Magyarország közútjain évente több ezer közlekedési baleset történik, és bár ezt sokan nem tudják, a közúti baleset okozása bűncselekménynek számít. Olvassa el cikkünket, hogy tájékozódjon a bűncselekménnyel kapcsolatos legfontosabb és legalapvetőbb információkról.
Ha közúti baleset okozása Btk. elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, akkor ügyvédi segítségre van szüksége! Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek.
Btk. 235. §: Mi a közúti baleset okozásának fogalma, ki lehet elkövető?
A törvényi tényállás felépítése egyszerű: a Btk. 235.§ (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az alaptényállást, a (2) bekezdés pedig (három lépcsőben) a minősített eseteket és az itt szabályozott következményekhez kapcsolódó büntetési tételeket tartalmazza.
A Btk. 235. § (1) bekezdés szerint
“Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A bűncselekmény védett jogi tárgya a közúti közlekedés rendjéhez, továbbá az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A közúti baleset okozása bűncselekmény nem veszélyeztetési, hanem eredmény-bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy az alaptényállás megvalósulásához nem elegendő a veszélyhelyzet bekövetkezése, hanem ezen túlmenően a testi épség és az egészség tényleges sérelmének, nevezetesen nyolc napon túl gyógyuló testi sérülésnek a bekövetkezése szükséges.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegésével valósul meg. A közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ rendelkezései értendők. A bűncselekmény törvényi tényállása tehát alapvetően keretrendelkezés, és a jogszabály tartalmát ténylegesen a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok határozzák meg. Az elkövetési magatartás mind aktív tevékenységgel, mind pedig passzív magatartással megvalósítható. A mulasztás akkor állapítható meg, ha a közúti közlekedési szabályok az elkövetőt valamely konkrét magatartás tanúsítására kötelezik, amelynek azonban nem tesz eleget.
A bűncselekmény elkövetője tettesként az a személy lehet, aki a közlekedési szabályok hatálya alatt áll. E körben fontos kiemelni, hogy a Btk. 240. § (2) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés alapján a gyalogos és az utas a bűncselekmény elkövetője nem lehet, ugyanis a rá vonatkozó rendelkezések büntetőjogi szempontból nem tekinthetőek közlekedési szabályoknak.
Hogyan zajlik az elkövető bűnösségének megállapítása?
A közlekedési bűncselekmények tekintetében mindig a konkrét eset körülményeinek az elemzése alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az elkövetőnek a járművezetésre való vállalkozása a fizikai és pszichikai állapota folytán neki felróható-e. A káros eredményért nem állapítható meg a járművezető büntetőjogi felelőssége pl. abban az esetben, ha a vezetés közben a tudatzavarral járó rosszullét minden átmenet nélkül, váratlanul következik be.
A bíróság ezzel szemben megállapíthatja annak a gépkocsivezetőnek a büntetőjogi felelősségét, aki 72 órás szolgálat után önként vállalkozott a járművezetésre, és a kimerültsége folytán bekövetkezett rosszullét miatt balesetet okozott. Ennek oka, hogy a KRESZ a gépjárművezetőre nézve kötelezően írja elő, hogy nem vállalkozhat a járművezetésre, ha az állapotánál fogva erre képtelen.
Nemcsak a személyes tulajdonságok zárhatják ki az elkövető büntetőjogi felelősségét, hanem azok a külső és elháríthatatlan körülmények is, amelyek a vis maior fogalma alá vonhatók. Ilyenként tekinthető a közlekedési jármű műszaki meghibásodása (pl. fékcsőtörés). Más a helyzet, ha a műszaki hiba bekövetkezése a járművezető magatartására vagy vezetéstechnikai hibára vezethető vissza.
Hogyan lehet felmérni, hogy a szabályszegőn kívül másik személy is felelős-e a baleset kialakulásáért? (az elsőbbségre jogosult felelőssége a balesetért)
Az útkereszteződésben elsőbbségadás szabályainak szándékos vagy gondatlan megsértése gyakori oka a súlyos testi sérüléssel, halállal vagy tömegszerencsétlenséggel járó közúti baleseteknek. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője ebben az esetben nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy az elsőbbséggel rendelkező jármű a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, ugyanis az útkereszteződésben elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének a kötelessége a főútvonal forgalmának a figyelemmel kísérése, ennek megfelelően a védett útvonalra ráhajtás előtt nem elég feltételeznie az ott közlekedő járművek haladási irányát, hanem erről ténylegesen meg is kell győződnie.
