Állatkínzás bejelentése során tudnia kell: tájékozottsága és a gyors reagálása életet is menthet. Az állatkínzás gondolata már önmagában elborzasztó, különösen ha valósággá is válik. A büntetőjog éppen ezért ítéli el az ilyen cselekményt. Bizonytalan, hogy az Ön által látott bánásmódot már komolyan vennék-e a hatóságok? Nézzük meg, mi kell ahhoz pontosan, hogy büntethetővé váljon egy állatkínzó.
Mi minősül állatkínzásnak?
Az állatok védelméről szóló törvény szerint „az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége”. Elsősorban ezért is foglalkozunk jogilag ezzel a cselekménnyel.
A Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint csakis gerinces állatokkal szemben követhető el a bűncselekmény. A bántalmazásnak pedig olyan mértékűnek kell lennie, hogy maradandó egészségkárosodást, vagy az állat pusztulását okozzák. Fontos feltétel, hogy ez a magatartás az állattal szemben legyen indokolatlan. Ugyanakkor az is bűncselekménynek minősül, ha valaki az állatát – különösen, ha veszélyes – elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Mik azok a veszélyes állatok?
A törvény a veszélyes állatokat külön megemlíti, hiszen ők nem feltétlenül gerincesek. Ide tartoznak például a mérges pókok, skorpiók, kígyók. Ha valaki megunja és kiteszi, vagy felelőtlensége miatt elhagyja a veszélyes állatát, a törvény felelőssé teszi állatkínzás vétségében. A rendelkezés ebben az esetben nem feltétlenül a veszélyes állat kiszolgáltatott helyzetét veszi figyelembe, hanem mások testi épségét és védelmét szolgálja.
A veszélyes állatok három kategóriába sorolhatók:
- különösen veszélyes,
- közepesen veszélyes, illetve
- elővigyázatosságot igénylő állatfajok.
Különösen veszélyes állatok tartására csakis állatkertek kaphatnak engedélyt, ahol a megfelelő elkülönítési és gondozási feltételek rendelkezésre állnak. Közepesen veszélyes állatokat a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet tartani, az elővigyázatosságot igénylő állatok tartását pedig a hatóságnak be kell jelenteni. Ez a megkülönböztetés és engedélyhez kötöttség is jelzi, hogy az emberek testi épségének és egészségének védelme különösen fontos. Büntetés kilátásba helyezése nélkül pedig nem lehetne érvényt szerezni ezeknek a szempontoknak. Ezért minősül állatkínzásnak a veszélyes állatokkal való visszaélés.
Akkor is büntetnek, ha csak egyszer követik el az állatkínzást?
Maga a bántalmazás egyszeri magatartással is megvalósítható. Ez már önmagában is elegendő a tényállás kimerítéséhez. Az olyan bánásmód viszont, ami egészségkárosodást vagy pusztulást okoz, többszöri és folyamatos kell legyen. Megvalósulhat tevésben és mulasztásban is, például ha valaki az állat szükségleteiről hosszabb időn át nem gondoskodik (nem eteti, kis helyre bezárja, a szükséges orvosi kezeléseket elmulasztja).
Lehetséges nem indokolatlan állatkínzás?
A törvény külön kiemeli, hogy a büntetendő magatartásnak indokolatlannak kell lennie. Ilyenkor kérdezhetnénk, hogy lehet-e egyáltalán indokoltnak nevezni az ilyesmit? Igen! Mégpedig szigorúan szabályozott esetekben (1998. évi XXVIII. törvény):
- jogilag indokolt lehet egy állat elpusztítása, ha az élelmezési célt szolgál (vágóállat)
- prémtermelés miatt,
- túlszaporodást korlátozó állományszabályozás,
- gyógyíthatatlan betegség, sérülés,
- fertőző betegségek felszámolása,
- kártevők irtása,
- tudományos kutatás,
- közegészségügyi veszély elhárítása miatt.
Az állatok életének kioltása ezekben az esetekben is kizárólag kábítás után lehetséges. Ha az otthonunkban levágunk egy tyúkot, vagy bármilyen szárnyast élelmezési célra, akkor rájuk természetesen nem vonatkozik a kábítási kötelezettség, viszont olyan eljárást kell alkalmazni, amely a lehető leggyorsabb és legkíméletesebb. Veszélyhelyzet elhárításakor ugyanez a magatartás követendő. Például ha lakott területre merészkedik egy medve, vagy az állatkertből elszabadul egy tigris, ami a lakosságot fenyegeti, nem állatkínzás a kilövése. Ellenben az állat számára a legkíméletesebb és leggyorsabb módszert kell alkalmazni.
Libát tömni büntetlenül?
A haszonállatként tartott kacsa, illetve liba tömése és a tollak eltávolítása csakis meghatározott szabályok szerint történhet. Aki ezeket az engedélyezett technológiai eljárásokat nem tartja be, bűncselekményt követ el.
