Ha a letartóztatás szóba kerül, mindenki maga előtt látja a börtönben töltött évek szorongató képét, ami igen rémisztő. Érdemes megnézni, mi a teendő abban az esetben, ha valakit letartóztatás fenyeget. A büntetőeljárási törvény konkrétan felsorolja azokat az eseteket, amikor a bíróság elrendelheti ezt a kényszerintézkedést. Fontos tisztázni, hogy az letartóztatás nem a büntetés előrehozott formája, védőügyvéd segítségével több módon is megszüntethető. Nézzük, mikor állhat fenn a letartóztatás veszélye.
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés csakis olyan eljárásban rendelhető el, amelyet
- szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatnak, valamint
- a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható;
- vagy vele szemben vádat emeltek, és a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
Az előzetes letartóztatás célja
De mik ezek a célok, amelyek a letartóztatáshoz vezetnek? A törvény pontosan felsorolja, hogy a kényszerintézkedés akkor rendelhető el,
- ha a terhelt jelenléte csak így biztosítható, mivel megszökött, szökést kísérelt meg,
- vagy a hatóságok elől elrejtőzött, illetve
- megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, vagyis
megszökne vagy elrejtőzne.
A célok közé tartozik továbbá, ha
- a bizonyítás megnehezítésének, vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében rendelik el, (például, mert a terhelt a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, befolyásolt, vagy bizonyítékot megsemmisített), illetve
- megalapozottan feltehető, hogy a terhelt veszélyeztetné a bizonyítást az előbb említett cselekményekkel.
Előzetes letartóztatást rendelhetnek el, ha a bűnismétlést szeretnék megakadályozni, a következő feltételek fennállása esetén:
- a kihallgatást követően folytatta azt a bűncselekményt, amivel gyanúsították, vagy a kihallgatás után elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve
- megalapozottan feltehető, hogy az előkészített vagy megkísérelt bűncselekményt véghezvinné, folytatná, vagy újabb bűncselekményt követne el.
A bíróság dönthet úgy, hogy távoltartást, valamint bűnügyi felügyeletet (korábban házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom) rendel el. A új büntetőeljárási törvény legfőbb célja a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban, hogy az
enyhébbtől kell a súlyosabb felé haladni. A letartóztatásra akkor kerül sor, ha a kényszerintézkedés célját távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem sikerül elérni.
Erre okot adhat a bűncselekmény jellege, a nyomozás állása és érdekei, a terhelt személyi és családi körülményei. Továbbá: a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonya, valamint a terhelt magatartása. A kényszerintézkedések között meg kell említeni a az előzetes kényszergyógykezelést. Ez akkor rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy ennek hiányában a terhelt ismét bűncselekményt követne el.
Meddig tart az előzetes letartóztatás?
Ha mégis sor kerül letartóztatásra egyéb kényszerintézkedés helyett, a vádemelés előtt elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tarthat. A bíróság ezt az időt meghosszabbíthatja. Alkalmanként legfeljebb három hónappal, az elrendeléstől számított egy év elteltéig, ezután pedig alkalmanként két hónappal.
Már az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorút, a letartóztatással kapcsolatban a pedig az azt végrehajtó hatóság is értesítheti a megjelölt személyeket. Az értesítendő személyek nem kötelezően hozzátartozók lehetnek, a terhelt bárkit megjelölhet, akit tájékoztatni szeretne a helyzetéről.
A hatóságok megtagadhatják ennek a személynek a tájékoztatását, ha ettől a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy élete, testi épsége függ. Természetesen ilyenkor a terhelt lehetőséget kap, hogy egy másik nagykorú személyt értesíthessen.
Aggasztó lehet ilyenkor hogy a terhelt kiskorú gyermekével, vagy általa gondozott személlyel mi történik. A törvény szerint róluk a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik.
Hogyan történik az előzetes letartóztatás elrendelése?
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről a bíróság fog határozni, ami a vádemelés előtt az ügyészség indítványára történik. Ha távoltartás elrendeléséről van szó, azt a sértett is indítványozhatja. Ebben az esetben a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészség továbbítja az ügyiratokat a bíróságnak. A bíróság dönthet úgy, hogy az ügyészi indítványt elutasítva a letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet vagy mindkettőt elrendeli. Ellenkező esetben helyt ad az ügyész indítványának, és az előzetes letartóztatásról rendelkezik. Az őrizet az előzetes letartóztatással kapcsolatos bírói döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Fontos, hogy az őrizet tartamába bele kell számítani az elrendelést megelőző hatósági fogva tartást is.
A letartóztatás megszüntethető! De hogyan?
A letartóztatás elsősorban végrehajtása büntetés- végrehajtási intézetben történik, de ha a nyomozás körülményei szükségessé teszik, harminc napra rendőrségi fogdában is történhet. Ekkor további harminc nappal meghosszabbítható indokolt esetben, tehát legfeljebb összesen hatvan nap lehet.
A gyanúsított azzal kapcsolatosan, hogy elhelyezése rendőrségi fogdában történik, a törvény értelmében sajnos nem tehet panaszt. Érthető, ha szeretne minél hamarabb kikerülni a hatósági intézkedések köréből és békével nyugtázni, hogy az ügyében indított eljárást megszüntetik. Bár kissé furcsán hangzik, de a nyomozó hatóság is arra törekszik, hogy a kényszerintézkedések a lehető legrövidebb ideig tartsanak.