Az egyenrangú utak kereszteződése során érvényesülő ún. jobbkéz-szabály folytán a balról érkező járműnek olyan sebességgel kell megközelítenie az útkereszteződést, hogy ennek a szabálynak eleget tudjon tenni és nem zárja ki a büntetőjogi felelősségét az, ha a sértett a szükségesnél nagyobb sebességgel haladt, ez legfeljebb mint közreható ok, a büntetés kiszabása során jön figyelembe.
Lényegében ugyanez a szabály érvényesül az ún. hármas vagy négyes útkereszteződés esetében is. Amennyiben az elsőbbségre jogosult jármű vezetőjének a sebességtúllépésében megnyilvánuló szabályszegése is közrehatott a baleset előidézésében, vagyis a szabályszegésével okozati összefüggésben következett be a baleset: ez utóbbi személy büntetőjogi felelőssége is megállapítható, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebességgel haladása esetén is bekövetkezett volna.
Összességében tehát az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője nem mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól pusztán abból az okból, hogy az elsőbbségre jogosult jármű vezetője is szabályt szegett pl. a megengedett sebesség túllépése folytán.
Btk. 235. §: Közúti balesetek okozása: milyen súlyosabbnak minősülő esetek vannak?
A bűncselekmény minősített eseteit a A Btk. 235. § (2) bekezdése szabályozza, miszerint a közúti baleset okozása súlyosabban minősül, ha
- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- halált,
- vagy kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Hogyan büntetik a közúti balesetek okozását?
Nézzük meg, hogyan alakulnak a közlekedési balesetek büntetési tételei:
Az alapeset megvalósulásakor az elkövető maximum egy évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség esetén
Amennyiben a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, a büntetés maximum három évig terjedő szabadságvesztés.
Halálos közúti baleset okozása esetén
Ha a bűncselekmény halált okoz, a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha két vagy több ember halálát, valamint halálos tömegszerencsétlenséget okoz, akkor pedig kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés a büntetés.
Ami a tényleges gyakorlatot illeti, a közúti baleset okozásának vétsége esetén tipikusnak tekinthető büntetés a járművezetéstől eltiltás.
Btk. 235. §: Hogyan határolódik el a baleset okozása a közúti veszélyeztetéstől?
A közúti veszélyeztetés bűncselekmény védett jogi tárgya szintén a közúti közlekedés rendjéhez, továbbá az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek, azonban míg az azonos jogtárgyat támadó közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, a közúti baleset okozása mind az alapeset, mind a minősített eseteket érintően – gondatlan bűncselekmény.
Kérjen büntetőjogi segítséget!
Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!
Tapasztalt védőügyvédeink Dr. Szép Árpád Olivér vezetésével készen állnak, hogy segítsenek Önnek. Hívjon minket a +36703298333 telefonszámon vagy kérjen konzultációs időpontot az iroda@drszep.hu email címen.
A legfontosabb, védőügyvéd nélkül nem mondjon semmit és ne tegyen vallomást!
Forrás: Iván Dániel, Koi Gyula: A Magyar Büntetőjog I-III., Kommentár a gyakorlat számára
Gyakran Ismételt Kérdések
Közúton történő, váratlanul bekövetkező, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelyben legalább egy mozgó járműnek vagy igavonásra alkalmas állatnak szerepe van, és amely következtében anyagi kár keletkezik, vagy személyi sérülés, illetve haláleset történik.
A bűncselekménynek egy alap, valamint három minősített esete van.
A közlekedési bűncselekmények tekintetében mindig a konkrét eset körülményeinek az elemzése alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az elkövetőnek a járművezetésre való vállalkozása a fizikai és pszichikai állapota folytán neki felróható-e.