Csak az állat tulajdonosa felelős?
Az 1998. évi XXVIII. törvény értelmező rendelkezése alapján állattartónak minősül a tulajdonoson kívül az is, aki az állatokat gondozza, felügyeli. Tehát az is lehet elkövető, aki csak vigyáz az állatokra, viszont megvalósítja a büntetendő magatartásokat.
Szándékosság és büntetési tétel
Állatkínzást csakis szándékos cselekménnyel lehet elköveti, tehát az illetőnek fel kell ismernie, hogy magatartásával, bánásmódjával az állatot megölheti, vagy súlyos károsodást okozhat neki. Aki pedig kiteszi vagy elűzi az állatát, pontosan tudja, hogy onnantól kezdve nem gondozza és vigyáz rá tovább.
Az állatkínzás alapeseteként ismertetett bánásmód, illetve bántalmazás vétségnek minősül, büntetési tétele két év szabadságvesztés.
Az állatkínzás súlyosabb esetei
Vannak olyan tényezők, amelyek a büntetés mértékét megnövelhetik. A Btk. 244.§ (2) bekezdése igyekezett különbséget tenni az olyan elborzasztó cselekmények között, amely
„a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”
Ha valaki különös szenvedést okoz, vagy több állatot érint a kínzás, akkor az már bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztés jár érte. Hogy mi minősül különös szenvedésnek, ezáltal súlyosító tényezőnek, az a bíróság egyéni mérlegelésén múlik.
Állatviadalok
Az olyan küzdelmek szervezése, amely az állatoknak súlyos sérülést vagy halált okozhat, bűncselekménynek minősül és az állatkínzás kategóriájába sorolható. Azonban nem csak a szervezés tilos, hanem az ilyen rendezvényen való részvétel, és a fogadások kötése is. Ha valaki azért tenyészt vagy képez ki egy állatot, hogy viadalon versenyeztesse, szintén bűncselekményt követ el. Ilyen állattal kereskedni sem lehet. Az állatviadal megtartására szolgáló helyszínt sem szabad biztosítani, vagy ilyen célra egyéb épületet átadni.
Az is külön szabályként van lefektetve, hogy élő állatot nem lehet nyereményjáték tárgyává tenni, kivéve ha megvannak a tartáshoz és gondozáshoz szükséges feltételek. Ennek pontos részleteiről a törvény végrehajtási rendeletéből értesülhetünk (1998. évi XXVIII. tv. 8/A. §). Bármennyire is szörnyű ilyesmiről hallani, mégis szükséges volt törvényben szabályozni, hogy az állatokkal szembeni nemi vágy kielégítésére szolgáló cselekmények büntetendők.
Le lehet rövidíteni a kutya fülét/ farkát?
Az olyan beavatkozások, amelyek nem az állat egészségét szolgálják, vagy nem a károsodástól óvják meg, nem jogszerűek. Tehát ez azt jelenti, hogy törvény tiltja a kutyák farkának vagy fülének méretre vágását, illetve bármilyen szépészeti sebészeti beavatkozást. Természetesen az ivartalanítás nem tartozik ebbe a kategóriába.
Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki érzéstelenítés nélkül végez sebészeti beavatkozást állatokon. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy azért nem alkalmaz érzéstelenítést, mert az egész beavatkozás nem jár nagyobb fájdalommal, mint maga az érzéstelenítés.
A helytelen szállítás is lehet bűncselekmény
Amennyiben valaki úgy szállít állatot, hogy az szenvedést vagy fájdalmat okoz neki, állatkínzásnak minősül. Jelentheti ez azt például, hogy a szállítóeszközön nincsenek biztosítva a biztonságos utazás feltételei, nincs védve az időjárás káros hatásaitól. Az is szenvedést okozhat az állatoknak, ha a megérkezés után nem történik meg azonnal a kiengedés. Fontos, hogy az állat szükségletei a szállítás során is biztosítva legyenek. Például nem lehet nagy melegben hosszabb ideig ivóvíz biztosítása nélkül szállítani állatokat.
Állatkínzás bejelentése: hogyan, kinek?
Ha állatkínzás szemtanúja, érdemes azonnal jelezni a hatóságoknak. Legkézenfekvőbb esetben a rendőrségen feljelentést tehet, hiszen bűncselekményről van szó, melynek módjáról és lehetőségeiről itt tájékozódhat: https://drszep.hu/feljelentes-menete/
Jelezhetjük az esetet az állatvédő szervezeteknél is, melyek azonnal megkezdik a szükséges lépéseket és a hatóságok felé ők tesznek feljelentést az állatkínzó ellen. Ha pedig például egy kistelepülésen tapasztalunk olyan bánásmódot, vagy állat pusztulását okozó magatartást, amelyet a törvény büntet, az önkormányzat jegyzőjének is jelezhetjük.
Állatvédelmi bejelentés a Kormányablakokon keresztül is tehető.
