Miben különbözik a gazdasági csalás más vagyon elleni bűncselekményektől? Miért olyan különleges, hogy önálló szabályozást érdemelt? Valóban megítélhetnek akár tíz év szabadságvesztést is? Igen! Ezért ha gazdasági csalással vádolják, létfontosságú a pontos tájékozódás és az ügyvédi segítség igénybe vétele. Nézzük, mit is tartalmaz ez a bűncselekmény.
A gazdasági csalás fogalma
A Büntető Törvénykönyv igen részletes szabályok kidolgozásával és minősítési kategóriákkal ismerteti a bűncselekményt.
A gazdasági csalás jelentése:
„374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.”
A fogalom számos kulcsszót rejt, bontsuk ki egyenként a könnyebb megértés érdekében.
Hogyan lehet színlelt gazdasági tevékenységet végezni?
Egy megkötött ügylet akkor lesz színlelt a jogszabály szerint, ha nincs mögötte valódi gazdasági tevékenység. Mit jelent mindez? Ha például valaki aránytalanul többet fizet egy szolgáltatásért, mint amennyit az ér. Esetleg olyan tevékenységet számol el, amire semmi szükség nincs az adott vállalkozásban (például elemzés, műszaki vizsgálat készítése). De olyan eset is lehetséges, hogy teljesen más tevékenységre szerződnek a felek, mint amit valójában elvégeznek.
Mit jelent a vagyoni hátrány?
Ez a kifejezés szinte az összes vagyon elleni bűncselekmény fogalmában szerepel. Ezért érdemes tisztában lennünk a tartalmával. A Btk. értelmező rendelkezése szerint (459.§ (1) 17. pontja) a vagyoni hátrány nem csak a kárt, hanem azon felül az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny pedig nem más, mint az az érték, amivel a károsult vagyona növekedett volna, ha a bűncselekményt nem követik el (például elmaradt bérleti díj, várható nyereség). A vagyoni hátrány értelmezése azért is fontos, mert ennek mértéke határozza meg esetenként a kiszabott büntetést.
A bíróság azonban csakis azt a vagyonveszteséget, illetve vagyoni előnyt számítja be, amely okozati összefüggésben áll a színlelt gazdasági tevékenységgel.
Ki lehet elkövető?
A Btk. indokolásában választ kapunk arra, hogy miért tartották fontosnak elkülöníteni ezt a cselekményt a csalástól. A jogalkotó úgy érvelt, hogy „a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői, jogtalan haszonszerzés érdekében, egymással összejátszva kötöttek gazdasági tevékenységre vonatkozó, azonban színlelt szerződéseket, amellyel a társaságnak milliárdos kárt okoztak.” Eszerint tettes bárki lehet, aki a színlelt gazdasági tevékenységben részt vesz. Nem árt figyelembe venni, hogy habár a szerződéseknél kölcsönös együttműködésről van szó, a tettesek külön- külön felelősek.
Szándékosság
A bűncselekmény egyértelmű célja a jogtalan haszonszerzés, így ebből következően a tettesnek fel kell ismernie cselekménye helytelenségét. Ezzel szorosan összekapcsolódva pedig tisztában kell lennie azzal, hogy magatartásával vagyoni hátrányt okoz.
Akár tíz év börtönre is ítélhetik?
Hogyan alakul a gazdasági csalás büntetése?
A büntetési tételeket megnézve egyértelművé válik, miért is lényeges szakszerű jogi segítséget kérni. Az okozott vagyoni hátrány mértékétől függ ugyanis a büntetés kiszabása. Vegyük át sorban a lehetőségeket a törvény rendelkezése szerint.
Mikor számít a gazdasági csalás vétségnek?
A gazdasági csalás csupán vétségnek számít, ha kisebb vagyoni hátrányt okoz. Eszerint a kár ötvenezer-egy és ötszázezer forint közötti. Ám ekkor is megítélhető két év szabadságvesztés.
Mikor értékelik bűntettnek a gazdasági csalást?
Már bűntettként értékelik, ha valaki nagyobb vagyoni hátrányt okoz (ötszázezer-egy és ötmillió forint közötti értékben). Illetve itt találkozunk egy másik fontos minősítő tényezővel. Ha a károkozás a kisebb vagyoni hátrány kategóriába esik ugyan, de azt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el, a büntetés három év börtön is lehet.
