Mi a közokirat hamisítás (Btk. 342. §), és hogyan büntetik?

Tekintsük át a közokirat hamisítás fogalmát és gyakorlati példákon keresztül fedjük fel ezt a kevésbé ismert, ám annál gyakoribb bűncselekményt.

Az ókori római és germán jogokban már felfedezhető az okiratok hamisításának büntetése, ami jelzi, hogy igen korán „ráéreztek az ízére” az elkövetők ennek a bűncselekménynek. Az elrettentésül szolgáló büntetés azonban nagyságrendekkel súlyosabb volt, mint manapság, akár az életükkel is fizethettek érte. Persze a büntetések humanizálódása nem von le semmit a cselekmény társadalomra veszélyességéből, és kártékony minőségéből. Érdekessége azonban az, hogy amióta az emberek okiratokkal igyekeznek alátámasztani jogilag fontos tényeket, vagy adatokat, ott a csalók is megjelennek, bármely korról is legyen szó.

Közokirat hamisítás jelentése

Az okirat fogalmát nem találjuk meg a hatályos büntető törvénykönyvben, e tekintetben segítségül kell hívnunk a Polgári perrendtartásról szóló törvény definícióját, mely a 323.§-ban megadja a biztos alapot ahhoz, hogy a bűncselekmény mire is követhető el pontosan (az elkövetési tárgy maga a közokirat). Büntetőjogi értelemben lehetnek valósághű tartalmú hamis, illetve hamisított, és valótlan tartalmú hamis, vagy hamisított okiratok.

Valótlan tartalmú hamis okiratról van szó például, ha valaki ellop egy üres egyetemi oklevelet és azt saját nevére kitölti, holott nem szerzett erre vonatkozó végzettséget. Valótlan tartalmú hamisított okirat, ha szintén megfelelő végzettség nélkül bejegyzi valaki az útlevelébe a doktori címet. Valósághű tartalmú hamis az okirat, ha valaki rendelkezik egyetemi végzettséggel, de elveszítette az oklevelét, ezért ellop egy üres példányt, és kitölti a saját nevére. A valósághű hamisított okirat esetében pedig arról van szó, hogy valaki jogszerűen megszerzi a doktori címet, de a hatóságok helyett saját maga írja be a változást a neve elé az útlevélben.

Ennek fényében már érthetőbben hangzik a közokirat hamisítás Btk. szerinti definíciója, mely szerint:

„342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A közokiratokkal kapcsolatban fennáll a társadalom részéről a hitelesség igénye, ami valljuk be, teljességgel érthető. Emiatt a bíróság egy közokiratot valódinak tekint mindaddig, amíg valaki az ellenkezőjét be nem bizonyítja. Arra természetesen van lehetőség, hogy az okirat kiállítóját megkeresse a bíróság a valódiság bizonyítása érdekében.

De mi is az a közokirat?

Ahogy már utaltunk rá azt, hogy mi a közokirat jelentése a Polgári perrendtartásról szóló törvény határozza meg:

„A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.”

Az elektronikus eljárás(ok) bevezetésével a közokirat fogalmát a jogalkotó bővítette, amelynek értelmében:

„Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.”

Btk. 342. §: A közokirat hamisítás elkövetésének esetei

A bűncselekményt az elkövető háromféle magatartással is megvalósíthatja a törvény szerint:

• hamis közokirat készítése,
• közokirat meghamisítása, illetve
• hamis közokirat felhasználása.

Egy negyedik típus a közokirat hamisításban való közreműködés. Aki közreműködik valótlan adatok közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésében, az úgynevezett intellektuális közokirat- hamisítás bűntettét valósítja meg. Nézzük meg most ezt az elkövetési módot is.

Az egyik legjellemzőbb elkövetési mód, amikor a hamis okirat előállításának érdekében az aláíró személy aláírását hamisítják meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírás hamisítása is büntetendő, az aláírás hamisítás büntetése akár szabadságvesztés is lehet.

Egy további elkövetési mód: közokirat hamisításban való közreműködés

Például egy ingatlan adásvételi szerződésre nem a tulajdonos neve kerül, majd így vezeti be a földhivatal a nyilvántartásba. Így valódi közokirat készül, ám valótlan tartalommal (az adatot bejegyző hivatalos személy jóhiszeműsége ellenére is). Egy másik valós eset alapján a Kúria határozatba foglalta, hogy a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során az adásvételi szerződésen valótlan tulajdonos feltüntetése, így a járműnyilvántartásba nem a valóságnak megfelelő adatok bevezetése szintén kimeríti a bűncselekmény tényállását. A bírói gyakorlat azonban nem sorolja a bűncselekmény kategóriájába azokat az utólagos változtatásokat a közokiraton, amelyek nem érintik annak bizonyító erejét (például valaki aláhúz egy szövegrészt vagy helyesírási hibát javít).

