Jogos önvédelem kisokos

Ki védhet meg minket, ha erőszak vagy támadás ér? Kihez fordulhatunk, ha saját testi épségünket veszély fenyegeti? Eléri vajon az állam védelmező karja ezeket a fenyegető, sürgető helyzeteket? Vagy csak magunkra számíthatunk? Mi az önvédelem? Mikor számít jogosnak?

Nézzük meg együtt a törvény által felkínált lehetőségeket, amikor jogosan elhárítható a támadás saját önhatalmunkkal.

Mit jelent a jogos önvédelem?

Mi a jogos önvédelem? A Büntető Törvénykönyv 15.§-a felsorolja azokat az okokat, amelyek egy cselekmény büntethetőségét kizárják vagy korlátozhatják. Itt találjuk néhány sor olvasás után a jogos védelmet, mint kizáró tényezőt. Ami rögtön szembetűnik, hogy a törvény szövegében nem jogos önvédelmet olvasunk, ahogy azt a hétköznapi szóhasználatban megszoktuk. Miért lehet ez? A válasz nagyon egyszerű, ugyanis nem csak saját magunkat védhetjük meg “jogosan”. Minden olyan cselekmény ide sorolható, amely “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.”

Büntethető-e a jogos önvédelem?

Ha amiatt aggódik, hogy hozzátartozója vagy akár Ön büntetőeljárás alá vonható-e egy támadás elhárítása miatt, jó hírünk van. Nagy valószínűséggel a jogos védelem körébe esik a cselekmény, ami a törvény sorai szerint “nem büntetendő”. A bizonytalanság viszont még nem oszlott szét egészen. Honnan tudhatja, hogy az Ön védekezésre irányuló cselekménye jogos védelemnek számít-e? Ebben szeretnénk segíteni a következő szempontokkal.

Milyen helyzetekben jogos az önvédelem?

Jogos védelemről csak akkor lehet szó, ha támadás történik. Egy jogsértésre adott reakció, ha az például egy későbbi időpontban történik, már önbíráskodás lehet. A támadás elhárítását persze nem bünteti a törvény, viszont arra figyelni kell, hogy közvetlenül történjen. A jogos védelmi helyzet a közvetlen fenyegetés hatására formálódik ki. Azt, hogy mit tekint a törvény ilyen fenyegető, közvetlen támadásnak, a bíróság az ügy összes körülményei alapján ítéli meg. Emiatt is fontos, hogy minden részletre kiterjedően beszélje át a helyzetből adódó lehetőségeket tapasztalt ügyvéddel.

A támadás szó hallatán bizonyára Önnek is valamilyen erőszakos cselekmény jut eszébe, amelyben érvényesülhet a jogos védelem.

A jogos védelem és végszükség összehasonlítása

Mi a teendő jogilag akkor, ha például sétáltatás közben a szabadban ránk támad valakinek a nagytestű kutyája? Ebben az esetben is jogos védelemnek számít, ha a tragédiát elkerülve az eb végül megsérül, vagy elpusztul? A bírói gyakorlat szerint ebben a helyzetben a végszükség szabályait kell alkalmazni, ugyanis támadás csakis emberi, tevőleges magatartás lehet. Ezt tisztázva még egy kérdés adódik a jogos védelem törvényszerűségét illetően.

Mi történik, ha valakit például azzal “tréfálnak meg” a munkatársai, hogy támadást színlelnek? Hiszen a sértett így azt érezheti, hogy teljesen jogosan védi meg magát. Ilyenkor a bíróság – bár a körülményekből azt gondolnánk – nem a jogos védelemhez szükséges támadásként, hanem tévedésként ítéli meg a magatartást.

Elmaradhatatlan feltétel a jogos védelem megállapításához a támadás jogtalansága.

Akkor nevezhetjük jogtalannak a támadást, ha olyan magatartást valósít meg, ami egyébként a törvény szerint büntetendő. Például jogtalannak számít a testi sértés, nemi élet szabadsága elleni cselekmények.

Hogyan ítéli meg a törvény azt az esetet, ha egy erősen alkoholos állapotban lévő vagy esetleg elmebeteg támadó fenyegeti közvetlenül a sértettet? A jogos védelem szempontjából a bíróság nem vizsgálja, hogy a támadó büntethető-e vagy sem. Tehát nem számít, hogy ki és milyen állapotban, milyen életkorban támad Önre, a fentebb említett feltételek fennállása mellett jogszerűen megvédheti magát.