Mikor értékelik súlyosabban a gazdasági csalást?
Súlyosabban akkor értékelik a gazdasági csalást, ha jelentős vagyoni hátrányt okoz (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között), vagy az üzletszerűen/ bűnszövetségben elkövetett cselekmény nagyobb vagyoni értékre vonatkozik. Ekkor már egy évtől öt évig terjedhet a szabadságvesztés.
Mi számít súlyosabb kategóriának?
Még súlyosabb kategóriába esik, ha valaki különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között), vagy a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátránnyal jár és üzletszerűen/ bűnszövetségben követik el. A büntetés ez esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Mi a legsúlyosabb kategória a gazdasági csalás tekintetében?
A legsúlyosabb esetben öt évtől tíz évig terjedő börtön is kiszabható az elkövetőre, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (ötszázmillió forintot meghaladó összegben), vagy üzletszerűen/ bűnszövetségben különösen nagy vagyoni hátrány jön létre.
Mit tekint a bíróság üzletszerűnek? És mi a bűnszövetség?
Ahhoz, hogy a fenti minősített eseteket megértsük, tisztáznunk kell az üzletszerűség körébe tartozó cselekményeket. A bíróság a Btk. 459.§ (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűnek fogja értékelni a magatartást, ha valaki „ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik”.
Üzletszerűség szempontjából a bíróság hasonló jellegűnek tartja például a rablást, kifosztást, zsarolást, gazdasági csalást, sikkasztást, uzsora- bűncselekményt. Ezen cselekmények elkövetőjét a haszonszerzés célja motiválja.
Bűnszövetség a 459.§ (1) bekezdés 2. pontja szerint „akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.” Érdemes megjegyezni, hogy bűnszövetség akkor is létrejöhet, ha az egyik fél csupán bűnsegédként vett részt a gazdasági csalás elkövetésében. Valamint az sem feltétel, hogy minden tag ismerje egymást. A legérdekesebb lehetőség pedig, hogy akkor is létrejöhet bűnszövetség, ha a két elkövető egyike nem rendelkezik beszámítási képességgel (BH 1991.265.).
A törvény azért emeli ki a bűnszövetségben való elkövetést súlyosító tényezőként, mert el kell különíteni a csupán alkalomszerűen ismétlődő bűncselekményeket a következetesen, tervszerűen, egységes akarat elhatározással megvalósított cselekményektől.
Milyen körülmények utalnak szervezettségre?
A Btk. indokolása és az ítélkezési gyakorlat szerint szervezettnek tekinthető körülmények lehetnek:
– „a szerepek felosztása a bűncselekmény elkövetői között,
– a bűncselekmény végrehajtásának tervszerűsége, annak következetessége,
– hasonló bűnözési lehetőségek keresése,
– az elkövetés ismétlődő jellege.”
Gazdasági csalás esetén szervezettségre utal, ha valaki látszattevékenység céljából például céget alapít, helyiséget bérel, árukat mozgat.
Hogyan válik a bűncselekmény befejezetté?
A gazdasági csalás úgynevezett materiális bűncselekmény, ahol a befejezettséghez valamiféle eredmény szükséges. Hogy miért fontos ez? Mert az eredmény itt nem más, mint maga a kár, a vagyoni hátrány. Tehát ha az elkövető törvényben meghatározott magatartásával kapcsolatban létrejön a kár, a bíróság meg fogja állapítani a bűnösséget.
Miben más a gazdasági csalás, mint a többi vagyon elleni bűncselekmény?
A vagyon elleni bűncselekmények alapvetően hasonlítanak egymásra, hiszen mindegyik a sértett vagyonhoz fűződő jogait sérti. A néhány apró eltérés azonban különböző büntetési tételekben mutatkozhat meg. A csalással rokon bűncselekménynek mondható, azonban a színlelt gazdasági tevékenység specialitással ruházza fel ezt az elkövetési formát. A hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy ez esetben hiányzik az idegen vagyon kezelésével való megbízás. Így az ebből eredő kötelességszegés sem lehetséges, mellyel hanyag kezeléssé válna a cselekmény.
Amennyiben a gazdasági csalás gyanúja felmerül, rendkívül fontos a megfontolt ügyvédi tanács igénybe vétele. Hiszen a bonyolult egységet képző bűncselekmények halmazában a magabiztos tájékozódás és gyors reagálás éveket jelenthet a büntetés megítélésekor.
