Hírek
-
Btk. 338. § Közveszéllyel fenyegetés
A Btk. 338. § szerinti közveszéllyel fenyegetés a zavart keltő híresztelésektől mentes társadalmi együttélést és a zavartalan köznyugalmat hívatott biztosítani. A jogalkotó célja az olyan magatartásoknak a visszaszorítása, amelyek alkalmasak pánik előidézésére vagy közbiztonság megzavarására. A közveszéllyel fenyegetés különösen az online kommunikáció és a névtelen bejelentések világában vált gyakorivá. Már egy valótlan veszélyhelyzet bejelentése is…
-
Btk. 310. § Hivatalos személy elleni erőszak
A jogalkotó kiemelt védelmet biztosít a hivatalos személyek számára, így a hivatalos személy elleni erőszakként rögzített deliktum igen súlyosnak tekinthető. A szabályozás célja a védett körbe eső személyek hivatalos eljárásának zavartalan biztosítása, valamint a cselekvési szabadságuknak és tiszteletüknek a megőrzése. Ezért már az erőszakos fellépés vagy fenyegetés is büntetendő. Ki a hivatalos személy? A Btk.…
-
Btk 337.§ Rémhírterjesztés
A Btk 337.§ szerinti rémhírterjesztés nem tekinthető a leggyakrabban megvalósuló deliktumnak, azonban igen komoly következményeket is eredményezhet a megvalósítása. A valótlan információk gyorsan pánikot és társadalmi bizonytalanságot okozhatnak. A törvény a cikk alapját adó bűncselekménnyel a köznyugalom és a társadalmi rend védelmét szolgálja. Mi számít rémhírterjesztésnek a Btk. 337.§ szerint? A rémhírterjesztés a köznyugalmat hívatott…
-
Btk. 347. §: Egyedi azonosítójellel visszaélés
Jelen írásban az egyedi azonosítójellel visszaélés bűncselekményével és a kapcsolódó jogkövetkezményekkel kívánunk ismeretekkel szolgálni az olvasó számára. A 2012. évi C. törvény szerint az követi el, aki jogellenesen eltávolítja, meghamisítja vagy felhasználja az egyedi azonosító jelet. Ugyanakkor ez mit is jelent a valóságban? Mit jelent a Btk. 347. § szerint az egyedi azonosítójellel visszaélés? A…
-
Btk 345. §: Hamis magánokirat felhasználása
A hatályos büntető törvénykönyv értelmében a hamis magánokirat felhasználásának bűncselekményét az követi el, aki hamis vagy hamisított magánokiratot használ fel joghatás kiváltása érdekében. A törvény célja az okiratokba vetett bizalom védelme. Ez különösen fontos a szerződések és hivatalos ügyintézés során. Azonban több kérdés merülhet fel a tárgyalt deliktum kapcsán, amelyre jelen cikkben igyekszünk válaszolni. Mi…
Az a dolgunk, hogy segítsünk Önnek.
A polgári perek és a büntetőeljárások az utóbbi években jelentősen átalakultak, az elektronikus ügyintézés nemcsak az ügyvédeket, de a bíróságokat és hatóságokat is megújította. Emiatt fontosnak tartjuk, hogy ügyvédeink naprakészek és tapasztaltak legyenek az elektronikus kommunikációban, legyen szó a bíróságok előtt jogérvényesítésről vagy az ügyfél kommunikációról.
Ügyvédeinkkel teljes munkaidőben online és offline is dolgozunk, így mindig számíthat ránk.
Ha bajban van, és profi ügyvédre van szüksége, kérjen visszahívást most. Amint tudjuk, keresni fogjuk telefonon.
Legutóbbi bejegyzések
- Btk.368.§: Önbíráskodás
- Hamis vád (Btk. 268. §): útmutató
- Btk. 311. §: Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
- Btk. 209. § Gyermekmunka
- Btk. 366. § Kifosztás
- Btk. 338. § Közveszéllyel fenyegetés
- Btk. 310. § Hivatalos személy elleni erőszak
- Btk 337.§ Rémhírterjesztés
- Btk. 347. §: Egyedi azonosítójellel visszaélés
- Btk 345. §: Hamis magánokirat felhasználása