Egyes esetekben előfordul, hogy a személyazonosság felfedése következményekkel járhat, azonban mégsem célszerű első rémületünkben kilétünket eltitkolva, mások adataival visszaélni. Aki például egy rendőrségi közúti ellenőrzéskor nem a saját személyes adatait igazoló dokumentumokat nyújtja át a hatóság embereinek, hanem más nevére szóló közokiratot használ fel, bűncselekményt valósít meg. Ugyanígy, ha valaki az elkövetett bűncselekmény miatti igazoltatás és intézkedés során valaki más személyes adatait mondja jegyzőkönyvbe, azzal nem csak a hatóság félrevezetését okozó közokirat hamisításban közreműködik, hanem a harmadik személlyel kapcsolatosan hamis tanúzásért is felelősségre vonható. Hiszen az általa lejelentett adatok valódi tulajdonosa ellen így büntetőeljárás indult. (1/2004. számú BJE határozat)

Nagyon keskeny a határvonal, amely elválasztja a közokirat hamisítás és a hamis magánokirat felhasználás bűncselekményeket. Emiatt felettébb nagy jelentősége van ügyvéd szakszerű segítsége igénybe vételének, hiszen a büntetési tétel a két esetben rendkívül eltérő. Hamis magánokirat felhasználása történik, ha az elkövető közjegyző előtt tesz valótlan tartalmú nyilatkozatot, melyből így közokirat készül. Ezután természetesen fel is használja a dokumentumot. Másik példa, ha az elkövető a tulajdonos nevét írja alá a személygépkocsi átírásához szükséges iratra, majd felhasználja azt. Hamis magánokirat felhasználását követi el az az ittas járművezető is, akinek vezetői engedélyét emiatt bevonták, majd a hatóságoknak úgy nyilatkozott, hogy elvesztette. Ezáltal új engedélyt állítottak ki a részére.

A Kúria 2017-ben keletkezett munkaügyi határozata alapján közokirat hamisításnak minősül az az eset, amikor az elkövető úgy veszi igénybe a magasabb illetmény összeget nyelvtudási pótlék címen, hogy a bemutatott bizonyítványát közokirat hamisítással szerezte. Tehát ellenérték fejében állították ki a nevére megfelelő nyelvtudás igazolása nélkül, mely okiratot ő fel is használt.

Az eset érdekessége, hogy az ügyben hivatásos fegyveres szerv dolgozójáról van szó, akivel szemben a hamis bizonyítvány miatt méltatlansági eljárást indítottak, végül jogviszonyát megszüntették. A korrupció segítségével megszerzett és felhasznált nyelvvizsga bármely állampolgár terhére bűncselekményként értékelendő, hivatásos szerv állományába tartozó személy esetén azonban kifogásolható életvitel alapjául szolgál.

Fegyveres szerv tagjával szemben a társadalom és az állam is a feddhetetlen életmód követelményét támasztja, amiatt megengedhetetlen az ilyen típusú bűncselekmény elkövetése, vagy akár a gyanúba keveredés is. Amennyiben hasonló helyzet létrejön, az ártatlanság vélelme értelmében mindent meg kell tenni azért, hogy a gyanú felmerülése után haladéktalanul tisztázza magát az illető. Ha a bűncselekmény elkövetésének árnyéka vetül valakire, annak nem csak a hátrányos társadalmi megítéléssel, hanem akár munkaviszony megszüntetéssel és a büntető törvény által kiszabott büntetési tétellel is számolnia kell. A tényállás, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok, magatartási elemek tisztázása érdekében mihamarabb célszerű ügyvédi segítséget kérni.

Közokirat hamisítás hamis okiratok készítésével

A közokiratok hitelességébe vetett bizalom miatt nem pusztán a hamis vagy hamisított dokumentumok felhasználása büntetendő, hanem már önmagában azok készítése is. Nyilván logikusnak látszik az az ok- okozat, mely szerint azért készítenek egy hamis okiratot, mert fel akarják használni valótlan adatok igazolására.

