Az emberkereskedelem nem csupán a mozifilmek akciódús jeleneteiben létezik, sajnos a mindennapi életben is előforduló, valós bűncselekmény. A nemzetközi jogban és a hazai szabályozásban is megtaláljuk az emberkereskedelem elleni küzdelem nyomait.
Mivel a bűncselekmény súlyosan sérti az alapvető jogokat, különösen a személyi szabadsághoz való jogot, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetheti a bíróság. Tartson velünk cikkünkben, hogy még többet megtudjon az emberkereskedelemről, és annak modernkori megjelenési formáiról!
Mit minősül emberkereskedelemnek?
Az emberkereskedelem elkövetési magatartásait a hatályos Büntető Törvénykönyv 192.§-a tárgyalja. A törvény felsorolja, hogy mely elkövetési magatartások megvalósulása esetén beszélhetünk emberkereskedelemről. A bűncselekmény alapesete szerint, aki mást
– elad,
– megvásárol,
– elcserél,
– ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz,
illetve ezen cselekmények megvalósítása érdekében:
– szállít,
– elszállásol,
– elrejt vagy
– másnak megszerez,
megvalósítja az emberkereskedelem tényállását. Az emberkereskedelem alapesetének elkövetési magatartásai tehát két csoportba oszthatók.
1.csoport
Az adásvétel a polgári jog szabályai szerint valamely dolog tulajdonának a vételár megfizetése, tehát pénz ellenében történő átruházása, az adásvétel tárgya azonban kizárólag dolog lehet, vagyis természetes személy eladására, illetve megvásárlására a polgári jog szabályaira figyelemmel nem kerülhet sor. Ennek megfelelően a természetes élő személy adásvétele nyilvánvalóan semmis szerződés, ettől függetlenül azonban megvalósul az eladás, illetve a megvásárlás, mint elkövetési magatartás, ha a természetes élő személy anyagi javak ellenében eladják, illetve szerzik meg. Az elcserélés során két passzív alany „státusza” is megváltozik, és ilyenkor lényegében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tárgyát is természetes élő személy képezi. Az átadás-átvétel minden olyan tevékenységet felölel, amelynek következtében a természetes élő személy más hatalmába, azaz érdekkörébe kerül.
2.csoport
A második csoportba tartozó szállítás, az elszállásolás, az elrejtés, valamint másnak a megszerzése tartozik, amely cselekmények akkor minősülnek emberkereskedelemnek, amennyiben kifejtésükre az első csoportba tartozó cselekvőségek megvalósítása érdekében kerül sor. Ezek a tevékenységek előkészületi jellegűek, ugyanis az első csoportba tartozó cselekmények feltételeinek biztosítását jelentik, azonban a Btk. ezeket a tevékenységeket is az emberkereskedelem elkövetési magatartásává tette, amivel tulajdonképpen megfosztotta őket az előkészületi sajátosságaiktól.
Ki válhat emberkereskedelem áldozatává?
A rabszolgaság megfékezésére már a Genfi Egyezményben már találunk törekvéseket 1926-ból, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint pedig minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósággal, joggal bír. Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy tilos az emberkereskedelem, illetve senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani.
2006-ban hazánk is kihirdette a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvét. Ebből már körvonalazódik az emberkereskedelemnek leginkább kiszolgáltatott személyek köre. Fontos azonban kiemelni, hogy a kiszolgáltatott csoportokon kívül, az emberkereskedelem passzív alanya, vagyis elszenvedője tulajdonképpen bárki lehet, aki az elkövetőn kívüli más személy.
Milyen céljai vannak az emberkereskedelemnek?
Az emberkereskedelem az ember személyi szabadsághoz való jogát, illetve az egyén önrendelkezéséhez fűződő jogát sérti meg.
Az emberkereskedelem elkövetői emellett gyakran kizsákmányolás céljából hajtják végre a bűncselekményt, a kizsákmányolás, mint célzat pedig külön értékelést nyer a Btk. emberkereskedelmet tárgyaló szakaszában.
Mik az emberkereskedelem súlyosabban minősülő esetei?
Az emberkereskedelem súlyosabban büntetendő formái az úgynevezett minősített esetek. Ezeket a törvény több csoportba sorolja.
1. csoport
Mint már említésre került, gyakran előfordul, hogy az elkövető kizsákmányolás céljából valósítja meg a bűncselekményt. A kizsákmányolás pontos fogalmát a tényállás ismertetése végén, a 192.§ (8) bekezdésében határozza meg a jogalkotó. Ennek értelmében „a kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.” Amennyiben az elkövető kizsákmányolás céljából valakit elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak megszerez, súlyosabb büntetéssel kell szembenéznie, mint ha csak az emberkereskedelem kizsákmányolási célzatot nélkülöző alapesetét valósítja meg.