Nézzünk egy életszerű példát a jogos védelem és a támadás jogtalanságának összefüggésére. Ivócimborák találkoznak a kocsmában, majd egy elmaradt tartozás miatt úgy dönt az egyik fél, hogy a másikat szándékosan provokálja, amiből verekedés kerekedik. A provokáló szándéka a tartozás elmaradása miatti bosszú volt, így az őt ért testi sértés miatt nem hivatkozhat jogos védelemre. Amennyiben kölcsönös és egyidejű a támadás, tehát verekedésbe torkollik a vita, mindkét fél jogtalanul jár el. Jogos védelemre egyikük sem hivatkozhat.

Ha a sértett jogos védelemre szeretne hivatkozni, ahhoz meg kell vizsgálni, hogy a támadás mire irányult. A törvény szerint akkor áll fenn, ha “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen” irányul a támadás.

A védelmi cél tehát kiterjed nem csak a sértettre, hanem másokra, illetve a közérdekre is. Ezért van az, hogy jogos önvédelem helyett a Btk. jogos védelemként használja a fogalmat. Ebbe a meghatározásba sokféle cselekmény/ támadás beletartozik, például testi sértés, a becsület-, nemi élet szabadsága-, tulajdon megsértése.

Meddig jogos az önvédelem?

A jogos védelmi helyzet létrejöttéhez mindenképp meg kell lennie azoknak a feltételeknek, amik a törvényben fel vannak sorolva (közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás, amely saját vagy mások személye, javai, illetve a közérdek ellen irányul). Amennyiben gondolatban kipipálta ezeket a feltételeket, meg is nyugodhat. Egy kérdés azonban mégis befurakodhat a fejébe, hogy meddig tart ez a jogos védelem? Mikortól számítja önbíráskodásnak, megtorlásnak a bíróság a kialakult védekező magatartást? A bírói gyakorlat szerint a jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig fennáll a támadás, vagy a közvetlen fenyegetés meg nem szűnik.

Az arányosság elve

A jogtalan támadás elhárításának módját nagyban meghatározza annak intenzitása és formája. Általánosságban elmondható, hogy a támadás visszaverése testi sérülést vagy kárt okozhat. Az arányosság elve azt jelenti, hogy a jogtalan támadás esetén alkalmazott védekezés mértéke szükséges volt-e annak elhárításához.

A bíróság tehát azt fogja vizsgálni, hogy fennállnak-e a jogos védelem megállapításához szükséges feltételek és hogy volt-e esetleg más mód, amivel a támadás elhárítható lett volna. A bírói joggyakorlat szerint ha valakit olyan támadás ér, amely az életét veszélyezteti és erre válaszul például lelövi az elkövetőt, aki meghal, az arányosságot nem vizsgálják. Hiszen az életét csakis a támadó életének kioltásával menthette meg. Ez pedig kimeríti a szükségesség fogalmát.

A törvényben mégis van egy figyelemre méltó bekezdés, ami mellett nem érdemes elmenni. Meghatároz bizonyos eseteket, amiket úgy kell tekinteni, mintha az élet kioltására irányultak volna. Ilyenkor ugyanis a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükségesség mértékét. Mondhatnánk úgy is, hogy ezek súlyosabb, minősített esetek.

A Btk. felsorolja az ebbe a körbe eső cselekményeket: “ha személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el; a lakásba éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.”

Jogtalan támadás vagy intézett támadás?

A Büntető Törvénykönyvben megtaláljuk a jogos védelem fogalmánál a támadásra vonatkozó részleteket. Az intézett támadás alatt azt a magatartást kell érteni, amikor valaki az eltervezett bűncselekmény megvalósításába már belekezdett. Míg a “közvetlenül fenyegető” jogtalan támadás során az elkövető cselekményéből arra lehet következtetni, hogy nagyon rövid időn belül, akár azonnal megvalósítja a támadást (például egy késsel megindul a sértett felé és lendíti a kezét). Mindkét fogalom, a közvetlen fenyegetés és az intézett támadás is a jogtalan támadás körébe tartozik.

Hogyan bizonyítható, hogy jogos volt az önvédelem?

A jogos védelem bíróság által történő megállapításához minden esetben az ügy összes körülményeit meg kell vizsgálni. Miért fontos ez az Ön számára? Mert a lehető legkedvezőbb kimenetelű eljáráshoz, amelyben az Ön érdekei és jogai vannak kiemelve, tapasztalt ügyvédi segítségre lesz szüksége.

A jogos védelem Btk. szerinti definíciójáról fentebb írtunk. A jogos védelem megállapítása az ebben részletezett szempontok szerint történik. Ugyanis ezeknek a törvényben meghatározott tényezőknek fontos szerepük van az ügyben. Mielőtt bármit is lépne vagy aggasztja a jogos védelem megítélésének kérdése, keresse bizalommal munkatársainkat, akik sokéves szakmai tapasztalatuk révén rutinos átlátják az ügy részleteit.

Gyakran Ismételt Kérdések