A közúti járműforgalom ugrásszerű növekedésével a felelőtlen és agresszív gépjárművezetés is jelentősen elszaporodott. Olvassa el cikkünket, hogy tájékozódjon a közúti veszélyeztetéssel kapcsolatos legfontosabb és legalapvetőbb információkról.
Mit jelent a közúti veszélyeztetés fogalma?
A közúti veszélyeztetés bűncselekményéről a Büntető Törvénykönyv 234. §-a rendelkezik. A bűncselekmény definíciója szerint aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, az megvalósítja a közúti veszélyeztetést. A bűncselekmény passzív alanya (elszenvedője) egy vagy több ember, akinek életét vagy testi épségét az elkövető szándékosan és közvetlenül veszélyezteti.
A közúti veszélyeztetés ún. kerettényállás, ami azt jelenti, hogy az elkövetési magatartásként meghatározott közlekedési szabályokat elsősorban a KRESZ, ezen felül pedig a közúti járművek forgalomba helyezésének és a forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, valamint a közúti igazgatással kapcsolatos jogszabályok határozzák meg.
Miben különbözik a veszélyeztetés (Btk. 234.§) a közúti baleset okozásától?
A közúti veszélyeztetés bűncselekmény védett jogi tárgya szintén a közúti közlekedés rendjéhez, továbbá az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek, azonban míg az azonos jogtárgyat támadó közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, addig a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény. A szándékosság azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetője előre látja cselekményének következményeit, és kifejezetten kívánja azokat, vagy belenyugszik az eredmény esetleges bekövetkeztébe.
Hogyan lehet közúti veszélyeztetést okozni?
A közúti veszélyeztetés számos módon elkövethető, a leggyakoribb, mindenki számára megragadható példa az ún. büntetőfékezés, mikor is az elkövető minden indok nélkül fékez az általa vezetett gépkocsival. Az elkövető szándéka ebben az esetben eshetőleges formában kiterjed arra, hogy mögötte – gépkocsijával kis követési távolsággal- haladó sértettet hirtelen fékezésre, vagy irányváltoztatásra kényszerítse, ezáltal veszélyeztetve a sértett életét, testi épségét közvetlen veszélynek kitéve.
Másik tipikus példa, mikor a gépjárművezető ijesztési szándékkal (egy korábbi közlekedési vita miatt) nekihajt az úton szabályosan közlekedő biciklisnek, mintegy leszorítva őt az úttestről. Fontos azonban kiemelni, hogy a közúti közlekedés szabályainak szándékos megszegése önmagában – az eredmény hiányában- még nem alapozza meg a cselekménynek közúti veszélyeztetésként való értékelését.
A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése. A közvetlen veszély az élet vagy a testi épség sérelmének a reális lehetőségét, személyre és helyzetre konkretizált veszélyét jelenti, tehát nem valósul meg a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, ha az elkövető közúti közlekedési szabályszegésének következményeként nem keletkezik más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet. A tényállás meghatározza az elkövetés helyét is.
A tényállás szerint a bűncselekmény közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton követhető el. A KRESZ szabályai szerint útnak minősül a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). A közforgalom elől el nem zárt magánutakra a leggyakoribb példának a hipermarketek, nagyáruházak, illetve benzinkutak parkolói, szervízútjai tekinthetők.
Ki követheti el a közúti veszélyeztetés bűncselekményét?
A bűncselekmény alanya (elkövetője) kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt áll. Ez a személy elsősorban az, aki közúton járművet vezet. Figyelembe kell azonban venni azt a szabályt is, amely szerint a közúti veszélyeztetés vonatkozásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. A KRESZ-nek a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezéseink a megszegésével előidézett baleset a közúti veszélyeztetés keretében tehát nem értékelhető.
Nem feltétele a bűncselekmény megállapításának, hogy az elkövető a megfelelő járművezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) rendelkezzék, elegendő, ha a járművel annak vezetőjeként közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton a közlekedésben ténylegesen részt vesz.
Btk. 234.§: Milyen súlyosabbnak minősülő esetei vannak a bűncselekménynek?
A közúti veszélyeztetés súlyosabban minősülő eseteit a Büntető Törvénykönyv 234. § (2) bekezdése szabályozza. E bekezdés szerint a bűncselekmény súlyosabban minősül, amennyiben a bűncselekmény
- súlyos testi sértést
- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget
- halált
- kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A nyolc napon belül gyógyuló sérülés okozása e bűncselekménynél is az alapeset keretein belül értékelhető, tehát a minősítés körében külön nem jelenik meg, legfeljebb a büntetés kiszabását befolyásolhatja. Fontos kiemelni, hogy a minősített esetekben foglalt káros következményekre kizárólag az elkövető tudatos gondatlansága terjedhet ki.
Hogyan lehet bizonyítani a közúti veszélyeztetést?
A közúti veszélyeztetés bizonyítása a büntetőeljárásokban megszokott módon történik. A bűncselekmény bizonyítására különösen alkalmasak a cselekmény megtörténtekor helyszínen lévő tanúk vallomásai, esetlegesen a közúti veszélyeztetésről készült kamerafelvételek.
Hogyan büntetik a közúti veszélyeztetést?
Nézzük meg, hogyan alakul a közúti veszélyeztetés büntetési tétele:
A közúti veszélyeztetést alapesetének megvalósításakor a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, amennyiben a bűncselekmény súlyos testi sértést, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a bűncselekmény halált, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Ha további a közúti veszélyeztetéssel kapcsolatos kérdése merült fel, keresse irodánkat bizalommal!
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Forrás: Belovics Ervin – Büntetőjog II. – Különös rész
Gyakran Ismételt Kérdések
A közúti veszélyeztetés bűncselekményét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, addig a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény.
A bűncselekmény súlyosabban minősül, amennyiben a bűncselekmény súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, vagy halált okoz.