A jogalkotó mégis úgy látta indokoltnak, hogy az ilyen közokirat készítése önmagában büntethető cselekménynek minősüljön. Ha valaki a készítésben nem vett részt, vagy bármely akadály miatt nem büntethető e tekintetben, a hamis vagy hamisított közokirat felhasználásáért akkor is felelnie kell. Ebben a tekintetben pedig nincs jelentősége annak, ha egy rendőrségi igazoltatásnál az illető valótlan személyi adatokat tartalmazó igazolványt mutat fel, majd mikor erre fény derül, arra hivatkozik, hogy nem ő készítette az okiratot. A törvény szerint annak felhasználásával befejezetté vált a közokirat hamisítás bűncselekménye. (1/2000. számú BJE határozat)

Btk. 342. §: Közokirat hamisítás fantomcégek létrehozásával

Sajnos gyakori és életszerű példa, hogy a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerülnek, akár a tulajdonos személyazonosságát, akár a telephelyet illetően. Számos esetben a tulajdonosváltást igazoló hamis iratok felhasználásának áldozatai hajléktalan emberek, akik a társadalom perifériáján, kiszolgáltatott helyzetüknél fogva kapóra jönnek az elkövetőknek.

Amennyiben egy cég tartozásokat halmoz fel, adó- illetve járulékfizetési hátralékkal rendelkezik, esetleg felszámolás alá kerül, az eredeti tulajdonos a hajléktalan személy iratait felhasználva jegyezteti be az adatváltozást, majd ezzel az esetlegesen megmaradt céges vagyont kimenekítve elérhetetlenné válik a hatóságok számára. Az iratokért cserébe gyakran ellenértéket is fizetnek, de akár eltulajdonítással is megszerezhetik.

Ha a cég telephelyeként egy hajléktalanszálló címét jegyeztetik be, a cégvezető pedig egy fedél nélküli ember, – akinek a szállón hosszabb ideig történő tartózkodása sem biztosított – a hatóságok számára a tartozások behajtása, és a hivatalos levelek, felszólítások kézbesítése lehetetlenné válik. Amellett, hogy ez a magatartás teljességgel kimeríti az intellektuális közokirat- hamisítás tényállását, egyéb bűncselekményeket is megvalósíthat. Természetesen akkor is veszélyes és büntetendő a fenti példában elkövetett cselekmény, ha nem hajléktalan emberek személyi irataival élnek vissza. Bárki, aki elveszti az okmányait, vagy eltulajdonítják tőle, érdemes azonnal jeleznie a hatóságoknak, megelőzve az adataival való visszaélést.

Már az előkészületet is büntetik

Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy bármilyen ártalmatlannak tűnik is, a törvény a tényállásban foglaltak előkészületére tett cselekményt is bünteti. Tehát ha valaki még nem készítette el a hamis, vagy hamisított közokiratot, esetleg nem történt még meg a dokumentum felhasználása, viszont az ahhoz szükséges eszközök (bélyegző, hivatalos nyomtatványok) a birtokában vannak. Ha erre fény derül, a bíróság vétség miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.

Szándékosság és gondatlanság

A közokirat hamisítás bűncselekményét egy kivétellel csak szándékosan lehet elkövetni, ami a fenti példákból tisztán látható. A kivételes eset pedig, amikor nem kifejezett szándékosság történik, hanem az érintett személy előre látja a lehetséges következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában vagy azért nem látja előre cselekménye következményeit, mert a tőle elvárható gondosságot és körültekintést elmulasztja.

Ez a gondatlan bűnösség az intellektuális közokirat- hamisítás esetében jöhet létre. Bár első ránézésre azt gondolnánk, a közreműködés nem minősül bűncselekménynek, amennyiben ily módon közokiratba foglalnak jogra vagy kötelezettségre vonatkozó valótlan adatot, vétség miatt elzárást rendelhet el a bíróság.

Ezek fényében belátható, hogy a közhitelességbe vetett bizalom és a közokiratok valódiságának igazolását szigorúan számon kérő társadalmi érdek diktálta a jogalkotónak a hamisításra és azok felhasználására vonatkozó cselekmények büntetendőségét. Bármennyire is hétköznapinak, veszélytelennek tűnnek ezek az esetek, a személyiségi jogokkal, szenzitív adatokkal való visszaélés komoly károkat okozhat. Ezért érdemes pontosan megismerni az elkövetési magatartások formáit, és gyanú esetén minél hamarabb ügyvédhez fordulni.

Közokirat hamisítás elévülése

Az elévülésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a Büntető törvénykönyvben részletezett más bűncselekmények esetében, vagyis különös szabályok erre a cselekményre nem vonatkoznak. Ezért a közokirat hamisítás elévülési ideje megegyezik az általános elévülési idővel, azaz 5 év.