A gyermekek, kiskorúak biztonságos fejlődése, védelme mindannyiunk érdeke. Éppen ezért bünteti a törvény, ha valaki kiskorúakat veszélyeztet magatartásával. De mit is jelent pontosan, mik gyermek veszélyeztetettség fajtái, milyen cselekmények tartozhatnak a bűncselekmény kategóriájába? A tájékozottság ebben az esetben elengedhetetlen, hiszen gyermekek életéről, jövőjéről van szó. Érdemes tisztában lennünk azzal is, kinek és hogyan tudjuk jelezni, ha kiskorú veszélyeztetésének vagyunk tanúi.
Mit jelent a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §)?
Lássuk mi a gyermek veszélyeztetettség fogalma:
A hatályos Büntető törvény 208. §-a büntetendő cselekményeket két csoportra osztja. Elsősorban azzal szemben jár el, aki „a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti”. Ezt úgy teheti meg, hogy a kiskorú nevelésével, felügyeletével, illetve gondozásával kapcsolatos kötelességét súlyosan megszegi. Veszélyeztetésnek minősül és külön bekezdésbe szedi a törvény, ha valaki „bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik; bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.”
Ki számít kiskorúnak?
A kiskorúság fogalmának meghatározásához a Polgári Törvénykönyv siet segítségünkre. Eszerint „kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.” A bűncselekmény szempontjából figyelembe vehető alsó életkori határ a szülés időpontja. Mivel a testi fejlődésre káros magatartás már ekkortól megvalósítható. A bírói gyakorlat szerint az értelmi fejlődés veszélyeztetéséhez nem szükséges bizonyos életkort betöltenie a gyermeknek.
Például ha valaki rendszeresen pálinkával átitatott kenyeret ad a csecsemőjének, hogy elbódítsa és ne sírjon, az megvalósítja a bűncselekmény tényállását. Ugyanis ezzel a magatartással veszélyezteti a gyermek értelmi fejlődését.
Ki követheti el a bűncselekményt?
Gyermekveszélyeztetés tettese az lehet, aki a törvény konkrét meghatározása szerint a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. Ebbe a kategóriába tartozik a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársa vagy az ettől a jogától megfosztott szülő is. Akár alkalmi jelleggel van rábízva a kiskorú, akár közös háztartásban lakik vele. Ha a szülők együttesen követik el a veszélyeztető magatartást, mindketten felelősek.
A 208.§ (2) bekezdésben részletezett cselekmény elkövetője viszont csak az lehet, akit semmilyen kötelezettség nem terhel a gyermek nevelésével, felügyeletével, gondozásával kapcsolatban, és a tizennyolcadik életévét betöltötte. Ez a rendelkezés csak akkor érvényes, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Tehát öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekménynél nem súlyosabb. Például az a nagykorú személy kiskorú veszélyeztetéséért felel, aki öt évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény (vagyon elleni vétség) elkövetésére igyekszik rábírni a kiskorút.
Mi számít súlyos kötelességszegésnek?
A törvény kifejezetten a súlyos kötelességszegést bünteti a kiskorúak nevelésével, gondozásával, felügyeletével kapcsolatban. De melyek azok a magatartások, amelyek súlyosnak minősülnek? Ennek eldöntése minden esetben bírói mérlegelésen múlik.
Hiszen a kiskorúak különböző életkora, az eltérő személyiségük és az igényeik miatt nem lehet általánosságban dönteni.
Az alapvető társadalmi elvárások és a gyakorlat szerint súlyosnak minősül, ha valaki a gyermekét nem táplálja, ruházatáról nem gondoskodik megfelelően, vagy a tisztálkodását nem teszi lehetővé. Az is ide tartozik, ha a gyermeket súlyosan bántalmazzák, esetleg betegség esetén nem viszik orvoshoz, a megfelelő gyógyszeres ellátást nem biztosítják számára, szexuális visszaélés áldozata lesz.
A bűncselekmény tehát megvalósítható nem csak tevéssel (fizikális, érzelmi bántalmazás), hanem mulasztással is (szükségletek elhanyagolása, gyermek magára hagyása). Kiskorú veszélyeztetése kizárólag szándékossággal követhető el.
A Kúria döntése szerint kiskorú veszélyeztetéséért felel az az elkövető, aki élettársát folyamatosan és többször súlyosan bántalmazta és szidalmazta kiskorú gyermekük szeme láttára. A tettes nem csak a kapcsolati erőszak bűntettét valósította meg, hanem bizonyítottan a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődésére is káros hatással volt.
Mi a helyzet a makarenkói pofonnal?
Sokáig a gyermeknevelés jogos és alapvető eszközének tartották a testi fenyítést. Az Európa Tanács ajánlása alapján azonban 2004-ben módosították a gyermekvédelmi törvényt. Így most már jogszabály tiltja a gyermekek bárminemű testi fenyítését, vagy velük szemben megalázó bánásmód alkalmazását. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága felsorolja mindazokat a magatartásokat, amelyek testi fenyítésnek minősülnek. Tehát a szülő, vagy a gyermek felügyeletére köteles személy semmiféle erőszakos cselekedetet nem alkalmazhat a nevelés eszközeként. Sok eset azonban felderítetlenül marad, mivel a gyermekek kiszolgáltatott helyzetüknél fogva nem tudnak megfelelő segítséget kérni. Ezért kell különösen figyelmesen eljárni a veszélyeztetettség legkisebb gyanúja esetén is.
