, ha a következő négy szempont megvalósul:

• a zaklatás tényállását kimeríti a cselekmény,
• az elkövető betöltötte a 14. életévét, vagyis büntethető,
• a sértett magánindítványt terjesztett elő, valamint
• a bűncselekmény bizonyítására alkalmas tények állnak rendelkezésre.

Vannak olyan álláspontok, amelyek szerint az internetes zaklatás a kamaszok körében inkább gyermeki gonoszságnak, iskolai „csínytevésnek” minősül. Így megterhelő lenne egy súlyos büntetőeljárás terhét a fiatalokra rakni. Természetesen igyekezni kell minden alternatív megoldást felkutatni, azonban a zaklatással összekapcsolható öngyilkossági kísérletek és befejezett cselekmények miatt mégis indokolt lehet a feljelentés. Egy szülő számára gyermeke testi, lelki épsége és biztonsága a legfontosabb. Az esetek nagy részéről pedig csak igen későn szereznek tudomást a felnőttek.

Mit lehet tenni?

Ahhoz, hogy megállítsuk a zaklatást, elsősorban megfelelő bizonyítékokkal kell szolgálnunk. De hogyan lehetséges a zaklatás bizonyítása például egy gyalázkodó, fenyegető kommentsorozat esetén? Vagy ha a zaklató megfélemlítő, provokatív privát üzenetekkel bombázza? Ezekben az esetekben legjobb megoldás a közjegyző által kiállított ténytanúsítás igénylése. Bármelyik közjegyzőt megkereshetjük ügyünkkel, de célszerű a helyileg illetékes személyhez fordulni.

Telefonos zaklatás Btk.: mi a teendő?

Az eljárás lényege, hogy a közjegyző egy teljes bizonyító erővel rendelkező közokiratot állít ki az általunk bemutatott tényekről. Ez lehet az online térben történt zaklatásra vonatkozó irat, a fenyegető sms-ek vagy a telefonos zaklatás során történt hívások igazolása. Miért fontos ez? A zaklató sokszor azért érzi magát domináns helyzetben, mert a szitkozódás után könnyedén kitörölheti az üzeneteket.

Ezzel eltüntetve a bűncselekmény nyomait. Ha azonban elkészül a ténytanúsító okirat, a bíróságon hitelt érdemlően bizonyíthatja a sértett a történteket. Az eljárás során a közjegyző nem fogja mérlegelni az állításunk jogosságát, vagy megállapítani a bűncselekményt. Hiszen ez nem is az ő feladata. Csupán rögzíti a megtörtént események, tények valódiságát. Ezzel pedig lényegesen megkönnyíti számunkra a bizonyítást.

Mit lehet tenni a zaklatóval: válaszoljak vagy ne?

Ügyészségi és bírósági gyakorlatot tekintve a zaklatás bűncselekményét csak akkor fogják megállapítani, ha a sértett a zaklató megkeresésére nem válaszol. A reakciót még akkor sem tekintik indokoltnak, ha az elutasító tartalmú. „Ha tehát az elkövető két hét leforgása alatt összesen 128 telefonhívást kezdeményez és 57 SMS-üzenetet küld a sértettnek, aki ebből 53 alkalommal fogad és 26 alkalommal maga is kezdeményez hívást, emellett 22 szöveges üzenetre is válaszol, akkor a büntetőeljárásban csupán a fennmaradó 49 hívás és 35 szöveges üzenet lehet releváns.”

Bármennyire is késztetést érzünk a válaszadásra, inkább gyűjtsünk bizonyítékot és forduljunk a rendőrséghez.

Zaklatás (Btk.222.§) bejelentése: hogyan jelezzem, ha zaklatnak?

A folyamatos háborgatás, megfélemlítés megkeseríti a sértett és környezete életét is. Ezért nagyon fontos, hogy időben, akár a fenyegetésben álló erőszakos bűncselekmény bekövetkezése előtt jelezzük a hatóságoknak.

A zaklatás csakis magánindítványra büntetendő, ami azt jelenti, hogy feljelentést kell tennünk az elkövető ellen. Ezt számos formában megtehetjük, akár személyesen, írásban, online. A zaklatás feljelentéséhez csatoljuk a meglévő bizonyítékokat. Érdemes ezért az e-maileket kinyomtatni, a leveleket megőrizni, a telefonhívásokról pedig a szolgáltatótól értesítést kérni. A legfontosabb viszont az időben történő jelzés a sértett védelme érdekében.

Egy megtörtént esetben például a sértett azért nyújtott be magánindítványt az elkövető ellen, mert becsmérlő kifejezéseket tartalmazó leveleket küldött neki, és rendszeresen zaklatta telefonon.

Ezzel azonban nem hagyott alább a dühe, hiszen még a járási gyámhivatalt is megkereste levélben. Azt állította, hogy a sértett drogokat fogyaszt, emellett prostituáltként dolgozik, így nem alkalmas három kiskorú gyermeke nevelésére. A bíróság el is ítélte az illetőt zaklatás miatt. Ugyanakkor az is kimeríti a bűncselekmény tényállását, ha az elkövető a sértett munkahelyén hagy fenyegető üzenetet, hogy megöli a kisfiát, amennyiben nem megy vissza hozzá. Egy másik esetben az elkövető a sértett lakóhelyét többször felkeresve ittasan kiabált a ház előtt trágár szavakat.

A zaklatással kapcsolatban tehát elsődleges cél a súlyosabb erőszakos bűncselekmény megelőzése. A testi és lelki épsége érdekében a gondosan összegyűjtött bizonyítékokkal forduljon a rendőrséghez. Ne hagyja, hogy a félelem megbénítsa a mindennapjait. Ügyvédi segítséggel és megfelelő tájékozottsággal megvédheti magát.