2. csoport
A második csoportba olyan tényezők tartoznak, amik megvalósulása esetén ugyan csak súlyosabban minősül az emberkereskedelem. Ide tartozik, ha a bűncselekményt
– személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére (a sértett megfosztása mozgási, helyváltoztatási szabadságától),
– erőszakkal vagy fenyegetéssel,
– megtévesztéssel (valótlanságot való tényként beállítva),
– a sértett sanyargatásával (bármiféle testi, lelki szenvedés, gyötrelem okozásával, kínzással),
– az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
– emberi test tiltott felhasználása céljából (az emberkereskedelem célja ilyenkor a szervvel vagy szövettel, ivarsejttel, embrióval való kereskedelem),
– hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
– bűnszövetségben, illetve
– üzletszerűen
követik el.
3. csoport
A harmadik csoportba tartozó minősítő esetek még súlyosabb büntetési tételt vonnak maguk után. Ide tartozik, ha az elkövető a bűncselekményt
– 18. életévét be nem töltött személy sérelmére,
– személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, a második csoportban említett magatartásokat megvalósítva, illetve
– ha különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okozva követik el.
4.csoport
A negyedik csoportban a még ennél is súlyosabban minősített esetek szerepelnek. Ha a bűncselekményt
– 14. életévét be nem töltött személy sérelmére,
– 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el a második csoportban felsorolt magatartásokkal, illetve
– 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el úgy, hogy a cselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, illetve gyermekpornográfia céljából követik el,
a büntetés súlyosabb, mint a korábban tárgyalást esetekben.
5.csoport
Az ötödik csoport a legsúlyosabban minősülő eseteket tartalmazza, ide tartozik, ha a bűncselekményt:
– 14. életévét be nem töltött személy sérelmére a második csoportban felsorolt magatartások megvalósításával, illetve
– 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el úgy, hogy a bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, illetve gyermekpornográfia céljából valósítja meg.
Milyen egyéb bűncselekményekkel áll kapcsolatban az emberkereskedelem?
Az emberkereskedelem minősített eseteinek tárgyalásakor számos egyéb bűncselekmény felbukkanását észlelhettük. A jogalkotó ezek súlyosságára való tekintettel határozza meg, mely bűncselekmények elkövetését értékeli halmazatként. Halmazati büntetés akkor fordulhat elő, ha a bíróság egy eljárásban több bűncselekmény elkövetésében is bűnösnek találja a vádlottat.
A halmazati büntetés kiszabásának menete szigorú szabályok szerint történik, több feltétel figyelembevétele mellett. Az emberkereskedelem szempontjából azonban halmazatként kell értékelni a testi sértést, a gyermekpornográfiát, illetve az emberi test tiltott felhasználását.
Hogyan, milyen mértékben jelenik meg az emberkereskedelem Magyarországon?
Az emberkereskedelem elleni küzdelem olyan közös társadalmi érdek, amely nem korlátozható határokon belülre, bár vitathatatlan, hogy az államok közös fellépése és az egységes, teljes harmonizáció felé közelítő szabályozás is létfontosságú ezen a területen. Magyarország elkötelezett részese a bűncselekmény elleni harcnak, amelyre több hazai jogforrásban is találhatunk bizonyítékot. A korábban említett Alaptörvény III. cikkének (1) bekezdése határozottan kimondja az emberkereskedelem tilalmát.
A 2006. évi CII. törvény kihirdetésével a nemzetközi szervezett bűnözés ellen veszi fel a harcot, különösen az emberkereskedelem, a nők és gyermekek kereskedelme ellen lép fel. Az emberkereskedelem elkövetési magatartásainak büntetését részletező 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek is megfelel Magyarország.
Hogyan büntetik az emberkereskedelmet?
Az emberkereskedelem alapesetéhez és a minősített esetekhez más-más büntetési tételt rögzít a törvény. Akit az alapeset elkövetésében talál bűnösnek a bíróság, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki minősített esetként kizsákmányolás céljából valósítja meg az emberkereskedelem tényállását, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ha a bűncselekményt a cikkünkben fentebb kifejtett második csoport szerinti minősített esetek megvalósításával követik el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést rendel kiszabni a jogalkotó.
Amennyiben a harmadik csoportban felsorolt minősített esetek állnak fenn, a büntetés öttől tíz évig terjed.
A negyedik csoportban megjelölt magatartások ennél súlyosabban, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek.
A legsúlyosabb büntetésre pedig az ötödik csoport elkövetési magatartásainak megvalósítása esetén számíthat az elkövető , ami öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztést vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztést is jelenthet.
Amennyiben kérdése van az emberkereskedelem bűncselekménnyel kapcsolatban, keresse bizalommal irodánk munkatársait.
Forrás: Belovics Ervin: Büntetőjog II. – Különös Rész
Gyakran Ismételt Kérdések
Aki mást elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve ezen cselekmények megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, emberkereskedelmet követ el.
A bűncselekmény célja legtöbb esetben a sértett kizsákmányolása.
Az emberkereskedelemnek létezik egy alapeseti formája, és több minősített esete, melyekhez egyre súlyosabb büntetési tételeket szab meg a törvény.