Az előzetes letartóztatás megszűnik,
- ha annak a tartama lejárt meghosszabbítás nélkül,
- vagy a nyomozás határideje járt le, és nem került sor vádemelésre,
- az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, illetve
- az eljárást jogerősen befejezték.
Vannak olyan esetek, amikor az előzetes letartóztatást kötelezően meg kell szüntetni:
- ha az elrendelésének oka megszűnt,
- helyette más kényszerintézkedést rendeltek el,
- más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el.
Így már látjuk, hogy a védőügyvédnek miért van óriási szerepe a terhelt érdekeinek képviseletében. A megfelelő indokolással és érveléssel a bíróság egyéb, enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére kötelezhető. Ha a terhelt javítóintézeti nevelést tölt, abban az esetben is lehetősége van a bíróságnak megszüntetni a letartóztatást. Az őrizet ismételten elrendelhető, ha a terhelt szabadlábra kerülésekor a kényszerintézkedés elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak. A letartóztatást az elrendeléshez hasonlóan a bíróság szünteti meg, valamint a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.
Sajnos előfordulhat, hogy az előzetes letartóztatást nem szüntetik meg, vagy nem megfelelően gyorsan akkor sem, ha az indokolt lenne. Ebben az esetben viszont kártérítést követelhetünk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a jogtalanul elhúzódó előzetes letartóztatás miatt.
Egyéb személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések körében törekedni kell a minél enyhébb magatartási szabályok elérésére. Ilyen lehet a távoltartás és a bűnügyi felügyelet. A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a szabad mozgáshoz, és a lakóhely, illetve tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A bíróság a terheltnek előírhatja meghatározott lakás elhagyását, vagy onnan távolmaradását. Tovább: a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől és az általa rendszeresen látogatott intézményektől való távolmaradást.
A bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, intézményt engedély nélkül ne hagyja el. Továbbá: meghatározott nyilvános helyeket, rendezvényeket ne látogasson, illetve meghatározott időközönként a rendőrségnél jelentkezzen. A bíróság meghatározhatja, hogy a terhelt a kijelölt helyet milyen célból hagyhatja el.
Előzetes kényszergyógykezelés
Amennyiben a bíróság a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának elvonásáról dönt a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt, előzetes kényszergyógykezelésről beszélünk. Ekkor is lehetősége van a terhelt házastársának és élettársának a döntés elleni fellebbezésre.
Ha vádemelés előtt rendelik el az előzetes kényszergyógykezelést, legfeljebb hat hónapig tarthat. Ezt a bíróság indokolt esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
Az óvadék szerepe az eljárásban
Az előzetes letartóztatást bizonyos esetekben ki lehet váltani az óvadék nevezetű jogintézménnyel, amely elsődlegesen a távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartásár biztosítja.
Ez egy bíróság által meghatározott pénzösszeg, és célja a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése, valamint az elrendelt távoltartás/ bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartása.
Az óvadék összegét minden esetben a bíróság határozza meg, melynek megállapítását a terhelt vagy védője indítványozhatja. Lehetőség van arra, hogy letartóztatás helyett távoltartást vagy bűnügyi felügyeletet rendeljen el a bíróság. Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni azt az összeget, amelyet le kívánnak tenni. Ez alapján pedig a bíróság kétféleképpen dönthet:
- az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, vagy
- megállapítja az óvadék összegét, és enyhébb kényszerintézkedést rendel el vagy enyhébb magatartási szabályokat ír elő.
Ha a bíróság az indítványt elutasítja, akkor is van lehetőség újabb indítvány előterjesztésére, ha a terhelt vagy védője új körülményre tud hivatkozni. Egyes esetekben azonban nem állapítható meg óvadék:
- előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve
- a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.
Az óvadék tárgyát meghatározott pénzösszeg képezheti. Ez nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és összegét a bíróság több szempontot figyelembe véve állapítja meg. Értékeli a bűncselekmény tárgyi súlyát, a terhelt személyi körülményeit, valamint vagyoni helyzetét.
A bíróság által meghatározott összeg ellen is van lehetőség fellebbezni. Amint az óvadékot megállapító határozat véglegessé válik, az óvadékot onnantól számítva három hónapon belül lehet letenni. Fontos tudni, hogy a letett óvadék nem vonható vissza. Ha a meghatározott határidőn belül a terheltnek vagy védőjének nem sikerül letenni az óvadék összegét, ismételten csak új körülményre hivatkozva nyújthatnak be indítványt.
Ha előzetes letartóztatás lehetősége vagy ténye áll fenn, érdemes áttekinteni és igénybe venni az enyhébb kényszerintézkedéseket. Nem mindegy, hogy a bíróság döntéséig a büntetés- végrehajtási intézet, avagy saját otthonunk/ lakóhelyünk „vendégszeretetét” élvezzük. Ezen lehetőségek igénybevételénél viszont hatalmas segítséget nyújt a gondosan megválasztott, tehetséges védőügyvéd.