A tanár fegyelmezhet pofonnal?
Ahogy a fentiekből is kitűnik, a gyermekjogokra való tekintettel tilos a nevelési célzatú erőszakos cselekmények megvalósítása. Ez különösen az oktatási intézményekben hangsúlyos. Például egy pedagógus megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, ha a rábízott gyerekekkel szemben megalázó bánásmódot, fizikai bántalmazást alkalmaz.
Mit jelent a züllött életmód?
A törvény kiemeli, hogy bűncselekményt követ el, aki a kiskorút züllött életmód folytatására rábírja, vagy arra törekszik. A bűncselekményre és szabálysértésre történő rábírás nem igényel magyarázatot. De mit tekint a törvény züllött életmódnak? Ez a magatartás még nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát, azonban erkölcsileg mindenképp kifogásolható. Fontos eleme továbbá, hogy nem elég egyszer, eseti jelleggel elkövetni. Ide tartozik a drogfogyasztás, az iskolából való rendszeres lógás, nagymértékű alkoholfogyasztás, prostituálttá válás.
Kiskorú felajánlása bűncselekmény elkövetéséhez
Az elkövetési módok közül talán ez az elem a legnehezebben értelmezhető. Mit is jelent pontosan a büntethetőség szempontjából a kiskorú felajánlása? A 182. számú ILO- Egyezmény kifejti, hogy tilos a gyermekek felhasználása, megvásárlása vagy felajánlása bűncselekmények céljából. Ha valaki megvásárolja a kiskorút, akkor az már emberkereskedelemnek minősül. Abban az esetben, ha felajánlás történik, az elkövetőnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kiskorú bűncselekményt kövessen el.
Mi alapján állapítják meg a bűncselekményt?
A kiskorú veszélyeztetése történhet a testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére tekintettel. A tényállás megállapításához már önmagukban is elegendő ezeknek a tényezőknek a fennállása. Például a szülő, vagy felügyeletre kötelezett személy akkor is felelősségre vonható, ha a gyermek testi fejlődését veszélyezteti, vagy „csak” érzelmi, erkölcsi hátrányt okoz. A bíróság akkor fogja megállapítani a felelősséget, ha a veszélyhelyzet és a súlyos kötelességszegés között okozati viszony áll fenn. Tehát például azért szenvedett egy kisgyermek maradandó egészségkárosodást a mosószer megivásakor, mert a szülő a felügyelettel kapcsolatos kötelességét súlyosan megszegte.
Btk. 208. §: Kiskorú veszélyeztetése kapcsolattartás akadályozásával
A Kúria határozatot hozott annak értelmezése céljából, hogy a kapcsolattartás szándékos akadályozása kimeríti-e a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét. Arra a döntésre jutottak, hogy aki a nála elhelyezett kiskorú és a kapcsolattartásra jogosult között önhibájából megakadályozza a kapcsolattartást, károsítja a gyermek érzelmi fejlődését. Ezzel megvalósítja a bűncselekményt.
Kiskorú veszélyeztetésének büntetési tétele
Mindkét kategóriába tartozó magatartást a törvény bűntettként egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
Kinek és hogyan tudom jelezni, ha veszélyeztetettséget látok?
A gyermekek biztonsága elsődlegesen védendő érték. Ha bármilyen bántalmazásnak tanúi vagyunk, érdemes haladéktalanul jelezni a hatóságok felé. Legyen szó fizikális sérülésekről, lelki terror vagy szexuális visszaélés elkövetéséről, fontos az időben történő jelzés. Ezt többféle módon is megtehetjük.
Gyermek veszélyeztetése bejelentés: hogyan működik?
A legkézenfekvőbb a rendőrségi bejelentés.
Felkereshetjük a gyermekjóléti szolgálatokat is, ahol megkezdik az ügy szakszerű kivizsgálását, megfelelő szervekhez irányítását. Az általuk működtetett jelzőrendszer alapján könnyebben felismerhetők és nyomon követhetők az esetek. A gyermekvédelmi jelzőrendszernek számos tagját nevezi meg a törvény, a hatóságokon és oktatási, egészségügyi intézményeken kívül az állampolgárok is tehetnek bejelentést. Tehát ez is mutatja annak fontosságát, hogy a veszélyhelyzet felismerése és jelzése mindannyiunk feladata.
Valamint hívhatjuk a nap 24 órájában a Gyermekvédelmi Főigazgatóság zöld számát, mely itt található: https://szgyf.gov.hu/1747-gyermekvedo-hivoszam
Bármely lehetőséget választjuk, rendkívül fontos az időben történő jelzés a megfelelő szervek felé. Ha már a veszélyeztetettség gyanúja fennáll, merjünk lépni a gyermekek érdekében.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!